Műhelybeszélgetés a nagyragadozók jelenlétének nyomon követéséről 2021.12.02. 16:13

A felsőtárkányi Nyugati Kapu Látogatóközpont adott otthont 2021. november 30-án a Nagyragadozók jelenlétének nyomon követése elnevezésű, az EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretein belül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével megrendezett műhelybeszélgetésnek.

A szakmai program különös aktualitását az adta, hogy az elmúlt években a hazai nagyragadozó fajok állományainak nyomon követése, monitorozása számos újdonsággal és ehhez kapcsolóan sok módszertani kihívással szembesítette a szakembereket. A téli, sokszor havas, csapadékos napok a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is kiemelt időszaknak számítanak a nagyragadozó fajok nyomainak keresése, követése szempontjából. Kis szerencsével képet kaphatunk viselkedési aktivitásukról, annak jellegéről is. Szinte nyomozói szintű adatgyűjtés folyik – ezekben a hónapokban különösen – azokon az élőhelyeken, ahol rendszeresen előfordulnak farkascsaládok, Szlovákiából átkóborló medvék vagy épp’ a nagyon ritkán szem vagy kamera elé kerülő, rejtett életet élő hiúzok.

Nagyon fontos, hogy a vizsgálati módszereket, azok eredményeit közösen vitassuk meg és értékeljük. Az immár általánosnak tekinthető kameracsapdás nyomon követések esetében is számos módszertani „újdonsággal” szolgáltak a kollégáink tapasztalatai, legyen szó akár azok kihelyezéséről, vagy a kapott videók kiértékeléséről. Átfogó beszámolót kaphattunk a folyó genetikai vizsgálatokról, akár az egyes farkasegyedek származástani, rokonsági kapcsolatairól, akár a zsákmányokról gyűjthető genetikai minták analíziseivel kapcsolatban. A kollégák nagyragadozók viselkedésökológiai sajátosságaira vonatkozó személyes tapasztalatai, valamint megfigyelései is számos újdonsággal gazdagították a műhelybeszélgetés részvevőinek ismereteit. Érdekes online előadással csatlakozott a rendezvényhez Bedő Péter projektasszisztens, a Slovak Wildlife Society munkatársa, „Hogyan lesz a megfigyelésből adat és információ? - azaz a Szlovák SWS monitoring programjának bemutatása” című előadásával. A Zágrábi Egyetem munkatársa, Dr. Slaven Reljic pedig szintén online formában a horvát és szlovén nagyragadozó monitoring rendszert ismertette és külön kitért az elárvult, és/vagy sérült medvék mentését végző akciócsoportjuk munkájára is. A délutáni órákban egy moderált beszélgetés keretein belül az elhangzottak hazánkban való alkalmazhatóságát vitattuk meg, de teret kaptak a vadászatra jogosultak személyes tapasztalatai is.

Másnap a terepi program keretében egy rövid, ám élvezetes tanulmányutat tettünk a Bükk-fennsík hóval borított, védett élőhelyein nyomok után kutatva és a kameracsapdák aktuális felvételeit elemezve. Találtunk és gyűjtöttünk a hóból friss farkasvizeletet genetikai vizsgálat céljából, de láttunk vadmacska lábnyomsort és egy két napja arra járt farkas már kissé elhavazott, de még felismerhető lábnyomait is.

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom