Denevérszerelem avagy, hogy szaporodnak a tündevények? 2021.04.21. 14:22

Április most is bolondos időjárással teszi változatossá életünket, hol nyár melege, hogy télvégi zimankó váltogatja egymást.

Azonban a denevéreink már hosszú hetek óta ébren vannak és várják azokat az enyhébb estéket, mikor kiröppenhetnek végre egy jóízűt vadászni. Mert hát hosszú volt a téli koplalás időszaka, egy kiadós éjszakai lepke-pillevacsora határozottan javíthat kedélyállapotukon.

Ha elnézzük az alkonyi égbolton ide-oda cikázó, az 1770-as években még gyakorta tünevényeknek, vagy tündeményeknek nevezett repülő emlőseinket, talán sokak fejében megfordul a gondolat, hogy ők bizony most udvarolnak egymásnak így tavasztájékán, bonyolult nászrepüléssel próbálnak egymás szerelmes kegyeibe férkőzni.

Tévedni nem is tévedhetnénk nagyobbat ezzel az elgondolással. Ugyanis, a korai népnyelvben régen még lapadérnak vagy pocik-madárnak, esetleg agának vagy bőregérnek nevezett denevérek az udvarlás, párzás összetett rituáléját már az előző év augusztusától decemberéig terjedő időszakban megejtették. Maga a párzás általában egy barlangban történik, ahová messze földről összesereglenek ilyenkor a denevérek – nászbarlangoknak nevezik a szakemberek ezeket a különleges helyeket – és ilyenkor egy-egy hím akár öt-tíz nőstényből álló háremet csábít maga köré, melyekkel aztán annak rendje módja szerint párosodik is. És itt jön a csavar a történetben, mivel a nőstények petéi furcsa mód ekkor még nem termékenyülnek meg - a téli hibernáció alatt csak tárolódnak bennük a spermiumok - ez csak a téli álomból való felébredés után következik majd. A mini denevérembriók 50-70 napig fejlődnek anyjuk biztonságot nyújtó méhében. A nyár eljövetelével ők is világra jönnek, de ezt sem mindennapi módon teszik. Május vége, június közepe körül a denevéranyák egy, ritkábban két újszülött denevért hoznak világra. Szüléskor az addig fejjel lefelé kapaszkodó anya megfordul, ilyenkor a feje van fölül, a farokvitorláját felhajtja, ami egy kicsi zsákot képez ezáltal és ebbe pottyan bele az újszülött. Miután az anya elrágja a köldökzsinórt, a kölyök felkapaszkodik a mellbimbójára, és hegyes, hajlott tejfogaival azonmód rögzíti is magát ott. A kicsiny kölyköket természetesen az anyák az éjszakai vadászatokra is magukkal viszik, majd ahogy nagyobbak és nehezebbek lesznek, lassan leválasztják őket magukról és csak szoptatni térnek vissza hozzájuk. A kölykök ilyenkor közös denevéróvodákba kerülnek, ahol a szoptatásra visszatérő anyák a cincogásuk alapján gondolkodás nélkül megtalálják a saját éhes kölykeiket. A kamaszodó utódok hathetes korukra válnak önállóvá, és onnantól irány az alkonyi lepke- és szúnyogkaland!

S, hogy miként lehet a fentebbi etológiai fejtegetés egy népszerű rock and roll dal ihletője, annak kiváló példája Varga Livius és a Kutya Vacsorája Zenekar a denevérek éjszakai vadászatáról szóló dala, amit 2016-ban a Vadonleső Program felkérésére írtak, mikor az Év Emlőse a denevér volt.

Éji vadász

Itt jön a veszélyes mosoly és a full laza térdek.
Ahol én suhanok, oda ti fel nem értek.
Amíg hajtasz, gürizel, én romokban lógok.
Dolgozó méhek, ti, szorgos kis klónok,
sosem láttok, engem a nap nem érhet, nekem az
alkonyzónában, tikk-takk, indul az élet.
Amíg a harangtoronyban a tegnapot gyónom,
az új éjszakára, mmmm, ráhangolódom.

Vigyázz,
jön a vadász, shssss!!! a sötét nem véd meg!
Szende szerelmes lepke úgyis utolérlek.
Míg újhold surran az éji égen,
én hallom a tested a töksötétben,
hallom a mosolyod a töksötétben.

Nem, nem, nem én vagyok a jó Spiderman párja,
és nem is vagyok a Vlad Dracul avatárja,
de vagyok az éjjeid titkos arcpírja,
a legvadabb rémálmok álvámpírja.
Itt jön a tűhegyes mosoly és a színtiszta érdek,
a fülemmel látlak, és a dalommal nézlek.
Óvatlan nászodra ultrahangolódom,
vak szerelmedre jön halálos csókom.

Mindez pedig élő koncerten így szól:


Ne felejtsük, hogy a hazánk 28 denevérfaja kivétel nélkül védett vagy fokozottan védett!

Ha denevéreket lát bárhol, kérjük jelezze a https://vadonleső.hu/fajok/deneverek oldalon! Köszönjük!

Képeket készítette: dr. Takács András Attila

Index kép: Egri Csaba

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom
2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom