Kétéltű mentés a Karancs–Medves TK szomszédságában 2019.07.11. 14:52

A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet felszíni vizekben szegény. A terület egyik legjelentősebb kétéltű szaporodóhelyét a Zagyva-folyó (itt még csak patak) melléktározójaként kialakított zagyvarónai hűtővíztározók, vagy ismertebb nevükön zagyvarónai vízválasztó tavak jelentik.

A három tóból álló tórendszer keleti határa a tájvédelmi körzet medvesi tömbjéhez csatlakozik, míg nyugatról a 2303-as számú közút határolja, mely Salgótarjánt és Mátraterenye–Nádújfalut köti össze.

A viszonylag forgalmas közúton a kora tavaszi időszakban tömegesen gázolják el a szaporodóhelyre érkező, illetve távozó békákat, ezért az elmúlt évtizedben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád Megyei Helyi Csoportja részéről Langa József a helyi iskola bevonásával kétéltűmentési akciókat szervezett és végzett éveken keresztül. Később, a helyi iskola megszűnésével a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vállalta fel a békamentés feladatát.

A mentésben a fiatalság is segített (Fotó: Stoszek Krisztina)

A 2015–2017 közötti időszakban elsősorban a BNPI közfoglalkoztatási programjában résztvevők bevonásával történt a mentés: a vonuló kétéltűeket vödörbe gyűjtöttük, majd a tóba – illetve a szaporodási időszak után a szomszédos erdőbe – szállítottuk. Ez volt a „vödörtaxi”.

A „vödörtaxi” indulására várva… (Fotó: Stoszek Krisztina)

... és a célállomáson kiszállva (Fotó: Lantos István)

2018-ban már rendelkezésre álltak terelőfalak kialakításához alkalmas molinócsíkok, így lehetővé vált a legjelentősebb szaporodóhelyként szolgáló III-as („Nagy-tó”) melletti útszakasz levédése. A terelőfalak kialakítása és a kétéltűek gyűjtése a Nógrád–Ipoly Tájegység munkatársainak irányításával zajlott, főként a közmunkaprogram dolgozóinak bevonásával. Néhány esetben önkéntesek is segítettek a mentésben. A víz irányába történő vonulás március 29. és április 8. közt zajlott, összesen 3686 egyed lett a tóba szállítva. Ennek nagy része barna varangy volt: 3776 egyed (hím=67,28%, nőstény=32,72%); a többi faj csupán néhány egyeddel (erdei béka 5, barna ásóbéka 3, zöld levelibéka 1, zöld varangy 1 példány) képviseltette magát. A tóból kifelé vonulás április 7–14. közti időszakban zajlott. 2018. évben összesen 6564 egyed mentésére került sor.

A szaporodóhelyre igyekvő állatok mentését segítő terelőfal (Fotó: Lantos István)
A szaporodóhelyről távozó állatok mentését segítő terelőfal a közút határán (Fotó: Lantos István

2019-ben a közfoglalkoztatás megszűnése után a terelőrendszer kiépítése, bontása, a békavonulás vizsgálata és a mentés a Nógrád–Ipoly Tájegység munkatársai által valósult meg, eseti segítséget a Tett Alapítvány és az MME nyújtott. A terelőfal kihelyezése március 04-én kezdődött a műutat nyugatról határoló erdősávban futó erdészeti út mentén, mintegy 600 m hosszan. Ezt követően az április 18-ig terjedő időszakban – hétvégén és ünnepnapokon is – napi egyszeri, érdemi vonulás esetén kétszeri ellenőrzéssel és mentéssel történt, jellemzően a a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrád-Ipoly Tájegységének munkatársai és az MME által, de két alkalommal önkéntesek is segítséget nyújtottak. A száraz tavasz miatt a békák szaporodóhelyre történő vonulása a harmatképződéses éjszakákon–reggeleken történt: a március 25-e volt az első értékelhető nap, majd négy nap szünet után március 30 és április 7 között zajlott, de elhúzódott április 15-ig. A mintegy három hétig elhúzódó befelé történő migráció jelentős időbeli átfedésben volt a kifelé történő mozgással; így elsősorban a még le nem szaporodott egyedek mentésére koncentráltunk, a kifelé történő mozgás megakadályozását szolgáló terelőfal áthelyezés április 10-én kezdődött. A befelé tartó állatok jelentős része az elmúlt évekhez hasonlóan barna varangy volt: 8431 egyed (hím =65,21%, nőstény=34,79%), az erdei béka 5 példánnyal képviseltette magát. A szárazföldi élőhelyükre távozó varangyok 855 példányának mentése valósult meg; így az éves összes mennyiség 9291 kétéltű volt.

A fentekből látható, hogy az előző évhez képest a mentett állatok száma jelentős növekedést mutat mind a teljes (141,5%), mind a befelé tartó, szaporodó helyére igyekvő példányok (223,4%), körében.

Kapcsolódó

Salgótarján - Petőfi sétány

Salgótarján - Petőfi sétány

2018.05.15. 10:04
Petőfi sétány Az ember és a táj évszázadokon átívelő kapcsolata követhető nyomon a Somoskő várát a Salgó várával összekötő sétaúton. A jeles elődök kötődésének bemutatásán túl a séta során kapcsolatba kerülhetünk a természetvédelem egyik megalapozó szakterületével, a madárvédelemmel, illetve a városalapító szénbányászat bemutatásával is. Az eresztvényi Madárparkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Madárbarát kert” táblasorozata is látható.Az Eresztvényi Látogatóközpont mellett haladva, sárga turista-jelzéssel jelölve, a régi kőszállító kisvasút nyomvonalán hétvégi házak mellett visz a Petőfi sétány. A telkeket elhagyva balra fordul az út és elhaladunk a Petőfi-forrás és nyársaló mellett. Ahogy tovább haladunk elmaradozik bal oldalon a növényzet és elénk tárul a Karancs fekvő elefántra hasonlító vonulata, valamint a Szlovákia területén található Sátoros-hegy, végül Somoskő település a fölé magasodó Somoskői várral. Balkézre bazaltköves út vezet Somoskőre, a várhegyen emlékpark, Petőfi kunyhó, organikus vármakettek vadaspark és vízvételi lehetőség várja a turistákat. A vár, a bazaltorgona és a tanösvény meglátogatásához belépőjegyet kell váltani, amit a vár alatt található zöld épületben lehet megvásárolni (forintban és euróban is lehet fizetni). A vár megtekintése után mindenképp tekintsék meg a bazaltorgonát, mert ilyen geológiai látnivaló igen ritka a világon. A látnivalók megtekintése után vissza lehet térni a leírt úton Eresztvénybe, vagy a helyi buszjárattal Salgótarjánba, Salgóbányára.
"1920-ban a teljes hegyvidéket elcsatolták Salgótarján határától északra, beleértve a Medves-fennsíkot, Somoskőt és Salgó várát. is. A legenda szerint egy magyar orvosprofesszor, dr. Krepuska Géza, akinek kőbányái a határon túlra kerültek, nem hagyta annyiban a dolgot, és amikor egy angol diplomatát gyógyított, fizetségként csupán annyit kért, hogy segítsen neki a bányáit visszaszerezni. 1924. február 15-én (a máig élő egyetlen, számunkra pozitív) határmódosítással négy falut és a Medves-vidék nagy részét visszakapta Magyarország, a somoskői vár azonban – stratégiai okokból – a csehszlovák oldalon maradt. A helybéliek azóta minden évben február 15-én ünneplik a „Hazatérés Napját”. (forrás: Turista magazin
Tovább olvasom
Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)

Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)

2018.04.04. 11:18
Baglyas-bazalttömb, Salgótarján
Salgó várától déli irányba haladva, néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat, ami a bazalt egy jellegzetes mállási formája.A sziklagerinc K-i fala közel függőleges, ez az egykori törésvonal természetes úton kibontódott fala, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.A néveredethez kapcsolódó monda szerint itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól.Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 m magas sziklacsúcson emelkednek a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.A XIII. században épült várról elősször egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést.Története során többször cserélt gazdát, 1554-től kezdődően 39 évig birtokolta a török, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse.A várromról körpanoráma nyílik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulataira, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható. A várrom szabadon látogatható. (turautak.com)
Tovább olvasom