Rekorddal zárult a kerecsensólyom éve Magyarországon 2025.01.28. 12:11

Rekordszámú fiókát neveltek 2024-ben az Év Madarának választott kerecsensólymok Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a nemzetipark-igazgatóságok munkatársai 200 fészket foglaló pár 530 fiókáját regisztrálták.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, a kerecsensólyom fajmegőrzési programban részt vevő szakemberek február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 200 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, melyek közül 177 pár nevelt fiókákat. A fajmegőrzési program sikerét bizonyítja, hogy

“idén minden korábbi évnél több, 530 fiókát és fészekhagyó fiatal kerecsensólymot regisztráltak Magyarországon, kereken száz madárral többet, mint tavaly.”

– mondta Bagyura János, az MME országos kerecsensólyom fajmegőrzési program koordinátora. A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan három fiókát neveltek fészkenként.

A kerecsensólyom, eredetmondánk “turulmadara”, egyben a hazai természetvédelem egyik ikonikus faja, melynek teljes európai állományát 450 párra becsülik. A 2024-es megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg hazánkban 200-220 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya.

A fiatal madarak kóborlásának és mortalitásának vizsgálata különösen fontos a kerecsensólyom védelmének érdekében. E célból a Jászságban és a Hevesi-síkon, hét fészekaljban, 22 fiókára került műholdas nyomkövető 2024 májusában. A jeladók adatai szerint az év végéig 11 példány elpusztult, egy egyedet pedig Líbiában illegálisan befogtak. Két madárnak Kelet-Ukrajna háborús övezetében veszett nyoma, amelyet a GPS és a mobiltelefon rendszerek regionális működésképtelensége okoz. A jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult jeladós madár teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. Ezeket a tetemeket a szakemberek bevizsgálhatták, így a korábbiaknál sokkal részletesebb képet kaphatunk a pusztulás okairól.

A jeladós madarak mellett még további négy madár tetemére bukkantak rá a szakemberek 2024-ben. A vizsgálatok szerint a 15 példány pusztulása a következő okokra vezethető vissza: öt példány áramütés miatt pusztult el; négy példány halálát a kirepüléskor fellépő sérülés és/vagy földön történt emlős (róka és menyétféle) predációja okozta; két egyeddel betegség végzett; három madár ismeretlen okból pusztult el; egy sólyom elhullásának okát pedig még vizsgálják. A biztosan elpusztult madarak mellett sajnálatos módon két hazai gyűrűs kerecsensólyom illegális, solymászati célú befogásáról is értesültünk Líbiából a közösségi média segítségével. A jeladós példány jeladóját azonnal tönkretették, később pedig a madarat mintegy 4300 euróért értékesítették a polgárháború sújtotta országban.

2024 évben került az MME által kidolgozásra és publikálásra a Kerecsensólyom fajmegőrzési terv az Európai Unió LIFE programja által támogatott Grassland LIFE és LIFE SakerRoads projektek keretei között. A fajmegőrzési terv megállapítja, hogy míg a kárpát-medencei kerecsensólyom-állomány lassan növekszik, addig néhány régióban csökkenést tapasztaltak a szakemberek. Jelenleg az MME, a Bükki- és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságokkal és a MAVIR Zrt-vel a LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) fajmegőrzési program keretében törekszik arra, hogy megállítsa és megfordítsa ezt a tendenciát az észak-alföldi régióban.

A kerecsensólyom évét lezárandó, 2024. november 21-én, a fajmegőrzési programot is támogató Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MAVIR, immár 15. alkalommal szervezett nemzetközi madárvédelmi konferenciát, melynek középpontjában a tavalyi év madarának választott kerecsensólyom állt.



További információ:

Bagyura János

Országos kerecsensólyom-fajmegőrzési koordinátor

bagyura.janos@mme.hu

Gócs Kata

LIFE SakerRoads Projektvezető

gocs.kata@mme.hu

Megjegyzések a szerkesztőknek:

Az Európai Unió LIFE programja által támogatott, LIFE SakerRoads (LIFE21/NAT/HU/101074704) arra törekszik, hogy megállítsa és megfordítsa a kerecsensólyom populáció csökkenő tendenciáját, az Észak-alföldi régióban. A projektről további információ a kerecsensolyom.hu oldalon érhető el.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom