​Délvidéki poszméh a Hevesi-síkon 2020.05.06. 13:54

Avagy rövid megemlékezés a vadon élő méhfajokról.

A délvidéki poszméh (Bombus argillaceus) hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A mediterrán elterjedésű, meleg és szárazságkedvelő faj az elmúlt időszakban úgy tűnik, terjeszkedőben van a régióban. A faj első megfigyelései Dél-Hevesben 2016-ban voltak, amikor két helyről is előkerült ez a viszonylag nagy termetű, könnyen felismerhető poszméh faj. Azóta számos helyen találtuk meg, az idei tavasszal gyűjtött adatok alapján pedig már azt lehet mondani, hogy a térségben széles körben elterjedt fajról van szó.

Délvidéki poszméh (Bombus argillaceus) királynő (Ferenc Attila)

Tekintsük most el attól a ténytől, hogy a klímaváltozás hatására hazánk (és természetesen más régiók) állat- és növényvilága drasztikus átalakuláson megy keresztül, és nézzük meg ennek az információnak a pozitív tartalmát, tehát beszéljünk egy kicsit a vadon élő méhfajok jelentőségéről.

Ahhoz azonban, hogy ennek a fontosságát megértsük, kicsit vissza kell tekintenünk az időben. Körülbelül 100 millió évet. Ekkor, tehát a kréta kor középső szakaszában, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, a háttérben egy máig kiható, nagyon fontos kapcsolat alakult ki az élővilágban. Két egymástól távoli csoport, a hártyásszárnyú rovarok és a zárvatermő növények egy-egy csoportja, szövetségre léptek, és egymást „kölcsönösen segítve” fejlődtek tovább. Azért kell idézőjelbe tenni a „kölcsönösen segítve” kifejezést, mert valójában mindkét társaságot önös érdekek vezérelték (amit mi, emberek róhatunk fel nekik a legkevésbé). A rovarok könnyen megszerezhető, magas kalóriatartalmú táplálékhoz akartak hozzáférni, míg a növények hímivarsejtjeiket kívánták hatékonyan eljuttatni fajtársaikhoz.

Ennek a kapcsolatnak olyan nagy sikere lett, hogy jelenleg a világban közel 30 000 méhfaj található, melyből 700 hazánkban is előfordul. Az általuk beporzott virágos növények fajszáma pedig óvatos becslések szerint is 250 000 körül van világszerte, tehát a bolygónkon élő fajok egy jelentős szeletét köszönhetjük ennek az együttműködésnek. Nagyon fontos ezért, hogy amikor beporzásról beszélünk, az ember számára is közvetlen hasznot hajtó házi méh (Apis mellifera) mellett emlékezzünk meg a maradék 29 999 fajról is, amelyek változatosságuknak köszönhetően nyilvánvalóan jóval több növényfaj ivarsejtjeinek szállításáért felelnek. (Nem beszélve a többi, beporzást végző élőlénycsoportról, mint pl. a lepkék, egyes madárfajok, stb.)

Nektárgyűjtés és beporzás, délvidéki poszméh (Bombus argillaceus). (Ferenc Attila)

Ezt a tevékenységet természetesen nem tudjuk dollárban, euróban, vagy forintban kifejezni, mint a házi méh esetében. Azonban a 100 millió év alatt kialakult szoros együttműködés következménye, hogy a két élőlénycsoport fennmaradása egymás nélkül elképzelhetetlen. Az pedig könnyen belátható, hogy ezek nélkül az élőlények nélkül az emberi faj számára is kegyetlen végnapok következnének. Fontos tehát, hogy a $, €, Ft és társai, valamint a mézes sütemény és a propoliszos csodaszerek helyett egy rendkívül összetett rendszer elemeit lássuk, amelyek nélkül saját társadalmunk is összeomlik.

Mindenképpen jó hír tehát, hogy egy-egy ilyen jelentőséggel bíró faj nagyobb teret nyer a hazai faunában, némileg ellensúlyozva azoknak a negatív folyamatoknak a hatásait, amelyeket civilizációnk zúdít bolygónkra.

Ferenc Attila
természetvédelmi területfelügyelő

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom