Kicsik,szelídek és jó a sajtjuk 2021.03.18. 17:42

Újabb kárpáti borzderesek költöztek az Igazgatóságunkhoz.

Az első kárpáti borzderes szarvasmarhák 2015-ben érkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz a parádi állattartó telepünkre. A hegyvidéken nagyon jó hatásfokkal kezelték védett területeinket és már bizonyságot tettek arról, hogy sík területen is jól érzik magukat, hiszen a Tarnaszentmiklósra leköltöztetett állományunk 2 év alatt 33 egyedről 61 egyedre emelkedett.

Kárpáti borzderesek a legelőn

A fajta iránti elkötelezettség és a génmegőrzés jegyében Igazgatóságunk célja a kárpáti borzderes állomány növelése, ezért a már meglévő állomány mellé a közelmúltban újabb 49 egyed érkezett, melyek a szentistváni Batúz-tanyán kerültek elhelyezésre.

Megérkezés utáni pillanatok

A kárpáti borzderes szarvasmarha a Kárpátokban és a hegylábi területeken alakult ki, pontos eredete azonban egyelőre a homályba vész. Mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarha fajtája volt. A Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető. Mint minden primitív fajta, így ez is kettős hasznú (tej, hús), ez korábban kiegészült egy harmadik haszonvétellel az igáztatással, ami azonban napjainkban már nem gyakori. Koncentrált tejű fajta lévén, a teje és a tejéből készült tejtermékek igen magas beltartalmi értékkel bírnak. A kárpáti borzderes az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, ridegtartásra kiválóan alkalmas. A primitív fajták esetében az emberek manapság egy vad, megközelíthetetlen, nehezen kezelhető állatot képzelnek el, ezzel szemben a kárpáti borzderes egy könnyen kezelhető, átengedő természetű fajta.

Kárpáti borzderes tehén borjával

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részt vállal a kárpáti borzderes szarvasmarha mintaprogramban, amelynek célja a ma már eltűnőben levő kárpáti borzderes fajtaváltozat megmentése, illetve Magyarországra történő visszahonosítása. A génmegőrzés mellett a program további számos lehetőséget is hordoz magában: a természetvédelmi célú tájhasználat, a fajta háztáji gazdálkodók számára történő népszerűsítése, ismeretterjesztés, a kapcsolódó kézműves termékek és ökoturizmus.

Igazgatóságunk tervei között szerepel a 2021. évben a génmegőrzési mintaprogram kapcsán a jelenleg vagyonkezelésünkben lévő kárpáti borzderes szarvasmarha állomány létszámának növelése mellett, egy hosszú távú tenyésztési koncepció kialakítása a tenyésztőszervezet által meghatározott célok figyelembevételével. Célul tűztük ki továbbá, hogy a 2019. évben megkezdett országos állományfelmérést és a hozzá kapcsolódó genetikai vizsgálatokat folytassuk. Ezáltal a természetvédelmi célú, legeltetéses állattartással történő területkezelési-, valamint génmegőrzési-, feladatok ellátása mellett, fontos szerepet vállalunk abban, hogy létrehozzunk és fenntartsunk egy nukleusz állományt.

Szerző: Gál Renáta

természetvédelmi referens

BNPI Területkezelési és Birtokügyi Osztály

Kapcsolódó

2023/1 1. Sziasztok!

2023/1 1. Sziasztok!

2023.04.19. 14:34
Hallo zusammen! Mein Name ist Hanna und ich bin die neue Freiwillige der Organisation kulturweit aus Deutschland. Ich werde bis Ende August dieses Jahres in Eger bleiben. Hier sind ein paar Fakten über mich: Aufgewachsen bin ich in einem kleinen Dorf namens Trautmannshofen in Bayern, das in der Nähe der Stadt Neumarkt in der Oberpfalz liegt. Die nächstgrößere Stadt ist Nürnberg (Vielleicht habt ihr schon mal davon gehört.) Im Februar bin ich 23 Jahre alt geworden. Zusammen mit meinen Eltern wohne ich noch in Trautmannshofen. Mein älterer Bruder Lukas wohnt in Neumarkt. In meiner Freizeit bin ich gerne draußen, gehe wandern oder fahre mit dem Fahrrad. Außerdem lese ich gerne spannende Romane oder Krimis und gehe an den Wochenenden mit Freunden aus. Nachdem ich 2016 meinen Realschulabschluss gemacht habe, habe ich eine Ausbildung zur Industriekauffrau bei der örtlichen Öko-Brauerei "Neumarkter Lammsbrau" gemacht. Seit 2019 war ich bei der Thule GmbH in Neumarkt im technischen Kundendienst tätig. Nun war es Zeit für ein neues Abenteuer! Da ich schon immer mal für eine gewisse Zeit im Ausland arbeiten wollte, nutzte ich die Gelegenheit und bewarb mich für den Naturfreiwilligendienst bei kulturweit. Glücklicherweise wurde ich angenommen und mir wurde angeboten, den Freiwilligendienst im Bükk-Region Geopark in Eger, Ungarn zu absolvieren. Ich habe das Angebot angenommen und bin nun glücklich und neugierig, welche Erfahrungen dieser neue Lebensabschnitt für mich bringen wird!
Tovább olvasom
3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom