Ismét elérte célját az Olympus Medvesi Fotós Maraton 2020.10.17. 18:08

Bár a koronavírus-járvány az Olympus Medvesi Fotós Maraton megrendezését isbizonytalanná tette, végül mintegy 250 amatőr és profi fotós részvételével összességébenismét sikeres volt a medvesi táj népszerűsítésére hivatott szövetség.

Fotó: Micsuda András

Ebben a kézfogásban a szervezők biztosították a feltételeket a több esetben is csak a program apropóján felkínált fotózási lehetőségekkel, a résztvevőktől pedig azt kérik, hogy az itt készült felvételeikkel hívják fel környezetük figyelmét erre az emlékekben ipari térségként élő, de egyedi, karakteres és értékekkel teli tájra.

Drexler Szilárd főszervező közölte: a visszajelzések alapján az ötödik Medvesi Fotós Maratont sikeresnek lehet értékelni, bár az időjárást tekintve vasárnap hajnalra némileg elpártolt a szerencse a rendezvény mellől.

Fotó: Micsuda András

- Mint minden rendezvénynél, mi is látjuk, hogy mely pontokon szükséges még előre lépnünk. Az erre vonatkozó eddigi jelzéseket köszönjük és a továbbiakban is várjuk a fotósok véleményét. Összességében azonban véleményem szerint gördülékeny programon vagyunk túl. Köszönhető ez annak a közel harminc szervezőnek és közreműködőnek is, akik többsége már sokadik alkalommal segítette a lebonyolítást. Fontosak a visszatérő közösségek is: a 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport tagjai, a Börzsönyi Nehézgyalogosok páncélosai vagy például a modelljeink, akik mostanra mind úgy érkeznek hozzánk, hogy tudják, mit kérnek és várnak majd el tőlük a résztvevők. Azt gondolom, a névadó támogatónk, az OLYMPUS munkatársainak pozitív hozzáállásáért, közvetlenségükért és segítőkészségükért is nagy köszönetet mondhatok mindenki nevében. Ezen túl persze még nagyon sok apró részlet volt szükséges ahhoz, hogy megrendezhettük Közép-Európa idei legjelentősebb outdoor fotós eseményét a medvesi térségben. Ismét közösen népszerűsítettük a Novohrad-Nógrád Geoparkot, a Medves vidékét, valamint a természet- és tájvédelem fontosságát - értékelt Drexler Szilárd.

A részvevőket hajnaltól kezdve éjszakába nyúlóan várták szervezett programok. Lehetőség nyílt modellfotózásra a salgóbányai Geocsodák Házában és a közeli erdőkben, hegycsúcsokon. A salgói erdőben világháborús életképek megörökítésére nyílt lehetőség, a várban páncélos lovagok álltak őrt. Napfelkelte és napnyugta túrák indultak a Medves-vidék több pontjára, a legjobb fotóhelyszínekre helyismerettel rendelkező vezetők kalauzolták a résztvevőket. Lehetőség volt fotózni madárlesből, valamint emelőkosárból is, 27 méter magasból, a fennsík közepéről. A salgóbányai Geocsodák Háza geoparki látogatóközpontban szakmai programok, termékbemutatók és tanácsadások kísérték a fotós maratont péntektől vasárnapig.

Az esemény maga véget ért, de a programhoz idén is kapcsolódik fotópályázat: a maratonon készült legjobb felvételeket 2020. november 1-ig bezárólag várják a szervezők táj, emberek és élővilág témakörökben. Ennek fődíja az esemény névadó támogatója jóvoltából egy OLYMPUS E-M5III 1240 Kit (E-M5 Mark III váz, EZ-M1240PRO objektív, töltő, akkumulátor, napellenző) lesz. Ahogyan a korábbi négy eseményt követően már megszokottá vált: a legjobb alkotásokból ezúttal is fotókiállítás készül. A kiállított és díjazott képek szerzőit a szervezők 2020. november 8-ig értesítik majd.

Csodás fotókon a Medves térség - Medvesi Fotós Maraton ötödször

Ötödik alkalommal rendezték meg az Olympus Medvesi Fotós Maratont, Közép-Európa legjelentősebb outdoor fotós eseményét. A rendezvényre két országból mintegy 250 profi és amatőr fotós vett részt, akik 48 órán keresztül alkothattak Salgótarján közelében, a Karancs-Medves vidékén és a füleki várban is.

A maraton magyarországi helyszínei mellett a geopark szlovákiai oldala is kínált programokat. Somoskőn és a Macskalyuk környékén hajnali fotózásra nyílt lehetőség, ahol a mintegy 60 korán kelő már a reggeli ködben elkezdte a munkát. A délutáni megálló pedig a füleki vár volt, ahol esti fotózására nyílt lehetőség Hieronymus Bosch élőképekkel, aminek díszletéhez Fero Mráz és Jana Bialová képzőművészek adták munkájukat és a Defensores helytörténeti csoport tagjai működtek közre. A középkori hagyományőrzők, korhű ruhákban álltak modellt a fotósoknak.

A Novohrad-Nógrád Geopark Jogi Személyek Társulása a beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettesi hivataltól a legkevésbé fejlett járások támogatási programon belül nyert anyagi támogatást a rendezvényre.

„Sajnos a koronavírus- járvány miatt az előadások elmaradtak, valamint a fotós túrák számát is csökkenteni kellett, de szerencsére egy egynapos programot így is tudtunk biztosítani az érdeklődők számára, ezáltal is színesítve a kínálatot”- nyilatkozta György Balázs, irodavezető, hozzátéve: a rendezvény a fotósok számára előzetes bejelentkezés után ingyenes volt.

Négy túraútvonal, negyvennyolc óra napkeltétől- napnyugtáig tartó fotózás, a Novohrad-Nógrád Geopark páratlan szépségű palóc vidékén. Ezt nyújtotta idén is az Olympus Medvesi Fotós Maraton. Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója, a Medves-fennsík rendkívül sokszínű. Gyönyörű napkelték és naplementék, középkori várak, színes lomberdők, sűrű fenyvesek, sziklaszirtek láthatók, gazdag a növény-és állatvilága, ezért a fotósok számára igazi paradicsom. A főszervező, Novohrad-Nógrád Geopark Kft. ezt a gyönyörű határon átnyúló térséget kívánja népszerűsíteni a fotók segítségével. Ehhez a szervezők biztosítják a feltételeket, a résztvevőktől pedig azt kérik, hogy az itt készült felvételekkel hívják fel környezetük figyelmét erre az emlékekben ipari térségként élő, de egyedi, karakteres és értékekkel teli tájra.

Az eseményhez kapcsolódóan idén is meghirdették a fotópályázatot. A maratonon készült legjobb felvételeket 2020. november 1-ig bezárólag várják majd táj, emberek és élővilág témakörökben. Illetve idén a legjobb werkfotókra is kíváncsiak voltak a szervezők, melyek közül az esemény mindhárom napján kiválasztották a legjobbakat. A Medvesi Fotós Maraton oldalon lehet szemezgetni.

