Bár kereknek Kerek, de erdő nem lesz belőle... 2022.02.17. 16:02

... avagy fásszárú növényeket irtottunk a bükkzsérci Kerek-dombon.

Valószínűleg sokan örülnének, ha a fekete párduc és a szervál után Dömdödömmel és Mikkamakkával is lehetne találkozni a Bükki Nemzeti Park területén, de sajnos nem engedhetjük meg, hogy tanyát verjenek nálunk, mivel ebből a gyepből nem lehet erdő, négyszögletű meg aztán végképp nem!

Ezért a LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva, 2022. február 9-én cserjeirtást végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Herman Ottó Intézet munkatársai a bükkzsérci Kerek-dombon. A Bükk hegységben a meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) legfajgazdagabb állományaival a Tárkányi-medence peremén húzódó löszvölgyekben, illetve a bükkzsérci Kerek-domb térségében találkozhatunk. A Kerek-domb eocén mészkövén számos lokálisan dolomitjelző faj található, melyek révén növényzete a Délnyugati-Bükk dolomit kőzeten kialakult növényzetéhez hasonlatos. A terület lösszel borított részein pedig már alföldperemi erdőssztyepp fajok telepedtek meg.

A Kerek-domb és térsége. (Fotó: Kozma Attila)

Ezen területek megőrzése azért fontos feladatunk, mert ezek a félszáraz gyepek a legnagyobb fajgazdagságú európai növényközösségek közé tartoznak, és számos védett növény- és állatfaj számára jelentenek kulcsfontosságú élőhelyeket. Kiemelt fontosságúak a vadon élő beporzó fajok, így például a lepkék, a vadméhek vagy éppen a zengőlegyek védelme szempontjából. A legtöbb ilyen állomány másodlagos eredetű, amely a korábbi termofil (melegkedvelő) erdők helyébe lépett, és a korábbi külterjes legeltetési vagy kaszálási módok eredménye.

Éppen ezért ezeket az élőhelytípusokat napjainkban nagyban veszélyezteti a korábbi használat eltűnése, aminek következtében a területen a szukcesszió folyamata érvényesül, ami a fásszárú növények térhódításában mutatkozik meg. Emellett az inváziós növényfajok behurcolása és elterjedése is problémát okoz a területen, ami az élőhelyek leromlásához vezet.

Reméljük, hogy a most megkezdett kezelésekkel sikerül majd egyre inkább visszaszorítani a fásszárú növényfajokat, teret adva ezzel az értékes lágyszárú vegetációnak. (Fotó: Kozma Attila)

Az ilyen gyepeket hosszútávon külterjes legeltetéssel vagy rendszeres kaszálással lehet fenntartani. Mivel a bükkzsérci terület már erősen becserjésedett, így egy kisebb részén szárzúzóval kellett dolgoznunk. A terület nagyobb részén azonban arra törekedtünk, hogy az előretörő cserjék irtását kézi kaszálással, valamint kézi cserjeirtással oldjuk meg. A mostani kezelés során az előretörő közönséges mogyoró (Corylus avellana), közönséges boróka (Juniperus communis), kökény (Prunus spinosa) és vadrózsa (Rosa canina) bokroktól mentesítettük a területet. Tavasszal a sarjadásra hajlamos fajok tövét vegyszeres lekenéssel is kezelni fogjuk.

A cserjesávok, magányos cserjefoltok hosszú távú megőrzése viszont kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, így a kezelések során törekszünk egyfajta mozaikos élőhelyszerkezetet helyreállítani, kialakítani.

Az ilyen hegyvidéki füves területek számtalan értékes növény- és rovarfajnak nyújtanak élőhelyet. A beavatkozásaink során megpróbáljuk a még meglévő lágyszárú társulásokat fenntartani, valamint a cserjeállomány visszaszorításával a régi gyepterületeket visszanyerni. (Fotó: Kozma Attila)

A szomszédos erdőállomány felől terjedő, és a gyep egy részén már nagy kiterjedésben jelenlévő fekete fenyő (Pinus nigra) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) állomány visszaszorítását is megkezdtük. A legeltetés felhagyása után a termőhely-idegen fenyőfajok nagy számban telepedtek meg itt, sőt, az utóbbi időben egyre nagyobb területet kezdtek elfoglalni. A fekete fenyő nem őshonos az Északi-középhegységben, így további terjedése sem kívánatos. Hiszen ezek a fenyőerdők létrejöttükkel az őshonos fajokat szorítják ki azok természetes élőhelyeiről.

A fenyők magja repítőkészülékes, így – a szél segítségével – nagy távolságokra is könnyedén el tudnak jutni, és új élőhelyeken is meg tudnak telepedni. A terjedő fenyőfajok gyakran védett és fokozottan védett növényfajokat szorítanak ki élőhelyükről, vagy a ritka, védendő társulások helyét foglalják el.

A fenyők további terjedését a faegyedek kivágásával és azok területről való lehúzásával akadályozzuk meg. A nagyobb fák letermelése után már hosszabb távon lesz biztosítható, hogy ezeknek a fajoknak a térnyerése ne veszélyeztesse az itt előforduló, őshonos ritka és védett fajok állományát és azok élőhelyeit. (Fotó: Kozma Attila)

Ezúton is köszönjük minden résztvevő lelkesedését és munkáját:

Bocz Renáta, Bodzás János Sándor, Cosima Riese, Farkas Roland, Illyés Evelin, Juhász Róbert, Kleffler Tünde, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Orosz Tamás, Péntek István, Prommer Mátyás, Szelényi Balázs, Szűcs Erzsébet

A csapat Fotó: Kozma Attila

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta
projekt koordinátor
Pályázatkezelési Osztály

Felhasznált irodalom:

Concha Olmeda, Viera Šefferová, Evelyn Underwood, Lucía Millan, Teresa Gil, Sandra Naumann: UNIÓS ÉLŐHELYVÉDELMI CSELEKVÉSI TERV Cselekvési terv a 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) élőhelytípus kedvező védettségi helyzetének fenntartására és helyreállítására

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom