Középpontban a túzok 2020.03.25. 20:11

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részt vesz „A túzok határon átnyúló védelme a Kárpát-medencében” c. LIFE programban (LIFE15 NAT/AT/00834), amelynek átfogó célja a hazai túzok állományra ható legfontosabb veszélyeztető tényezők kiküszöbölése.

A pályázat fő kedvezményezettje az Osztrák Túzokvédelmi Alapítvány (Österreichische Gesellschaft Großtrappenschutz), míg idehaza 3 nemzeti park igazgatóság (Kőrös-Maros, Kiskunsági, Bükki) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és az észak-magyarországi áramszolgáltató, az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. vesz részt partnerként a projektben.

A pályázat az eddigi több évtizedes tapasztalatokat felhasználva, célirányos tevékenységekkel segíti a rendkívül sérülékeny faj Kárpát-medencei állományának megerősödését. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az alföldi tájegységek, a Dél-hevesi és a Dél-borsodi tájegységek vesznek részt benne.

Két pályázati akció köré csoportosulnak a feladatok. Ezek elsősorban terepi munkát jelentenek, csapdázást és monitoring vizsgálatokat. A pályázat kezdetén kijelöltünk 2 területet Tiszanána és Sarud határában, ahol folyamatosan tudjuk nyomon követni a térségben élő túzokpopulációt. Fontos tudni, hogy a faj milyen élőhelyet használ, hogy különböző évszakokban milyen növénykultúrán talál megfelelő táplálékot, búvóhelyet. Ezért a monitoring területen évszakonként felmérésre kerül a termesztett növénykultúra változása. Feltérképezésre kerül továbbá, hol tartózkodik vedlési időszakban, hol vannak a tradicionális dürgő helyek, hova húzódnak el a tyúkok kotlani és csibét vezetni. Ezeken a helyeken milyen veszélyeztető tényezők vannak, mi szakemberek pedig milyen válaszlépéseket tudunk megtenni a faj megmaradása érdekében. De a monitorozás során nem csak kimondottan a túzokokra fókuszálunk, hanem számtalan olyan madár fajra is, ami hasonlóan természeti környezetet használ és a térségben jelentős értéket képvisel. Továbbá olyan madarakat és emlősöket is számba kell venni, amelyek valamilyen formában veszélyt jelenthetnek a fajra.

A Life program egyik fő célja a túzokra veszélyt jelentő szőrmés és szárnyas kártevők, dúvadak apasztása, kifejezetten azokon a területeken, ahol a madarak a kotlást és a csibevezetést végzik. Ezért a pályázat első évében beszerzésre kerültek többféle csapda típusok, amelyekkel sikeresen befoghatók a róka, borz, aranysakál, dolmányos varjú és szarka. A csapdázásban mind két tájegység részt vesz.

A Dél-borsodi Tájegység saját vadászterületén, míg a Dél-hevesi Tájegység közösen, egy együttműködés keretében valósítja meg ezt a feladatot az érintett vadásztársaságokkal. Ez idáig 3 vadásztársaság lett bevonva a közös csapdázásba. Első évben a Tepély Vadásztársaság és a Besenyőtelek-Mezőtárkányi Földtulajdonosok Vadásztársasága, majd a későbbiekben a Kömlői Földtulajdonosok Vadásztársasága is csatlakozott.

Mit is jelent a csapdázás? Az eddigi tapasztalatok alapján már sikerült megfigyelni a túzok tojókat, hogy hol, melyik vadásztársaság területén kezdhetik meg a kotlást. Így ezekre a helyekre fektetjük a nagyobb hangsúlyt. A tavaszi időszakban márciustól megkezdjük a folyamatos kotorék térképezést a vadőrökkel, majd a csapdák kirakását a lakott vagy járatos kotorékok közelében. A mindennapos ellenőrzések során tudjuk csökkenteni a túzokra veszélyes időszakban, tavasszal a szőrmés ragadozók állományát.

A szarka és dolmányos varjú csapdázása is hasonló elven működik. A cél az, hogy mire a túzokok elülnek, addigra ezeket a dúvadakat minél nagyobb számban eltávolításra kerüljenek a területről.

A monitoring területen már második éve végzünk reflektoros nyúl számlálást ezzel is azt vizsgálva, hogy a csapdázásnak milyen pozitív hatásai vannak az apróvad állomány növekedésére. A mezei nyúl néhány év alatt kedvező élőhelyen kellő állománygyarapodással reagál.

Minden évben folyamatosan nyomon követjük a túzokok mozgását. A teleket a kakasok a tyúkoktól külön töltik, majd tavasszal, márciustól a kakasok elfoglalják a tradicionális dürgő helyeiket és megkezdődik a nász időszak, a magamutogatás a visszaérkező tyúkok kegyeiért. A nász időszak után a tyúk csapatok feloszlanak és alkalmas fészkelő hely után nézne. Abba bízunk, hogy a telelő területekről hiánytalanul vissza érkeznek a "túzokjaink" és mi a lehetőségeinkhez képest mindent megteszünk, hogy nyugodt környezetben szaporodhassanak.

Kapcsolódó

2023/1 1. Sziasztok!

2023/1 1. Sziasztok!

2023.04.19. 14:34
Hallo zusammen! Mein Name ist Hanna und ich bin die neue Freiwillige der Organisation kulturweit aus Deutschland. Ich werde bis Ende August dieses Jahres in Eger bleiben. Hier sind ein paar Fakten über mich: Aufgewachsen bin ich in einem kleinen Dorf namens Trautmannshofen in Bayern, das in der Nähe der Stadt Neumarkt in der Oberpfalz liegt. Die nächstgrößere Stadt ist Nürnberg (Vielleicht habt ihr schon mal davon gehört.) Im Februar bin ich 23 Jahre alt geworden. Zusammen mit meinen Eltern wohne ich noch in Trautmannshofen. Mein älterer Bruder Lukas wohnt in Neumarkt. In meiner Freizeit bin ich gerne draußen, gehe wandern oder fahre mit dem Fahrrad. Außerdem lese ich gerne spannende Romane oder Krimis und gehe an den Wochenenden mit Freunden aus. Nachdem ich 2016 meinen Realschulabschluss gemacht habe, habe ich eine Ausbildung zur Industriekauffrau bei der örtlichen Öko-Brauerei "Neumarkter Lammsbrau" gemacht. Seit 2019 war ich bei der Thule GmbH in Neumarkt im technischen Kundendienst tätig. Nun war es Zeit für ein neues Abenteuer! Da ich schon immer mal für eine gewisse Zeit im Ausland arbeiten wollte, nutzte ich die Gelegenheit und bewarb mich für den Naturfreiwilligendienst bei kulturweit. Glücklicherweise wurde ich angenommen und mir wurde angeboten, den Freiwilligendienst im Bükk-Region Geopark in Eger, Ungarn zu absolvieren. Ich habe das Angebot angenommen und bin nun glücklich und neugierig, welche Erfahrungen dieser neue Lebensabschnitt für mich bringen wird!
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom