Salgó várától déli irányba haladva, néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat, ami a bazalt egy jellegzetes mállási formája.
A sziklagerinc K-i fala közel függőleges, ez az egykori törésvonal természetes úton kibontódott fala, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.
A néveredethez kapcsolódó monda szerint itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól.
Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 m magas sziklacsúcson emelkednek a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.
A XIII. században épült várról elősször egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést.Története során többször cserélt gazdát, 1554-től kezdődően 39 évig birtokolta a török, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.
Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse.
A várromról körpanoráma nyílik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulataira, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható. A várrom szabadon látogatható. (turautak.com)
13
Salgóbányától vagy a Dornyay Fogadótól turistaúton lehet feljutni a Salgóvár romjaihoz, illetve a Salgó és a Kis-Salgó közti nyeregbe, ahonnan piros L jelzésű turistaút vezet fel a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) csúcsára, a tanösvény indulópontjához.
Az 1989-ben alapított, jelenleg 6928,6 ha területű Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a 2,4-5,2 millió év között lezajlott bazaltvulkanizmus jelenségeit mutatja be. A geológiai bemutatóösvény a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas erősen lekopott bazaltkúpját övezi: nyugatról dél felé érdemes megkerülni az ormot (az állomások látnivalóit is ebben a sorrendben ismertetjük). A területen lezajlott vulkanizmus főleg lávaömléseket produkált, néhány esetben kevés törmelékszórást is. A nógrád-gömöri bazaltvidék Magyarországra eső képződményei megjelenési formája alapján három fő típusba sorolhatók. Vulkáni takaró csak egy van: a Medves. A 12,8 m2 területű rétegvulkáni felépítésű bazaltplatónak egy 7,8 km2-es része tartozik ma Magyarországhoz. A kis tömegű hasadék- és kürtőkitöltések egyik legszebb példája a Baglyas-kő. Vulkáni kúpból jóval többet ismerünk, ezek felépítése igen változatos, vannak köztük egyszeri és ismétlődő kitörés során keletkezett, csak lávából vagy láva és tufa váltakozásából felépülő kúpok egyaránt. Ezek egyike a Salgó, és a Boszorkány-kő (Kis-salgó). A kúpok nem eredeti vulkáni formák, hanem azok igen erőteljesen lepusztult maradványai, így a kráterek mélyedéseit sehol sem fedezhetjük fel.
Állomások:
1. Boszorkánykő
2. Lemezes-pados elválású bazalt
3. Vulkáni törmelékes kőzet
4. Üledékes zárvány
5. Üde megjelenésű bazalt
6. Szétaprózódás
7. Vulkáni hamu
8. Bazalt telér
9. Kukoricacsövesedés és murvásodás
10. Ásványi szemcse
11. Vulkáni salak
12. Lávafoszlány
13. Oszlopos elválású bazalt
