Havária és természeti értékmentés a felsőtárkányi Oldalvölgyi-tavaknál 2020.03.28. 10:27

Természetvédelmi területfelügyelő kollégánk, Fitala Csaba beszámolója, avagy egy példa, mit csinál a természetvédelmi őrszolgálat tavasszal.

Gyepi béka nász. Fotó: Fitala Csaba

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának évről-évre visszatérő, fontos feladatát képezi a tavaszi kétéltű vonulás időszakában a peterakó helyek rendszeres ellenőrzése, ill. az új béka-, gőte- és szalamandra nemzedék sorsának nyomon követése. Ennek megfelelően végeztem én is terepbejárást 2020.03.27-én a reggeli órákban az Oldalvölgyi-tavaknál, ahol lehangoló kép fogadott.

A legfelső, sekély, mocsári növényzettel csaknem teljesen benőtt tónál az általam már hetekkel ezelőtt beállított vízszint itteni viszonylatban jelentős, kb. 15 cm-es csökkenését tapasztaltam, ami többezer gyepi béka (Rana temporaria) petének a parti fövenyre, azaz „szárazra” kerülésével járt. (A másik nagy számban ideérkező béka faj, a barna varangy (Bufo bufo) vonulása itt még nem kezdődött el). Különböző jelekből ítélve a vízszintcsökkenés az elmúlt 12 órában következhetett be a tápláló vízfolyás elapadása és a zsilipnél elszivárgó víz következtében. A parti iszapszegélyen rekedt petéket, pontosabban petecsomókat a közeli pusztulás fenyegette, mivel a megtermékenyített petéket körülvevő kocsonyás anyag csak ideig-óráig képes védelmet nyújtani a kedvezőtlen környezeti hatások vagy pl. a kiszáradás ellen.

Szárazra került petecsomók. Fotó: Fitala Csaba

Első teendőm az egykori halőrház körül talált műanyag veder, gumikesztyű, szemétlapát stb. igénybevételével a legveszélyeztetettebb petecsomók összegyűjtése és átszállítása volt a szomszédos, nagyobb vízterű (ezáltal biztonságosabb) tavakba.

Mentett petecsomók átszállítás előtt. Fotó: Fitala Csaba

Miután e munkával végeztem, felvettem a kapcsolatot a tórendszer tulajdonosával, az Egererdő Zrt. Felsőtárkányi Erdészetével, abban a reményben, hogy valami megoldást tudunk találni a vízellátás újbóli megindítására és ezáltal a vízi életet fenyegető veszély elhárítására. A tavak vízigényét egyébként az Oldalvölgy felső részéről, a Kaló kút környékéről eredő természetes vízfolyás fedezi. Mint az utóbb kiderült, ennek a patakocskának a tavak felé elágazó, csőrendszerben folytatódó szakaszán történt az a dugulás, ami a vízkimaradást okozta. A veszélyhelyzet időbeni észlelésével, a kritikus helyzetben lévő peték mentésével, ill. a vízellátás helyreállításával csak a gyepi békák esetében száz millió Ft-os nagyságrendű természeti érték pusztulását sikerült megakadályozni. ( A gyepi béka pénzben kifejezett természetvédelmi értéke:50 000 Ft/egyed, ill. fejlődési alak.)

Köszönet a „vízszolgáltatás” helyreállításában nyújtott gyors segítségért a Felsőtárkányi Erdészet vezetőjének, Gyenes Istvánnak, valamint munkatársainak, Bajzáth Róbertnek és Kakuk Ferencnek.

Fitala Csaba
természetvédelmi területfelügyelő

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom