A salgótarjáni Baglyas-kő Árpád-kori vára eddig csak írásos forrásokból volt ismert, terepi kutatások nem folytak a területen, éppen ezért hiánypótló jelentőségű a Interreg VA Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program „Élő örökség” elnevezésű projekt (SKHU/1601/1.1/267), amely lehetőséget biztosított az alapkutatások elvégzésére.
Az ásatások a salgótarjáni Dornyay Múzeum irányításával valósultak meg.
A feltárási munkák megkezdése előtt végzett roncsolásmentes vizsgálatok a legmodernebb módszerek alkalmazásával valósultak meg. A feltárási szelvények kijelölése előtt megtörtént a lelőhely lézeres távérzékeléses felmérése (LiDAR) és drónfelvételek is készültek. A fásszárú növényzettel nem borított részeken talajradaros felmérés is történt, amely a 1,5-2 m mélységben lévő tárgyakról elektromágneses impulzusok segítségével adott képet. A felszínen fémkeresős módszerrel is történt kutatás.
Őskori csiszolt csonttű. Fotó: Stoszek Krisztina
A vizsgálatokból nyert eredmények alapján 4 feltárási szelvény került kijelölésre olyan pontokon, ahol a jelek vélhetően régészeti jelenségekre utaltak. Ezek a helyszínek közvetlenül a bazaltsziklánál, valamint a magaslat második platójánál és lábánál voltak.
A kutatás során sikerült feltárni az 1200-as években épült Árpád-kori várhoz tartozó kettős védelmi vonalnak egy-egy részletét.
Árpád-kori ezüst fillér. Fotó: Stoszek Krisztina
A forrásokban ismert volt, hogy a vár az 1300-as évek elején a Kacsics nemzetség tulajdonából Csák Máté tartományúr tulajdonába került és miután ő veszteséget szenvedett Károly Róbert király ellen, a várat felhagyták.
XIII.-XIV. századi gótikus csat és XIV. századi gótikus kulcs. Fotó: Stoszek Krisztina
Már a fémkeresős vizsgálat is megcáfolta a korábbi ismereteket, hiszen az Árpád-koron kívül huszita időszakra, valamint Mohács utáni, Ferdinánd-kori időszakra utaló leletek is előkerültek, tehát voltak a várnak későbbi periódusai is. Az ásatások során korai Árpád-kort nem sikerült feltárni, azonban XIII., XIV, XV., XVI. és XVII. századi jelenségekre utaló leletek előkerültek. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy az 1300-as évek elején elpusztult Árpád-kori várat a későbbi csatározások során újra használták, a védműveket megerősítették.
XIV.-XV. századi sarkantyú. Stoszek Krisztina fotója
Mint ahogy azt a kutatások más nógrádi várakban is megmutatták, a huszita, a török és a Rákóczi szabadságharc idején vívott harcok során Baglyas-kő is védelmi szerepet tölthetett be.
Kora újkori magyar királyi dénár. Fotó: Stoszek Krisztina
A területről korábban gyűjtöttek már őskori leleteket, amelyből néhány a kutatások megkezdése előtt ismert volt. Ahogy várható volt, őskori leleteket minden szelvényben, még jelenségeket csak két szelvényben (3-4. szelvények) sikerült feltárni. Ezek között volt 3 kemence, 3 cölöphely és 1 gödör, amiből arra lehet következtetni, hogy egy településrészletbe sikerült beleásni.
Késő rézkori (Baden-Kostolác) kerámia töredékek. Fotó: Stoszek Krisztina
Az előkerült kerámiatöredékekből az látszik, hogy az őskorban több kultúra is itt hagyta nyomát. A neolitikus/újkőkori zselizi, a középső rézkori és késő rézkori kultúrák, a korai/középső bronzkori hatvani és a késő bronzkori Kyjatice kultúra számos maradványa került elő. Az őskori objektumokat a középkori objektumok erősen átvágták és megbolygatták, ezért másodlagos helyzetű, bolygatott jelenségekről és belőlük előkerült leletekről beszélhetünk.
Késő rézkori (Boleráz-Baden) fenyőág motívummal díszített kerámia töredék. Fotó: Stoszek Krisztina
Késő bronzkori/kora vaskori füles csésze. Fotó: Stoszek Krisztina
Az ásatáson előkerült tárgyak a tervek szerint a szükséges vizsgálatok és konzerválás után a későbbiekben, a feltárás befejezését követően kiállításra kerülnek majd a Baglyaskő Látogatóközpontban.
Írta és a fotókat készítette: Stoszek Krisztina
