Ma van a Nemzetközi Környezetvédelmi Világnap 2020.06.05. 12:47

Bolygónk jelen kori történelmében a környezet- és természetvédelmi mozgalmak, törekvések története egészen az 1970-es évekre nyúlik vissza.

Ebben lényeges előrelépést jelentett az UNESCO Ember és Bioszféra Programja. E nemzetközi együttműködési programot több éves előkészítő munka után, az UNESCO 1970 októberi közgyűlésén fogadták el. Alapvetően azt vizsgálták, hogy az egyes éghajlati övezetek - mint például a trópusi erdők, mérsékelt égövi erdők, szavannák és füves területek, hegyi ökoszisztémák, illetve tavak, folyóvizek, tengerparti övezetek, szigetek - élővilága és az emberi tevékenység között milyen kölcsönhatások alakulnak ki. 1972 június 5-től 16-ig tartották Stockholmban az Egyesült Nemzetek Szervezete az első, „Ember és Bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. Olyannyira sikeresnek bizonyult ez a rendezvény, hogy a világszervezet közgyűlése még abban az évben nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. Ez a konferencia nagy hatással volt a környezetvédelmi politika kialakulására nemzeti szinten is. A tanácskozás nyomán létrehozták az állami környezetvédelmi szervezeteket - hivatalok, minisztériumok alakultak. Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, mint illetékes főhatóságot.

1974 óta minden év június 5-én megtartják az ENSZ által létrehozott Környezetvédelmi Világnapot. Az évek során az esemény a nyilvános tájékoztatás globális platformjává vált, amelyet széles körben – több mint 100 országban – ünnepelnek. A Környezetvédelmi Világnapon minden évben más, a környezetet és ennek védelmét középpontba helyező kérdéssel foglalkoznak, és a szervező országok is váltakoznak.
Az idei Környezetvédelmi Világnap házigazdája, Kolumbia és témájának középpontjában a gyorsuló fajvesztés és a természeti világ sérülése elleni fellépés áll, tekintettel arra, hogy közel egymillió növény- és állatfaj áll jelenleg a kihalás szélén.

Igazgatóságunk számos programmal csatlakozik e jeles nemzetközi naphoz. Ennek keretében június 5-én a Dél-Mátra megújult természetismereti tanösvényének bejárására invitálja az érdeklődőket. A Gyöngyösi Sár-hegy Természetvédelmi területen a Mandula Tanösvényt végigjárva, szakvezetett túra keretein belül ismerhetik meg a résztvevők a területre jellemző különböző erdei és sziklai életközösségek sajátságait az itt élő, nyár elején virágzó, védett növényfajokat és a Szent Anna-tó érintésével, a rendkívül értékes mocsári élőhelyeket is. Találkozó: Június 05. 13 óra - Mátrafüred Parádi út 6. a Harkály Ház udvarán.

Június 7-én a Sás-tó szintén egy szakvezetéses kiránduláson Sás-tó múltjával és jelenével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tókerülő séta során a vizes élőhelyek védett természeti értékekkel találkozhatnak a kirándulók, de szó lesz arról is, hogy milyen hatással van a természetre a vízimadarak, kacsák, hattyúk etetése. Találkozó: Június 07. 09 óra, Gyöngyös, Sástó Farkas úti parkoló, Sás-tó mellett.

A nyári napfordulóhoz és Szent Iván éjszakájához kötődően június 20-án a Szentjánosbogár Napi programunkon, ami a szentjánosbogarak párkeresési időszaka, mely. Ezen az alkonyati, esti rendezvényen a résztvevők megcsodálhatják a csodálatosan villódzó rovarfényeket, amelyekkel a hím szentjánosbogarak csalogatják a nőstényeket magukhoz, megtudhatjuk, hogy miért kapták ezt az elnevezést ezek az ízeltlábúak, mivel és hogyan világítanak és milyen „morzejelezésekkel” üzennek egymásnak? Találkozó: Június 20. 18.00 óra, Nyugati Kapu Látogatóközpont, Felsőtárkány, Ifjúság út 34.

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom