Ramsar, a Kisgólyás és az év madara 2025.02.01. 10:30

Hogy hogyan függ össze ez a 3 dolog? Alább kiderül, meg még több is!

Immár 54 éve, hogy egy február eleji keddi napon 18 állam aláírt egy nemzetközi megállapodást, amely ezáltal az első, és most már legrégebbi, államok között megköttetett természetvédelmi egyezmény is lett. Ez a nemzetközi jelentőségű, vizes élőhelyekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyéről szóló ún. Ramsari Egyezmény.

Ennek az emlékére nyilvánították február 2-át a „World Wetlands Day”-nek, vagyis a vizes élőhelyek világnapjává. 2008 óta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is található a Ramsari Jegyzékbe felkerült terület, ez pedig nem más, mint a Borsodi-Mezőség, amelynek kiterjedése azonos a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetével. De természetesen nemcsak a Ramsari Területek számítanak „értékesnek”, hanem úgy általában a vizes élőhelyeink, ráadásul az elmúlt évek aszályai után a tájban megtartott víz fontossága még inkább felértékelődött.

A Borsodi-Mezőségen található Alsó-Kövesen 2024-ben vízimadár-paradicsom alakult ki az elöntésnek köszönhetően (Fotó: Balázsi Péter)

2024-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - ami akkor a fél évszázados fennállását ünnepelte a kerecsensólyom (Falco cherrug) évével - szavazást írt ki arra, hogy mi legyen a következő esztendő madara. Három vízimadár-faj közül lehetett választani: a kanalas réce (Anas clypeata), a nyílfarkú réce (Anas acuta) és a böjti réce (Anas querquedula) versengett ezért a címért. Végül meggyőző fölénnyel, a lakossági szavazatok felével, a fokozottan védett böjti réce kapta meg ezt a címet. Egy olyan madárfaj, amely 2003-ban még vadászható volt, a következő évben viszont már megszüntették a vadászati idényét, majd 2008-ban védetté, 2012 pedig fokozottan védetté nyilvánították, 100 ezer forintos természetvédelmi értékkel. A „szép, gyors” karrier kiválóan tükrözi, hogy milyen hihetetlen sebességgel tudnak változni a dolgok! Vagy, hogy milyen sérülékenyek a vizes élőhelyeink és velük együtt az ott élő fajaink is. Erről az alábbi beszélgetésben tudhatnak meg még többet: https://szentistvanradio.hu/player/351436/2025-01-21%2014:07:26

Böjti réce gácsér (Fotó: Fitala Csaba)

No, akkor Ramsart már tudjuk, hogy miért most kerül említésre, meg az is sejthető, hogy hogyan függ össze vele a böjti réce, a 2025-es év madara. A címben szereplőkből most már csak a „Kisgólyás” maradhatott talány. De páran ezt is tudják, míg mások meg kitalálhatták, hogy a Kisgólyás egy terület, egy mezőnagymihályi dűlő neve. Ami egy laposokkal és szántókkal tarkított gyepes rész a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet pusztai tömbjének közepén, a Gólyás-tanya szomszédságában.

A nászruhás böjti réce gácsérok (balra) és tojók elkülönítése nem bonyolult feladat (Fotó: Jakab Sándor)

2021. július 27-én ezen a területen végeztünk polgári természetőr-jelöltünkkel, Vályi-Nagy Zoltánnal felmérést. A táj, mint a Borsodi-Mezőségen általában ebben az időszakban, nem a nyár végi puszta kiégett képét mutatta, hanem még nagyrészt zöld volt, különösen a laposabb, vízállásos részeken. Zolival némiképp eltávolodtunk egymástól, mikor is egy bolygatott, gyomosabb, kiszáradó foltból egy böjti réce tojó röppent fel előttem. A madár, ahelyett, hogy rögtön világgá repült volna, több kört megtett a közelemben, majd csak utána tűnt tova. Sejtettem, hogy itt valami csalafintaság van, de csak akkor lett minden világos, mikor Zolival ismét egymás mellé sétáltunk. Kérdeztem tőle, hogy látta-e a repkedő kacsát. Mondta, hogy Ő ugyan nem, csak azt a 3 kiskacsát! Vagyis, míg a tojó a figyelmemet elterelte, addig a fiókák kereket oldottak, pont Zoli irányába. Így vált egyértelművé, hogy a madár, saját életét kockáztatva, védte az utódait. És az sem véletlen, hogy Ramsari Terület a Borsodi-Mezőség, hiszen ezekben a kisebb, jelentéktelennek tűnő vizes foltokban is, amikből ma még viszonylag sok található a területen, mekkora élet van.

A növényzettel sűrűn benőtt vizeket nagyon sok madárfaj, így a böjti réce is kedveli (Fotó: Zákány Albert)

A tavalyi év augusztus 6. napján hasonló élményben volt részem a szintén ezen a védett területen található Gyékényes-mocsárnál. Ekkor a víz szélén sétáltam és hirtelen megrepült mellettem egy kis méretű tojó réce, amely után 4, még kissé tanácstalanul úszkáló, röpképtelen fióka maradt a vízen. Gondoltam, hogy ismét egy böjti réce családba futottam bele. Ráadásul a késői időpont miatt szinte biztos volt, hogy a tojó első költése tönkrement, ezért pótköltést végzett, és annak a fiókái vannak most előttem. A fiókákat most alaposan szemügyre vettem, miközben azok beúsztak a nádasba, a tojó pedig többször, 10 méteren belül elrepült felettem, mellettem. És ekkor jött a felismerés, hogy ez nem böjti réce tojó, hanem egy másik, némiképp' hasonlító, ám annál még kisebb méretű faj. Méghozzá egy csörgő réce (Anas crecca), amely egy gyakori átvonuló, de nagyon ritka költőfaj Magyarországon. A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben pedig ez volt az első biztos fészkelése a fajnak! Ezáltal 2024-ben újabb taggal bővült a területen szaporodó, eddig is nagyon változatos fauna!

A csörgő, régi nevén apró récéknél is jól megfigyelhető az ivari dimorfizmus (Fotó: Bodzás János Sándor)

Vigyázzunk vizes élőhelyeinkre és élővilágra, és ne csak február 2-án jusson eszünkbe ez a gondolat!


Felhasznált irodalom:

https://szentistvanradio.hu/player/351436/2025-01-21%2014:07:26

https://termeszetvedelem.hu/ramsari-egyezmeny/

https://mme.hu/hirek/2024/07/02/mi_legyen_2025_ev_madara_lakossagi_szavazas_2024-07-25_12_h-ig

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom