Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén 2021.06.01. 15:16

Megkezdi működését a gyepterületek megfelelő gyakorlati kezelését, illetve megőrzését elősegítő országos tanácsadó hálózat.

A tanácsadók közvetlenül tájékoztatják majd a Natura 2000 területeken gazdálkodókat a jó kezelési gyakorlatokról, igénybe vehető támogatásokról, jogszabályi előírásokról, valamint az adott terület fenntartási tervében foglaltakról és a vonatkozó kötelezettségekről. A tanácsadó szolgálat tagjai emellett részt vesznek biotikai adatok gyűjtésében és a társadalom természetmegőrzési szempontú tudatformálásában is.


A Kárpát-medencére leginkább jellemző, úgynevezett pannon gyepes élőhelytípusok egyedülálló életközösséget jelentenek az európai gyepek között. A gyepek a természetvédelmi sokféleség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Bár a hazai mezőgazdasági területeknek mindössze 15%-a gyep, ennek több mint fele (nagyjából 60%) Natura 2000 terület, melyet többek között az is indokol, hogy a hazai védett növényfajok 75 %-a és a védett állatfajok fele számára a gyepes élőhelyek jelentik az otthont. Ahhoz, hogy a Natura 2000 gyepeket természetes állapotukban meg tudjuk őrizni, elengedhetetlen a természetközeli gyepgazdálkodás alkalmazása.

Fotó: Gál Renáta

A GRASSLAND-HU LIFE Integrált Projekt keretében létrejövő Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat (továbbiakban GYTSZ) jelentősége abban áll, hogy korábban országos szintű, természetvédelmi kérdésekre fókuszáló, közvetlen, terepi jelenlétet biztosító, fő feladatként az agrárszektorban működők tevékenységét támogató szolgálat még nem jött létre hazánkban. A GYTSZ célja, hogy térítésmentesen igénybe vehető ügyfélszolgálatként tanácsokkal, információkkal támogassa a természeti értékeket hordozó gyepeket kezelő, azokon gazdálkodást folytató földtulajdonosokat, bérlőket, területkezelőket, biztosítsa a személyes összeköttetést a területet használók, valamint a hatóságok és szakmai szervezetek között, ezzel elősegítve a természetvédelmi szempontból kedvező gazdálkodási gyakorlat kialakulását, a gyepek jó ökológiai állapotának fenntartását. Hiszen a gyepek előírásos kezelése hozzájárul a jó ökológiai állapot fenntartásához, és a gazdálkodók számára ezek révén válnak hozzáférhetővé a kompenzációs kifizetések.

A hazai füves élőhelyek kiemelkedő természetvédelmi jelentőségűek, ezért azok védelme, fenntartása és megőrzése a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata. A Grassland-HU az első olyan projekt, amely országos szinten, uniós támogatással munkálkodik a pannon gyepek védelmén. A projekt elsősorban azokra a jelentős természetvédelmi értékkel bíró féltermészetes gyepes élőhelyekre fókuszál, amelyek részei a Natura 2000 hálózatnak. Fontos azonban leszögezni, hogy a program a célterületeit is integráltan jelöli ki; a gyepterületek, valamint az azokhoz kapcsolódó más élőhelyek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy ezek közösen alkossanak működőképes ökológiai rendszert. A projekt fő célja a gyepes élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése.

A GYTSZ a GRASSLAND-HU LIFE Integrált Projekt (LIFE17 IPE/HU/000018) E.1.3. akció keretében valósul meg.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta

projekt koordinátor
Pályázatkezelési Osztály

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom