Így telt a nyár Baglyaskőn 2020.09.10. 16:11

A nyári hónapok a Baglyaskő-vár Látogatóközpontban is a környezeti nevelésről szóltak.

Számos helyi és környékbeli iskola napközis táborának adtunk helyet, valamint természetismereti szakkört is szerveztünk az élővilág iránt érdeklődő tanulóknak.Foglalkozásainkon a diákok megismerkedhettek a vizes élőhelyek, a rétek és az erdők élővilágával,valamint a Nógrád megyében előforduló közösségi jelentőségű fajokkal. Közelebbről is szemügyre vettünk számos „nemszeretem” állatot: a félelmetes kinézetű szitakötőlárvát, a virágokon üldögélő karolópókot, és megfogtuk a gyorsan mozgó százlábút is. Emellett a látogatóközpont volt az egyik állomása annak a kerékpáros vándortábornak is, amely Somoskőújfaluból indulva, és a Cserhát változatos tájait átszelve a Dunakanyarban ért véget. A baglyaskői megállóhelyen nem csupán megpihenhettek és felüdülhettek a hegymenettől elfáradt bringások, hanem rövid szakvezetés keretében a terület élő és élettelen természeti értékeivel is megismerkedhettek. A legnagyobb érdeklődés a madármenhely sérült madarait övezte, hiszen itt testközelből láthatták (többek közt) hazánk két gyakori ragadozómadarát, az egerészölyvet és a vörösvércsét. Emellett látogatóink szembesülhettek a védett madarakat érintő áramütések problémájával is. Augusztus utolsó napjaiban az egyik salgótarjáni középiskola diákjai látogattak el hozzánk. Rövid terepi előadások keretében mutattuk be a terület élővilágát, és a különböző élőlénycsoportok monitorozásának rejtelmeiről is szó esett. Reméljük, hogy valamennyi látogatónk élményekkel gazdagon tért haza a nálunk tett kirándulást követően – de erről meséljenek inkább a képek!


Bócsó Anita
Bócsó Anita
környezeti nevelő

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom