Kétéltű mentés a Karancs–Medves TK szomszédságában 2019.07.11. 14:52
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet felszíni vizekben szegény. A terület egyik legjelentősebb kétéltű szaporodóhelyét a Zagyva-folyó (itt még csak patak) melléktározójaként kialakított zagyvarónai hűtővíztározók, vagy ismertebb nevükön zagyvarónai vízválasztó tavak jelentik.
A három tóból álló tórendszer keleti határa a tájvédelmi körzet medvesi tömbjéhez csatlakozik, míg nyugatról a 2303-as számú közút határolja, mely Salgótarjánt és Mátraterenye–Nádújfalut köti össze.
A viszonylag forgalmas közúton a kora tavaszi időszakban tömegesen gázolják el a szaporodóhelyre érkező, illetve távozó békákat, ezért az elmúlt évtizedben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád Megyei Helyi Csoportja részéről Langa József a helyi iskola bevonásával kétéltűmentési akciókat szervezett és végzett éveken keresztül. Később, a helyi iskola megszűnésével a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vállalta fel a békamentés feladatát.
A mentésben a fiatalság is segített (Fotó: Stoszek Krisztina)
A 2015–2017 közötti időszakban elsősorban a BNPI közfoglalkoztatási programjában résztvevők bevonásával történt a mentés: a vonuló kétéltűeket vödörbe gyűjtöttük, majd a tóba – illetve a szaporodási időszak után a szomszédos erdőbe – szállítottuk. Ez volt a „vödörtaxi”.
A „vödörtaxi” indulására várva… (Fotó: Stoszek Krisztina)
... és a célállomáson kiszállva (Fotó: Lantos István)
2018-ban már rendelkezésre álltak terelőfalak kialakításához alkalmas molinócsíkok, így lehetővé vált a legjelentősebb szaporodóhelyként szolgáló III-as („Nagy-tó”) melletti útszakasz levédése. A terelőfalak kialakítása és a kétéltűek gyűjtése a Nógrád–Ipoly Tájegység munkatársainak irányításával zajlott, főként a közmunkaprogram dolgozóinak bevonásával. Néhány esetben önkéntesek is segítettek a mentésben. A víz irányába történő vonulás március 29. és április 8. közt zajlott, összesen 3686 egyed lett a tóba szállítva. Ennek nagy része barna varangy volt: 3776 egyed (hím=67,28%, nőstény=32,72%); a többi faj csupán néhány egyeddel (erdei béka 5, barna ásóbéka 3, zöld levelibéka 1, zöld varangy 1 példány) képviseltette magát. A tóból kifelé vonulás április 7–14. közti időszakban zajlott. 2018. évben összesen 6564 egyed mentésére került sor.
2019-ben a közfoglalkoztatás megszűnése után a terelőrendszer kiépítése, bontása, a békavonulás vizsgálata és a mentés a Nógrád–Ipoly Tájegység munkatársai által valósult meg, eseti segítséget a Tett Alapítvány és az MME nyújtott. A terelőfal kihelyezése március 04-én kezdődött a műutat nyugatról határoló erdősávban futó erdészeti út mentén, mintegy 600 m hosszan. Ezt követően az április 18-ig terjedő időszakban – hétvégén és ünnepnapokon is – napi egyszeri, érdemi vonulás esetén kétszeri ellenőrzéssel és mentéssel történt, jellemzően a a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrád-Ipoly Tájegységének munkatársai és az MME által, de két alkalommal önkéntesek is segítséget nyújtottak. A száraz tavasz miatt a békák szaporodóhelyre történő vonulása a harmatképződéses éjszakákon–reggeleken történt: a március 25-e volt az első értékelhető nap, majd négy nap szünet után március 30 és április 7 között zajlott, de elhúzódott április 15-ig. A mintegy három hétig elhúzódó befelé történő migráció jelentős időbeli átfedésben volt a kifelé történő mozgással; így elsősorban a még le nem szaporodott egyedek mentésére koncentráltunk, a kifelé történő mozgás megakadályozását szolgáló terelőfal áthelyezés április 10-én kezdődött. A befelé tartó állatok jelentős része az elmúlt évekhez hasonlóan barna varangy volt: 8431 egyed (hím =65,21%, nőstény=34,79%), az erdei béka 5 példánnyal képviseltette magát. A szárazföldi élőhelyükre távozó varangyok 855 példányának mentése valósult meg; így az éves összes mennyiség 9291 kétéltű volt.
A fentekből látható, hogy az előző évhez képest a mentett állatok száma jelentős növekedést mutat mind a teljes (141,5%), mind a befelé tartó, szaporodó helyére igyekvő példányok (223,4%), körében.