Felmérték a Borsodi-Mezőség szöcskeegereit 2022.06.27. 15:48

Harmadik alkalommal szervezett a Magyar Természettudományi Múzeum és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tavasz végén magyar szöcskeegér (Sicista trizona) felmérést. A két szervezet 2020 óta szervez évente két alkalommal szöcskeegér-kutató tábort a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben.

A tábor központja a Batúz-tanya Természetvédelmi Kezelési Központban található. E két szervezet mellett a Debreceni Egyetem és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szakemberei vesznek részt a programban, és a meghívott PhD, Msc és Bsc képzésben részt vevő hallgatók is többnyire e két egyetemről érkeznek.

Rajtuk kívül még a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület önkéntesei tartoznak a kutatást rendszeresen segítők közé.

A tábor célja kettős: egyrészt az emlősök iránt érdeklődő egyetemi hallgatók számára biztosít továbbképzést, másrészt a táborok ideje alatt megvalósul a tavaszi, illetve az őszi monitorozás. A 4-5 nap persze nemcsak a szöcskeegérről szól, hiszen a Borsodi-Mezőség más érdekes emlősfajokat is fel tud mutatni: a csapdaellenőrzések szüneteiben napközben ürgét vagy hörcsögöt mérnek fel a táborozók, és ha kifogytak az emlősökből, akkor a puszta madarait figyelhetik meg.

Minden alkalommal érkeznek különleges vendégek is a táborba, köztük más nemzeti park igazgatóságok vagy például a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai. Idén Sipos György és Demeter András voltak vendégei a tábornak. György a Természettudományi Múzeum vezető nagyemlős-preparátora volt; ő gyűjtötte a ’70-es években azokat a Hernád-völgyi bagolyköpeteket, amelyekben Schmidt Egon megtalálta a szöcskeegér maradványait. András a Múzeum Emlősgyűjteményének, majd az Európai Bizottság Természetvédelmi és Biodiverzitás Osztályának volt munkatársa, páratlanul széleskörű rálátással az európai emlősvédelemre. Andrásnak köszönhető, hogy a szöcskeegér 2004-ben uniós védelmet kapott. Mindkettőjüktől sokat tanultak a tábor résztvevői.

Végül a legújabb eredményekről: ismét nagy számban kerültek elő szöcskeegerek, ami azt jelzi, hogy a populáció mérete nem csökkent. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a szöcskeegérbarát élőhelykezelésnek már látszanak a jelei! A csapdába került egyedeknek csak 5%-a volt nőstény, aminek oka, hogy a májusi párzási szezonban elsősorban a hímek aktívak – a nőstények keveset mozdulnak ki, otthonukban várják a potenciális udvarlókat. A legfontosabb eredmény, hogy egy új élőhelyet is sikerült megtalálni Tiszadorogma határában, ami az eddig ismert lelőhelyektől hozzávetőlegesen 2500 méter távolságban található. Ezáltal a magyar szöcskeegér törzsalak (Sicista trizona trizona) világállományának elterjedése már csaknem 71,5 km2! Bár az új lelőhely egy felhagyott szántó, amit újra művelésbe terveztek vonni, reményeink szerint a mostani felmérésnek, és az ezáltal elindult intézkedéseknek köszönhetően, ezek a szöcskeegerek megmenekülhetnek!

A rövid videót a debreceni PhD-hallgató, Szabó Zsófia készítette.

A szöcskeegér megőrzését a LIFE IP GRASSLAND-HU projekt támogatja.

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

A cikk először a Grassland oldalán jelent meg.

Írta: Cserkész Tamás és Balázsi Péter

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom