Kitüntették kollégánkat 2020.10.22. 15:37

Szitta Tamás egykori kollégánk, a BNPI Élővilágvédelmi Osztályának nyugalmazott osztályvezetője az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc emléknapja, 'Október 23.' alkalmából az Életfa Emlékplakett Bronz Fokozatát vette át Dr. Nagy István Agrárminiszter Úrtól.

Kitüntetéséhez ezúton is gratulálunk!

Szitta Tamás Debrecenben született, itt végezte az általános és középiskolát is. Első diplomáját a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakán szerezte, majd a József Attila Tudományegyetem biológia szakán folytatta egyetemi tanulmányait.

A természethez, annak megőrzéséhez kötődő viszonya korai gyermekkorától napjainkig folyamatosan végigkísérte életútját. Tanulmányai során több tudományos dolgozatot publikált, amelyek főleg emlőstani témákhoz kapcsolódtak.

Az iskolaévek után rövid pedagógusi munkásság következett, amit átszőtt a természetvédelem iránti elkötelezettsége. Hamar kiderült, hogy az ízig-vérig gyakorlatias természetvédőt nem vonzza a katedra, így a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársa lett, ahol mint gerinces-zoológus muzeológus látta el feladatait. Ekkorra már tudományos igényű közleményeit is megismerhette a kisemlősök iránt érdeklődő közönség. Megfigyeléseinek első értékelt eredményeit a „Tiscia”-ban publikálta. Szakmai sokoldalúságát bizonyítják a népszerű vidéki múzeum kiállításának felújítása kapcsán végzett munkái és a későbbiekben készült preparátumai. Múzeumi évei alatt egyre inkább a madarak behatóbb tanulmányozása felé fordult, ebben az időszakban alapozta meg mára nemzetközi szintűvé fejlődött szaktudását.

Saját elméleti és gyakorlati képzésén túl hamar felismerte az ismeretátadás, a szemléletformálás kiemelt szerepét a természetvédelemben. Munkatársaival olyan Veszprém megyére kiterjedő madárvédelmi –természetvédelmi programot szerveztek, ami irányt mutatott a gyakorlati természetvédelemmel foglalkozni kívánó rétegeknek. A program keretében a megye számos településén tartott előadásokkal népszerűsítette a madár,- és természetvédelem ügyét. Szakmai kapcsolatai folyamatosan alakultak, több alkalommal vett részt a kibontakozó állami természetvédelem által szervezett szakmai rendezvényeken, illetve kutatásokban. Ezeknek köszönhetően egyre nagyobb betekintést nyert a nemzeti parkok által végzett munkába is. Mivel ambícióinak és hosszú távú elképzeléseinek jobban megfelelő lehetőséget talált az éppen akkoriban alakult Bükki Nemzeti Parknál, így munkahelyet változtatott. Új, területkezelői munkaköre kiváló alkalmat biztosított számára, hogy alapfeladatainak ellátásán túl az eddigieknél is többet foglalkozhasson a gerincesekhez és azok élőhelyeikhez kötődő ismereteinek továbbfejlesztésével. Szűkebb szakterületén túl a természeti értékek megőrzését közvetlenül és közvetve szolgáló számos más feladatot is ellátott, jelentős szerepe volt az Igazgatóság „arculatának” meghatározásában. Megnyerő személyisége, megalapozott lexikális és gyakorlati tudása révén hamar kivívta munkatársai elismerését és fiatal kora ellenére egyre szélesebb szakmai körökben vált ismerté.

Sokszor igen nehéz helyzetek között végzett fáradhatatlan hivatali tevékenysége mellett pályája során mindvégig fontosnak tartotta a civil szervezetek munkájának támogatását. A hetvenes évek közepén maga is belépett a Magyar Madártani Egyesületbe, amelynek jelenleg is aktív tisztségviselője. Részben erőfeszítéseinek köszönhető, hogy 1980-ban megalakulhatott az MME Bükki Helyi Csoportja, aminek tagjai azóta is meghatározó munkát végeznek Észak-Magyarország természetvédelmi értékeinek feltárása, gyakorlati védelme terén. Munkássága országos szinten hozzájárult az állami természetvédelem és a társadalmi szervezetek tevékenységének egymáshoz való közeledéséhez, a közös cél érdekében végzett munka összhangjának megteremtéséhez. A vezetése alatt álló csoportot ez irányú aktivitásának elismeréséül Pro Natura Emlékplakettel jutalmazták.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál eltöltött közel négy évtizedes tevékenysége fontos szerepet játszott a’70-es években kritikus helyzetbe került kerecsensólyom állomány hazai stabilizálásában. Az általa bevezetett és koordinált védelmi-, és megelőzési intézkedéseknek köszönhetően ma az Igazgatóság területén él a hazai kerecsen-állomány közel fele. Hasonló eredményeket ért el a globálisan veszélyeztetett parlagi sas megőrzési programjában is. Az irányítása alatt folyó kutatások képezhették az e fajra irányuló Life Natura projekt alapját. Más fajok esetében is látványos eredményre vezettek az általa irányított aktív védelmi intézkedések. Csak a fontosabb fajokat felsorolva eredményeket ért el a szalakóta, a békászósas és a kékvércse állományainak stabilizálását és az uhu visszatelepítését megcélzó programokban. Meghatározó szerepe volt a megőrzésükre nyert LIFE pályázatok tervezésében és kivitelezésében. A fajmegőrzési programoknak mai napig aktív szereplője. Neve más gerinces zoológiai munkákat is fémjelez, ilyenek pl. az alpesi gőte komplex védelmi intézkedései és az ürge hazai védelmének, áttelepítésének kidolgozása is. 1993-tól vezető beosztásban dolgozott, így a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság élővilágvédelmi tevékenységének teljes spektruma az irányítása alá tartozott. Kiemelkedő szerepe volt az EU által meghatározott Natura 2000 területek Madárvédelmi Direktivát kiszolgáló, ún. SPA-területeinek összeállításában.

Nyugdíjba vonulása nem jelentette a szakmától való elszakadását, sőt, az addig kötelező adminisztratív tevékenységekre fordított energiáit is aktív természetvédelmi tevékenységekre fordítja. Aktív terepember, az MME Bükki Helyi Csoportjának meghatározó alakja, az utánpótlást folyamatosan képzi, tanítja. Szervezőként is részt vesz természetvédelmi táborok megvalósításában. Folyamatos kapcsolatot ápol egykori kollégáival, közös terepnapokon, közös programokon dolgozik velük együtt. A BNPI természetvédelmi őrszolgálatának számos, azóta kitüntetésben is részesült tagja tanítványai közül került ki.

A természet megőrzése kapcsán szerzett tapasztalatait szakcikkekben, népszerűsítő kiadványokban, konferenciákon, természetfilmek készítésével adja át. Alapító tagja a NaturArt-nak, a hazai természetfotózás professzionista csapatának. Fotói, grafikái és video-képsorai számos média-termékben láttak és látnak napvilágot.

Eddigi kitüntetései: Chernel István emlékplakett, Pro Natura emlékplakett, Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt.

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom