Erdőn, mezőn, vízen is jártak táborozóink 2023.06.26. 14:56

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Környezeti Nevelési Csoportja június 19. és június 23. között negyedik alkalommal tartotta meg „Bikk Betyár” bentlakásos táborát a 12-17 éves korosztály részére. A 21 jelentkező közel fele visszatérő résztvevőnk, páran már a tábor indulása óta – 2020-tól – részt vesznek programunkon.

A „Bikk Betyár” tábor idén is a Bükk természeti értékeire, valamint az aktív természetvédelem helyi problémáira épült. Minden napra jutott egy-egy kiemelt téma, mely köré a foglalkozásainkat terveztük. Első nap minden a rovarokról, azon belül is a beporzókról szólt. Délelőtt a Barát-rétre sétáltunk, ahol fűhálózás, lepkehálózás, rovargyűjtés eredményeként sokféle rovarrend képviselőjét sikerült begyűjteni. A gyűjtött állatokat szabadon engedés előtt mikroszkóp alatt is megvizsgáltuk. Megismerkedtünk a beporzásban szerepet játszó méhekkel, zengőlegyekkel, és megtanultuk felismerni őket. Az idén ültetett, és már virágzó méhlegelőnkhöz táblát festettünk. A napot késő esti lepke- és rovarcsapdázás zárta, ahol az éjjeli lepkék változatosságára csodálkozhattunk rá.

Kedden az aktív természetvédelem feladataival ismertetett meg bennünket Kleszó András, a Kelet-Bükki Tájegység természetvédelmi őre. A Tardi-legelő Természetvédelmi Területet járva megbizonyosodhattunk arról, hogy a szakértelemmel kezelt – megfelelően legeltetett, kaszált – gyep a faji sokszínűség szemet gyönyörködtető színtere lehet. Egymás mellett megtalálhatóak itt a száraz rétre jellemző fajok és egy zsombékos vízi élővilága is. Ebéd után a Mangó-tető kaptárköveihez kaptattunk fel, hogy megpihenve elmélkedjünk vajon kik és miért faragták a rejtélyes fülkéket a Bükkalja szikláiba. Az alkonyat ismét Felsőtárkányban ért minket, a tó mellett denevéreket hálóztunk, Gombkötő Péter zoológiai referens érdekfeszítő történeteit hallgatva.

A harmadik napon a vizes élőhelyek kerültek fókuszba, meglehetősen aktív módon, ugyanis a táborlakók közreműködésével kerti tavat létesítettünk a természetiskola udvarán. Habár a vízinövények telepítésével még nem végeztünk, a munka dandárját, azaz az ásást és a meder kialakítását befejeztük. A kistó mellett egy mezítlábas tanösvényt is kialakítottunk, melyet többek között kaviccsal, tobozzal, homokkal, fakéreggel töltöttünk fel. Délután ellátogatott hozzánk a Vidra Verda, és Csákiné Dobos Laura környezeti nevelő irányításával a Felsőtárkányi-tó élővilágán keresztül ismerkedtünk a vízi makro-gerinctelenekkel.

A csütörtöki nagytúrán a Stimecz-házig kisvonattal, onnan viszont gyalogosan túráztunk fel a Balázs-kő érintésével egészen az Őserdőig. A több évszázada bolygatatlan bükkösben a természetközeli erdők értékeiről Bartha Attila természetvédelmi őr mesélt nekünk. A matuzsálemkorú fákat magunk mögött hagyva, a Kövek vonulata alatt elhaladva kanyarodtunk visszafelé, hogy a pazar kilátás után a Pes-kő völgyén keresztül végül visszaérkezzünk Felsőtárkányba.

A négy nap élményeiről, tapasztalatairól pénteken egy vetélkedő formájában adhattak számot a táborlakók, majd búcsúzás előtt a hét eseményein készült fotókat is megtekintettük.

Találkozzunk 2024-ben is! Tervezett időpont június második felében; jelentkezés, felhívás: 2024 márciusában.

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom