Megtaláltuk és befogtuk a szervált 2021.11.24. 11:01

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szakemberei mindent megtettek azért, hogy a napok óta a hírekben szereplő, Borsodnádasdon észlelt szervált biztonságba helyezzék. Két természetvédelmi őr kollégánknak kedd délután sikerült megtalálni és befogni a rendkívül legyengült állapotban lévő állatot.

A befogott szervál a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállítás előtt Fotó: Kozma Attila


A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata kedden kora délután új információt kapott a napok óta Ózd környékén kóborló ragadozóról. Egy kárpáti borzdereseket tartó borsodnádasdi gazda látta az állatot a település szélén és értesítette a helyi rendőrőrsöt, ők pedig a BNPI Természetvédelmi Őrszolgálatát. Bartha Csaba és Baráth Zoltán Zsolt természetvédelmi területfelügyelő a szükséges felszereléssel haladéktalanul a helyszínre indult, ahol Boza László segítségével hamar megtalálták az állatot. A szervál a házaktól 150 méterre, egy erdős területen napozott. Minthogy ismeretlen eredetű volt az állat, viselkedése pedig kiszámíthatatlan, körültekintően közelítették meg. A ragadozó a hangokra reagált, majd a magukkal vitt csalétek is felkeltette az érdeklődését. A szervál óvatosan indult feléjük, s az élelemmel centiméterről centiméterre irányították a ketrechez. Hosszabb időbe telt, míg végül sikerült figyelmét kijátszva teljesen beterelni abba és bezárni. Viselkedése alapján látszott, hogy emberhez szokott példány. Előélete miatt az elmúlt napokban önálló táplálékszerzésre csak korlátozottan lehetett lehetősége, amit rossz kondíciója is sejtetett. A szervált az esti órákban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság átadta a Fővárosi Állat- és Növénykertnek.


A szervál (Leptailurus serval):

A közép-, kelet- és nyugat-afrikai szavannák, elsősorban Tanzánia, Botswana és Zimbabwe területén található őshonos macskaféle, elsősorban a víz közeli füves területeket, nádasokat kedveli, de sok esetben megtelepszik az élőhelyéhez közeli mocsarakban, bambusz erdőkben is. Korábban az afrikai kontinens általánosan elterjedt ragadozója volt, bár Nyugat- és Kelet-Afrikában még gyakran előfordul, de napjainkra sajnos a dél-afrikai Fokföldön már kihalt, és a Szaharától északra is az eltűnés fenyegeti. A karcsúsága és hosszú lábai révén kisebb méretű gepárdhoz hasonlít, bundája homokszínű, fekete foltokkal és csíkokkal tarkított, melyek mérete és helye egyedenként eltérő. Farkuk vége, valamint fülük fekete, fülük hátulja fehér csíkot visel a közepén.

Zsákmánylistáján elsősorban kisebb termetű emlősök, főként rágcsálók szerepelnek, de tud fára mászni és úszni is. Többnyire éjszaka vadászik. Zsákmányai főleg rágcsálók, nyulak, szirti borzok, kisebb testű antilopok, de akár flamingókat, valamint kisebb énekesmadarakat is zsákmányolhat. Ez utóbbiak elejtéséhez akár 3 - 4 méter magasra is képes felugrani. A nőstények vadászterülete kisebb, nagyjából 2 – 9 km²-es, a hímeké ennek gyakran a duplája és rendszerint több nőstényével átfedésben van.

A többi macskaféléhez hasonlóan a párzási időszak kivételével magányosan élnek. Érdekes, hogy nincs kimondottan párzási időszakuk. Párzás előtt a nőstény néhány napig „vadászik” a potenciális partnerére, és az ivarzás mindössze egy napig tart. Az anyaállat egyedül neveli kölykeit, amelyek 10-12 hónapos korukban válnak önállóvá, ezután már saját területet foglalnak maguknak. A fiatalok körülbelül 18-24 hónapos korukban válnak ivaréretté.



Információink szerint a befogott, idegenhonos állat jelenleg jól van, bár nagyon legyengült állapotban került a Fővárosi Állat- és Növénykertbe kedd délután. Ez is jól szemlélteti azt, hogy a hazai körülmények (pl. november végi hideg időjárás, a zsákmányolás nehézsége vagy inkább lehetetlensége egy feltehetően fogságban nevelt ragadozó esetében) gyakorlatilag nem teszik lehetővé számára, hogy tartósabban megmaradjon a szabad természetben.

A szervál a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján (CITES II.) a nem veszélyeztetett (LC) listáján szerepel, hazánkban idegenhonos fajnak minősül. A befogott példány esetében, a hatóságok bevonásával, az előző tartó felelősségi körének megállapítása folyik, azaz megpróbálják kideríteni, hogy ki lehetett a szervál tartója, milyen engedélyek birtokában és milyen úton került hozzá az állat. A karantén időszakban jelenleg a Fővárosi Állat- és Növénykertben szakállatorvosi felügyelet alatt van.

Ez az eset is jól példázza, hogy amikor egy vadon élő ragadozó megfizethető "piaci értékké” válik, természetes élettevékenységétől, az eredeti élőhelyétől megfosztva végképp kikerül az eredeti ökoszisztémája érzékeny rendszeréből, ezáltal örökre elvész a Természet értéktárából.

Köszönjük Tóth Lajos Csaba r. alezredes úr (Borsodnádasdi Rendőrőrs) és Boza László gazdálkodó befogáshoz nyújtott segítségét.


Szöveg: Bartha Csaba és Bakó Botond

Fotók és videó: Bartha Csaba és Kozma Attila

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom
2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom