A trópusi esőerdőkben sok olyan nappali lepkefaj él, amelyek szinte egész életüket a lombkoronában töltik, csak ritkán ereszkednek le a talajszintre. Ilyen életmódú, erdőkben élő nappali lepke hazánkban viszont nagyon kevés van. Ezek közül az egyik a boglárkalepkék családjába tartozó tölgyfalepke (Neozephyrus quercus).
Ez a faj szinte mindenhol előfordul Magyarországon, ahol tölgyesek vannak. Ennek ellenére ritkán lehet találkozni vele, mert jellemzően a tölgyfák lombkoronájában tölti az életét. Napos időben a leveleken sütkérezik, ha pedig túl meleg van, a lombozat árnyas részére húzódik. Táplálkozni sem jön le az aljnövényzet vagy cserjék virágaira, hanem a lomkoronában nyalogatja pödörnyelvével a levéltetvek által kibocsátott mézharmatot.
Ritkán megfigyelhető, különleges jelenségnek számít, ha sok tölgyfalepkét láthatunk például egy erdei úton vagy egy kis tisztáson. Néhány nappal ezelőtt Magos Gábor és Molnár Márton természetvédelmi őr kollégáink a Mátrát járva szemtanúi voltak, ahogy tölgyfalepkék pihennek csoportosan az aljnövényzeten, és a még valamennyire nedves talajon. Néhol egy pontból akár 30-40 példányt is sikerült megszámolniuk. Ennek a rendhagyó jelenségnek az oka minden bizonnyal a június végén tapasztalható szokatlanul nagy forróság és szárazság. A fák koronájában a lepkék már nem találtak kellően hűvös helyet és nedvességet, ezért kényszerültek le a talajszint közelébe. Ez még nem tűnik nagy problémának, de egyértelműen jelzi a tölgyesek ökoszisztémájában elindult változásokat. A változások következményeit – amik lehetnek ránk, emberekre nézve is súlyosak – az ökoszisztémák bonyolultsága miatt nem tudjuk előre jelezni. Ezért legbölcsebben akkor cselekszünk, ha a negatív változásokat előidéző környezetterhelő tevékenységeinket megpróbáljuk megszüntetni, vagy legalább mérsékelni.
A tölgyfalepkék szokatlan viselkedése is felhívja a figyelmet a klímaváltozás okozta problémákra, melyek mérséklése a mai kor legfontosabb feladata. A klímaváltozás okozta kihívásokkal azonban nemcsak a természetvédőknek kell komolyan foglalkoznia, de a probléma előidézésében szerepet játszó gazdasági szektor szereplőinek (ipar, kereskedelem, erdő- és mezőgazdaság) is jelentős részt kell(ene) vállalnia.
Mivel a mindennapi életünk is hatással van a klímaváltozásra, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a társadalom minden tagja tehet azért, hogy az éghajlati viszonyok további negatív irányba történő változását mérsékeljük. A klímaváltozás egy olyan globális folyamat, amit csak széles társadalmi összefogással lehet befolyásolni. A klímaváltozást mindannyian okoztuk, mindannyian elszenvedői vagyunk, de a jó hír, hogy mindannyian tehetünk – és tennünk is kell – ellene. Arról, hogy milyen hatással van a mindennapi életünk az éghajlatra, egy következő cikkünkben számolunk be.
Képek: Magos Gábor