Kapcsolódó

Hollókő - Holló ösvény

Hollókő - Holló ösvény

2021.03.15. 15:41
A 6 állomásból álló túraút a Vár-hegyet és az azt körül ölelő hagyásfás legelőt járja be. A 4,5 km hosszú ösvényen a Cserhát jellemző típusos élőhelyeit ismerhetjük meg. A tanösvény keresztezi a Vár-alja tanösvény útvonalát, mely vissza vezet a várba, illetőleg az Ófalu irányába is.
Állomások:1. Mik azok a fás legelők? A fás legelők az emberi földhasználat eredményeként létrejött erdő – gyep mozaikok, ahol a fák felületborítása 30% körüli. Ezek a ligetes megjelenésű területek könnyen felismerhetők a gyepekben elszórtan elhelyezkedő, nagy törzskerületű és terebélyes, gyakran földig érő koronájú faegyedeikről. Az összetett tájhasznosítás jegyében hozták létre őket: a legeltetett,ritkábban kaszált fűtermés mellett a fák részleges árnyékoló hatását, termését (tölgymakk, vadgyümölcs, stb.) és faanyagát is hasznosítani tudták. A fás legelők karakterét adó idős fák származhatnak az eredeti növényzetből, amikor az erdőirtás során meghagyták a fák egy részét, de előfordulnak olyan esetek is, ahol a fák ültetés eredményeként vannak jelen. A fás legelőkön számos helyen jelen vannak azok a több száz éves, hatalmasra nőtt fák, melyeket famatuzsálemeknek, veterán fáknak is neveznek. Magyarországon leggyakrabban a kocsányos tölgy fafaj adja az ilyen impozáns egyedeket, melyek a múltban sokszor határfa, jelfa szerepét is betöltötték. Egyes fákhoz hiedelmek is kötődtek, erre utal a Hollókőhöz közeli Bujákon ma is pompázó, idős kocsányos tölgy „Boszorkafa” elnevezése. Ha kitekintünk határainkon túlra, a mérsékelt égövben a hazai fás legelőhöz hasonló tájhasználati formákat találunk. Így Délnyugat-Európában ma is nagy jelentőségű a metszett koronájú, változatosan (tüzifa, makk, kéreg) hasznosított tölgyekkel ligetesen borított, legeltetett élőhely (Spanyolországban dehesas, Portugáliában montados elnevezéssel). A Közel-Keleten szintén nagy területet foglalnak el a fás legelők, sőt itt szintén ősi tájhasználati formaként, a hagyásfákkal ligetes szántóföldek is megfigyelhetők még. 2. A fás legelők története MagyarországonBármilyen meglepő, de a fás legelők és a kevésbé nyílt legelőerdők megszokott részei voltak egy olyan, nagy hagyományú gazdálkodási rendszernek, amely töredékeiben egészen az 1960-as évekig fennállt Magyarországon. Az erdei legeltetés az állattartás egyik alapját jelentette, a 13. század közepéig hegy- és dombvidéken nem is voltak jellemzőek a fátlan legelők. A fás legelők és legelőerdők megfogyatkozása már a 18. század második felében megindult Magyarországon a gazdálkodási érdekek, a tulajdonviszonyok és a jogszabályi környezet megváltozása miatt. A földesurak és jobbágyok erdeinek, legelőinek elkülönítése felszámolta az addigi határhasználati közösségeket, amely, az egyre szigorodó erdőgazdálkodási szabályokkal kiegészülve felgyorsította a fás legelők eltűnését. Az erdei legeltetés teljes tiltása az 1961. évi VII. törvénnyel következett be, amellyel ellehetetlenült a még helyenként fennmaradt tájhasználati forma gyakorlása. Napjainkra hazánkban megközelítőleg 5500 hektár fás legelő maradt fenn, melyek továbbra is fogynak a beerdősülés, illetve a fák kivágása következtében. Helyreállításukat, fenntartásukat, főként a természetvédelmi szervezetek vállalják föl, de egyre több gazdálkodó is felismeri előnyeiket. Számos helyen találkozhatunk olyan, korábban erősen cserjésedő-erdősülő, legelővé visszaállított területtel, ahol a természetes úton betelepült fiatal fák egy részét meghagyták. Különösen a tölgyek, a vadkörte és a vadalma kímélete elterjedt, de helyenként madárcseresznyét, berkenyéket is visszahagynak. Ezek a még fiatal fákkal ligetes legelők, kaszálók adhatják a jövőbeli fás legelők alapjait. 3. Kereszt (egykori templom)4. A hollókői fás legelő történeteHollókő rendkívül kis határa (1935-ben 1219 katasztrális hold) nagyrészt gyenge minőségű szántóból, továbbá erdőből és legelőből állt, a rétek, kertek és szőlők területe kis részesedést kapott. Az állattenyésztés korabeli nagy jelentősége megkövetelte, hogy minél nagyobb területet használjanak legeltetésre, szénagyűjtésre. A legelőkön és erdőkben történő állattartáson túl, az ugaroltatott szántók legeltetése is jellemző volt. A juh és a kecske mellett a 20. században egyre több szarvasmarhát tartottak, igavonóként az ökör és a ló szolgált. A saját szükségletek kielégítésén túl, a hollókőiek kereskedtek is az állatokkal. A várról készült 18-19. századi képeken végig követhető, hogy a vár környékét tartósan fás legelő borította. A legeltetés az 1980-as években szűnt meg teljesen ezen a területen, majd a 2000-es évek végétől, kisebb területrészekre újra került legelő jószág egy helybeli gazda jóvoltából. A Hollókői Tájvédelmi Körzet területén jelenleg 60 hektáron találhatók meg a korábbi fás legelők maradványai, nagyrészt már beerdősülve. A még élő mintegy 500 idős hagyásfa között nem ritkák az 1 méternél nagyobb átmérőjű egyedek. Az idős fák főként csertölgyek, de jelen van közöttük a mezei juhar, a gyertyán, a bükk és a kocsánytalan tölgy is. A fás legelők beerdősülésével Hollókőn nagy biológiai értékű cseres- és gyertyános-tölgyes állományok jöttek létre. Értéküket a 120-150 éves fák jelenléte adja, melyek az erdők élőhelyszerkezeti sokféleségét jelentősen növelik. Méretes törzsük és ágaik élve és elhalva, odvasodva egyaránt élőlények sokaságának nyújtanak élőhelyet. Lehulló ágaik és kidőlt törzseik a földön fekvő holt fa mennyiségét növelik. Jelenlétük a közöttük felnövő fiatalabb fák növekedését befolyásolja, így változatosabbá teszik azok vastagsági és magassági eloszlását. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy a fás legelő még helyreállítható részein újra kialakítsa és fenntartsa az idős fák és legeltetett gyepek mozaikját. A fenntartást szarvasmarhával történő legeltetéssel, haszonbérlet útján kívánja megvalósítani. A már teljesen visszaerdősült területeken a természetes erdődinamikai folyamatok további érvényesülése, természetszerű erdőállományok kialakulása a megcélzott állapot. 5. A hollókői fás legelő élővilágaA fás legelők természetvédelmi jelentőségét, a gyepszintjükben előforduló növény- és állatfajokon kívül, az idős fákhoz kötődő életközösségek adják. Az öreg, számos esetben több száz éves fák a holt faanyag hosszú idejű folyamatos jelenlétét biztosítják törzsük elhalt részei, elhalt ágaik útján. Ez a holt faanyagot fogyasztó (úgynevezett xilofág) gerinctelen állatok, valamint a gombák, zuzmók túlélése szempontjából nagy fontosságú. Az idős fákra jellemző nagyméretű odvak számos madár- és emlősfaj számára jelentősek. A hollókői fás legelő idős csertölgy hagyásfáinak jellegzetes állata a nagy hőscincér. Lárvája 4 évig fejlődik, az első két évben a kéreg alatt rág, majd a farészbe húzódik. A lárvák járatainak érdekes mintázatát gyakran csak évtizedek múlva, a hagyásfák ágainak elhalása és a kéreg leválása után láthatjuk. A kifejlett állatok csaknem egész nyáron át, a késő délutáni, éjszakai órákban rajzanak, a fák kifolyó nedvéből táplálkoznak. Az idős fák törzsének földközeli részében, elhalt gyökereiben 3-5 évig fejlődik a közismert szarvasbogár hatalmas lárvája. A kifejlett állatok május-júniusban jelennek meg, alkonyatkor, főként meleg, párás időben nagy zúgással repkednek, keresve a párjukat. A hímek előbb, a nőstények augusztus végére elpusztulnak, tetemeikkel gyakran találkozhatunk a famatuzsálemek körül. A nagy hőscincér és a szarvasbogár Európa nyugati és északi részén egyaránt megritkultak, veszélyeztetettek, ezért szerepelnek az Európai Unió közösségi jelentőségű fajainak listáján. Magyarországon még erős állományaik élnek, melyek megőrzése nemzetközi felelősségünk. Az odúlakó madarak közül a hollókői fás legelő területén a fekete harkály, a közép fakopáncs és a macskabagoly költ. Az odúlakó emlősöket a korai denevér, valamint a szintén éjszakai életmódot folytató nagy pele képviseli. 6. Gyümölcsfás legelőkA mai gyümölcsösökről bennünk élő kép alapján nehéz elképzelnünk a magyar parasztság hagyományos gyümölcskultúráját. A 18. század előtt a népi gyümölcsészet elsősorban a közösen használt erdőkben folyt, a gyümölcs mindennapi élelemnek számított. A gyümölcshöz ősi közösségi jog fűződött, a közterületen, erdőben, legelőn található vad és nemesített gyümölcstermő fák terméséből mindenki részesedhetett. Erre a gyümölcskultúrára ugyanazok a 18. században megkezdett, Az 1767. évi úrbéri törvény alapján végrehajtott elkülönözések mértek nagy csapást, amelyek a fás legelők megfogyatkozását is előidézték. A földesurak kizárták jobbágyaikat az erdők használatából, megtiltották az erdei gyümölcstermesztést, a fák oltogatását. A jobbágyság létalapját a szántóföldi gabonatermesztésre és az állattartásra szorították, a gyümölcs a nép körében alapélelmiszerből csemegévé vált. A 19. századtól a gyümölcstermesztés jelentős átalakulását idézte elő a külföldről behozott fajták terjedése is. Manapság főként azokon a településeken találhatjuk meg nagy változatosságban a régi termesztésű gyümölcsfajtákat (köztük a népi nemesítésből fennmaradt tájfajtákat), amelyeken a szántóföldi gazdálkodást jelentősen korlátozták a természeti adottságok. Udvarokon, kertekben, szőlőhegyeken, de néhol gyümölcsfás legelőkön is fellelhetjük az értéket jelentő, leoltásra érdemes idős fákat. Hollókő az Ófalu és Újfalu portáin egyaránt értékes gyümölcsészeti örökséget őriz, különösen a nyári érésű körték sokfélesége szembetűnő. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a fás legelő helyreállítása kapcsán, az itt látható helyszínen a legelőre almafákból álló szegélyt telepített. Régi, Hollókőn és környékén is termesztett fajták, így Batul, Sikulai, Téli Aranypármen, Téli Fehér Tafota, Húsvéti Rozmaring, London Pepin, Gravensteini alma kerültek kiültetésre. A fák megmaradását sajnos számos tényező, főként az aszály és a nagyvad károsítása veszélyezteti.
Tovább olvasom