Természetmegőrzési Műhely: „Mi lenne velünk méhek nélkül?” – A beporzó rovarok fontossága és segítésük lehetőségei

2025.11.11. 17:00 - 18:00

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger

5
Természetmegőrzési Műhely: „Mi lenne velünk méhek nélkül?” – A beporzó rovarok fontossága és segítésük lehetőségei
Természetmegőrzési Műhely: „Mi lenne velünk méhek nélkül?” – A beporzó rovarok fontossága és segítésük lehetőségei
Természetmegőrzési Műhely: „Mi lenne velünk méhek nélkül?” – A beporzó rovarok fontossága és segítésük lehetőségei
Természetmegőrzési Műhely: „Mi lenne velünk méhek nélkül?” – A beporzó rovarok fontossága és segítésük lehetőségei
Természetmegőrzési Műhely: „Mi lenne velünk méhek nélkül?” – A beporzó rovarok fontossága és segítésük lehetőségei

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2023-ban természetismereti előadássorozatot indított útjára „Természetmegőrzési Műhely” címmel. Az ismeretterjesztő előadások céljául aktuális természetvédelmi témák ismertetését tűztük ki, hiteles szakemberek előadásában.

Emellett ezen alkalmakon lehetőséget biztosítunk a közös gondolkodásra, kapcsolatépítésre is. A programsorozat nemcsak a szakmai közönség, de a természetvédelem iránt érdeklődők számára is érdekes és közérthető. A természet és a környezet védelmének „fontossága” napjainkban egyre égetőbb, melyhez a tájékozottság elengedhetetlen. Az előadások nemcsak az ismeretterjesztés, hanem a környezeti nevelés terén is fontosak. Az előadásokra minden alkalommal iskolásokat, egyetemistákat is várunk, így ezen alkalmak lehetőséget nyújtanak a tanulásra, az ismeretek szélesítésére is. A pályázati lehetőségek új motivációt adnának az előadássorozat folytatásához, melyre napjainkban egyre egyre nagyobb szükség van a természetvédelem ügyének képviselete érdekében.

Kép forrása: Somay László

A soron következő előadás témája: „Mi lenne velünk méhek nélkül?” – A beporzó rovarok fontossága és segítésük lehetőségei

Előadó: Arany Ildikó természetvédelmi referens (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság,Természetmegőrzési Osztály)

Időpont: 2025. november 11. (kedd) 17:00 - 18:00

Helyszín: Eger, Bródy Sándor Megyei Könyvtár - Böngésző terem (Eger, Kossuth Lajos utca 16.)

Kép forrása: Somay László

Rövid leírás:

Mi volt előbb – a méh vagy a virág? Az élővilág egyik legkülönlegesebb kapcsolata a beporzó rovarok és a virágos növények közti kötelék, amely nem csak a vadvirágok, hanem legtöbb termesztett növényünk számára is létfontosságú. Az előadáson szó lesz a beporzók – lepkék, legyek, darazsak és egyéb rovarok – változatos közösségéről, és legfőképpen a vad és házi méhek ökológiai és mezőgazdasági szerepéről, különleges képességeikről. Az előadást méhészekkel készült interjúk rövid hangfelvételeivel színesítjük, melyek az előadó saját kutatásából származnak. Ildikó a témával 2025 júniusában az Oszakai Világkiállításon is részt vett előadóként, ahol a Fenntarthatóság a méhészeti ágazatban című rendezvényen képviselte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési Osztályát.

Kép forrása: Agrármarketing Centrum

Kép forrása: Arany Ildikó

Kép forrása: Arany Ildikó

Az előadáson a részvétel ingyenes, azonban ELŐZETES, ONLINE REGISZTRÁCIÓHOZ kötött, amivel helyét tudja biztosítani a helyszínen. A férőhelyek a terem befogadóképességére tekintettel korlátozott számban érhetők el.

Regisztrálni itt tudnak: https://forms.gle/egafRb5h34vpLpzb8


Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom