Talaj DNS segít megismerni a pannon erdők ektomikorrhizás gombáit 2022.11.02. 10:07

Az ektomikorrhizás gombák a mérsékelt égövi erdők ökológiai és kulturális szempontból egyik legfontosabb gombái.

Nélkülözhetetlenek az erdei ökoszisztémák működése és megújulása szempontjából, mivel a legtöbb erdei fafaj, különösen a bükk, tölgy, nyír és fenyőfélék túléléséhez létfontosságúak az ektomikorrhizás gombákkal létesített gyökérkapcsolatok, amelyek a fák víz- és tápanyagfelvételét segítik. Ezen gombák közé tartoznak pl. a vargányák, rókagombák, galambgombák, tejelőgombák, galócák, susulykák, pókhálósgombák és még sok más nemzetség fajai, amelyekkel gyakran találkoznak az erdőt járó emberek.

A Dr. Geml József (ELKH-EKKE Lendület Környezeti Mikrobiom Kutatócsoport, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) és Sulyok József (Élővilágvédelmi Csoport, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) által vezetett kutatás keretében, a Bükk-hegységben található erdőtársulásokból mintavételezett talajokból nyert DNS-adatok hazánkban példátlanul gazdag információt nyújtanak az erdei gombák sokféleségére, előfordulására és élőhely-preferenciáira vonatkozóan. A Bükk, geológiai és domborzati változatosságának köszönhetően, kiemelten magas biológiai diverzitással rendelkezik. A Frontiers in Microbiology szaklapban közölt, mindenki számára hozzáférhető tanulmány 58 ektomikorrhizás gombanemzetségbe tartozó 602 gombafaj 1463 genotípusának rendszertani besorolását és elterjedését teszi közzé a 11 erdőtársulást reprezentáló 62 mintavételi helyről származó talajminták alapján. A kutatók szerint a Bükkben ennél is több ektomikorrhizás gombafaj fordulhat elő, mivel a talajmintázás során elsősorban a gyakoribb fajokról kapnak adatokat. Ennek ellenére néhány ritka, védett faj is előkerült, mint pl. a pikkelyes tinóru.

Mivel még a gyakori fajok esetén is hiányosak az ökológiai ismereteink, a kutatás számos új eredményt közöl az egyes gombafajok előfordulásáról a különböző erdőtársulásokban. Sőt, a mért talaj- és környezeti paraméterek alapján, a kutatómunka eddig nem ismert összefüggéseket fedett fel a talaj és domborzati adottságok (pl. talaj kémhatása, tápanyag- és nedvességtartalma, valamint a lejtő kitettsége) és az egyes gombacsoportok fajgazdagsága és előfordulása között a bükki erdőkben. Ezen ismeretek segítenek abban, hogy a növénytársulásokhoz hasonlóan, a gombatársulásokat is jellemezhessük egy adott élőhelyen.

Összességében, az eredmények azt sugallják, hogy az erdei gombák érzékenyen reagálnak a helyi környezeti viszonyokra, ami lehetőséget kínál az élőhelyek természetes állapotának felmérésére és időszakos értékelésére. A közeljövőben a kutatók a rendelkezésre álló DNS-adatokból számos más, az erdei ökoszitémák számára ugyancsak fontos ökológiai csoportra, pl. növénypatogén, farontó és avarbontó gombákra vonatkozóan közölnek még tudományos ismereteket.


Szerző: Dr. Geml József, ELKH-EKKE Lendület Környezeti Mikrobiom Kutatócsoport, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom