Erdőn, mezőn, vízen is jártak táborozóink 2023.06.26. 14:56

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Környezeti Nevelési Csoportja június 19. és június 23. között negyedik alkalommal tartotta meg „Bikk Betyár” bentlakásos táborát a 12-17 éves korosztály részére. A 21 jelentkező közel fele visszatérő résztvevőnk, páran már a tábor indulása óta – 2020-tól – részt vesznek programunkon.

A „Bikk Betyár” tábor idén is a Bükk természeti értékeire, valamint az aktív természetvédelem helyi problémáira épült. Minden napra jutott egy-egy kiemelt téma, mely köré a foglalkozásainkat terveztük. Első nap minden a rovarokról, azon belül is a beporzókról szólt. Délelőtt a Barát-rétre sétáltunk, ahol fűhálózás, lepkehálózás, rovargyűjtés eredményeként sokféle rovarrend képviselőjét sikerült begyűjteni. A gyűjtött állatokat szabadon engedés előtt mikroszkóp alatt is megvizsgáltuk. Megismerkedtünk a beporzásban szerepet játszó méhekkel, zengőlegyekkel, és megtanultuk felismerni őket. Az idén ültetett, és már virágzó méhlegelőnkhöz táblát festettünk. A napot késő esti lepke- és rovarcsapdázás zárta, ahol az éjjeli lepkék változatosságára csodálkozhattunk rá.

Kedden az aktív természetvédelem feladataival ismertetett meg bennünket Kleszó András, a Kelet-Bükki Tájegység természetvédelmi őre. A Tardi-legelő Természetvédelmi Területet járva megbizonyosodhattunk arról, hogy a szakértelemmel kezelt – megfelelően legeltetett, kaszált – gyep a faji sokszínűség szemet gyönyörködtető színtere lehet. Egymás mellett megtalálhatóak itt a száraz rétre jellemző fajok és egy zsombékos vízi élővilága is. Ebéd után a Mangó-tető kaptárköveihez kaptattunk fel, hogy megpihenve elmélkedjünk vajon kik és miért faragták a rejtélyes fülkéket a Bükkalja szikláiba. Az alkonyat ismét Felsőtárkányban ért minket, a tó mellett denevéreket hálóztunk, Gombkötő Péter zoológiai referens érdekfeszítő történeteit hallgatva.

A harmadik napon a vizes élőhelyek kerültek fókuszba, meglehetősen aktív módon, ugyanis a táborlakók közreműködésével kerti tavat létesítettünk a természetiskola udvarán. Habár a vízinövények telepítésével még nem végeztünk, a munka dandárját, azaz az ásást és a meder kialakítását befejeztük. A kistó mellett egy mezítlábas tanösvényt is kialakítottunk, melyet többek között kaviccsal, tobozzal, homokkal, fakéreggel töltöttünk fel. Délután ellátogatott hozzánk a Vidra Verda, és Csákiné Dobos Laura környezeti nevelő irányításával a Felsőtárkányi-tó élővilágán keresztül ismerkedtünk a vízi makro-gerinctelenekkel.

A csütörtöki nagytúrán a Stimecz-házig kisvonattal, onnan viszont gyalogosan túráztunk fel a Balázs-kő érintésével egészen az Őserdőig. A több évszázada bolygatatlan bükkösben a természetközeli erdők értékeiről Bartha Attila természetvédelmi őr mesélt nekünk. A matuzsálemkorú fákat magunk mögött hagyva, a Kövek vonulata alatt elhaladva kanyarodtunk visszafelé, hogy a pazar kilátás után a Pes-kő völgyén keresztül végül visszaérkezzünk Felsőtárkányba.

A négy nap élményeiről, tapasztalatairól pénteken egy vetélkedő formájában adhattak számot a táborlakók, majd búcsúzás előtt a hét eseményein készült fotókat is megtekintettük.

Találkozzunk 2024-ben is! Tervezett időpont június második felében; jelentkezés, felhívás: 2024 márciusában.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom