Hivatalosan is megjelentek az első országos fehérhátú fakopáncs felmérés eredményei 2024.07.30. 15:30

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Harkályvédelmi szakosztályának fontos munkája volt egy országos program megszervezése 2021-22-ben, mely a fehérhátú fakopáncs állományainak felmérését célozta. Ennek eredményei immár egy tudományos cikk formájában is elérhetők, mely az Ornis Hungarica folyóiratban jelent meg.

Kép forrása: MME

Az MME szakosztálya ezzel a fajjal azért kezdett el komolyabban foglalkozni, mivel a hazai erdőgazdálkodás rendszere természetvédelmi szempontból közel sem megfelelően működik. A gazdálkodás jelenlegi intenzitása Magyarországon komoly negatív hatást gyakorol erdeinkre. A gazdaságilag kezelt erdőkben nemcsak a biológiai sokféleség csökken, de az erdő úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatásai sem működhetnek megfelelően, mint például a talajvédelem, a levegővédelem vagy a vízmegtartás. Hogyan segíthet ebben ez a madárfaj? A fehérhátú fakopáncs úgynevezett „esernyőfaj”, azaz védelme közvetetten más állat- és növényfajok, sőt egész ökológiai rendszerek védelméhez is hozzájárul. Bízunk tehát benne, hogy ha ez a ritka, fokozottan védett faj kiemeltebb figyelmet kap, úgy az erdők általános képe is pozitív irányba változhat hazánkban.

A program során felmért UTM négyzetek. Kép forrása: MME

Az országos felmérés során UTM négyzetek teljes bejárását végezték el az előre meghatározott protokoll alapján. Több mint 30 önkéntes segítségével, összesen 102 UTM négyzetben (2,5x2,5km) vizsgálták meg, hogy jelen van-e a faj, illetve hogy hány pár fészkelése valószínűsíthető. Emellett a MAP adatbázis segítségével áttekintették, hogy 2010 óta mely UTM négyzetekben fordult elő a faj. Az így kapott adatokból becsülték meg az egyes régiókban a fészkelő állomány nagyságát.

A teljes magyarországi állományt 480-800 pár közé becsülik az MME szakemberei. Ez némileg nagyobb mint az eddig rendelkezésre álló becslések, ezt azonban nem az állomány növekedése, hanem egyes régiókban a felmérői aktivitás növekedése magyarázza. Megállapítható, hogy a Dunántúl területén már csak viszonylag kis állományok élnek, egyes régiókból pedig teljesen eltűnőben van a faj. Ezzel szemben az Északi-középhegység területén még jelentős, egyelőre stabil állományok találhatók, köszönhetően a nagy kiterjedésű, alkalmas élőhelyeknek. Kérdés azonban, hogy hosszú távon mi várható? A kicsi és izolált dunántúli állományok megmaradhatnak? Milyen trend látható majd az Északi-középhegység populációinál?

A fészkelőállomány becslésén túl sok más izgalmas tény is feltárásra került, így az alkalmas élőhelyek kiterjedése és a denzitás közötti kapcsolat, a földrajzi izoláció problémája és a veszélyeztető tényezők is. Aki komolyabban érdeklődik ezek iránt és a részletes becsléseket is szívesen látná, azok számára elérhető a teljes cikk az Ornis Hungarica folyóiratban:

A fehérhátú fakopáncs előfordulásai Magyarországon 2010 óta. Kép forrása: MME

Az MME ezúton is köszönetet mond mindazon személyeknek és szervezeteknek, akik felmérőként vagy egyéb módon segítséget nyújtva részt vettek ebben a munkában. Nélkülük nem jöhetett volna létre ez a felmérés. Ők név szerint: Arnóth Júlia, Balázsi Péter, Bodor Ádám, Bozsaky Bonifác, Bukor Boglárka, Bruckner Attila, Dénes János, Fatér Imre, Forintos Viktor, Frank Dzsenifer, Frank Tamás, Gerard Gorman, Gyenes János, Halmos Gergő, Huber Attila, Imre Kornél, Izsó Ádám, Juhász Lilla, Kaposvári Marcell, Kasza Ágnes, Kern Roland, Klébert Antal, Kutschi Péter, Lippai Károly, Manczur Ferenc, Mátéffy Szabolcs, Molnár Márton, Nagy Károly, Ölveczki Gyula, Péntek István, Pitó Andor, Rottenhoffer István, Roy Adams, Schmidt András, Somoskői Péter, Szegedi Zsolt, Szitta Tamás, Szokács Krisztián, Timon Dávid, Vámos Csenge, Varga Benedek, Vig Bálint, Vig Tibor, Vig Tünde, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, MME Bükki Helyi Csoport, MME Ifjúsági Tagozat, MME Monitoring Központ.

Az MME tervei szerint ez a felmérés csak az első lépcsőfok volt, egyfajta megalapozó munka. Minden közreműködő bízik abban, hogy a továbbiakban sikerül komolyabb előrelépéseket is tenni a faj országos védelme terén.

Forrás: MME


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom