Bár kereknek Kerek, de erdő nem lesz belőle... 2022.02.17. 16:02

... avagy fásszárú növényeket irtottunk a bükkzsérci Kerek-dombon.

Valószínűleg sokan örülnének, ha a fekete párduc és a szervál után Dömdödömmel és Mikkamakkával is lehetne találkozni a Bükki Nemzeti Park területén, de sajnos nem engedhetjük meg, hogy tanyát verjenek nálunk, mivel ebből a gyepből nem lehet erdő, négyszögletű meg aztán végképp nem!

Ezért a LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva, 2022. február 9-én cserjeirtást végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Herman Ottó Intézet munkatársai a bükkzsérci Kerek-dombon. A Bükk hegységben a meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) legfajgazdagabb állományaival a Tárkányi-medence peremén húzódó löszvölgyekben, illetve a bükkzsérci Kerek-domb térségében találkozhatunk. A Kerek-domb eocén mészkövén számos lokálisan dolomitjelző faj található, melyek révén növényzete a Délnyugati-Bükk dolomit kőzeten kialakult növényzetéhez hasonlatos. A terület lösszel borított részein pedig már alföldperemi erdőssztyepp fajok telepedtek meg.

A Kerek-domb és térsége. (Fotó: Kozma Attila)

Ezen területek megőrzése azért fontos feladatunk, mert ezek a félszáraz gyepek a legnagyobb fajgazdagságú európai növényközösségek közé tartoznak, és számos védett növény- és állatfaj számára jelentenek kulcsfontosságú élőhelyeket. Kiemelt fontosságúak a vadon élő beporzó fajok, így például a lepkék, a vadméhek vagy éppen a zengőlegyek védelme szempontjából. A legtöbb ilyen állomány másodlagos eredetű, amely a korábbi termofil (melegkedvelő) erdők helyébe lépett, és a korábbi külterjes legeltetési vagy kaszálási módok eredménye.

Éppen ezért ezeket az élőhelytípusokat napjainkban nagyban veszélyezteti a korábbi használat eltűnése, aminek következtében a területen a szukcesszió folyamata érvényesül, ami a fásszárú növények térhódításában mutatkozik meg. Emellett az inváziós növényfajok behurcolása és elterjedése is problémát okoz a területen, ami az élőhelyek leromlásához vezet.

Reméljük, hogy a most megkezdett kezelésekkel sikerül majd egyre inkább visszaszorítani a fásszárú növényfajokat, teret adva ezzel az értékes lágyszárú vegetációnak. (Fotó: Kozma Attila)

Az ilyen gyepeket hosszútávon külterjes legeltetéssel vagy rendszeres kaszálással lehet fenntartani. Mivel a bükkzsérci terület már erősen becserjésedett, így egy kisebb részén szárzúzóval kellett dolgoznunk. A terület nagyobb részén azonban arra törekedtünk, hogy az előretörő cserjék irtását kézi kaszálással, valamint kézi cserjeirtással oldjuk meg. A mostani kezelés során az előretörő közönséges mogyoró (Corylus avellana), közönséges boróka (Juniperus communis), kökény (Prunus spinosa) és vadrózsa (Rosa canina) bokroktól mentesítettük a területet. Tavasszal a sarjadásra hajlamos fajok tövét vegyszeres lekenéssel is kezelni fogjuk.

A cserjesávok, magányos cserjefoltok hosszú távú megőrzése viszont kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, így a kezelések során törekszünk egyfajta mozaikos élőhelyszerkezetet helyreállítani, kialakítani.

Az ilyen hegyvidéki füves területek számtalan értékes növény- és rovarfajnak nyújtanak élőhelyet. A beavatkozásaink során megpróbáljuk a még meglévő lágyszárú társulásokat fenntartani, valamint a cserjeállomány visszaszorításával a régi gyepterületeket visszanyerni. (Fotó: Kozma Attila)

A szomszédos erdőállomány felől terjedő, és a gyep egy részén már nagy kiterjedésben jelenlévő fekete fenyő (Pinus nigra) és erdei fenyő (Pinus sylvestris) állomány visszaszorítását is megkezdtük. A legeltetés felhagyása után a termőhely-idegen fenyőfajok nagy számban telepedtek meg itt, sőt, az utóbbi időben egyre nagyobb területet kezdtek elfoglalni. A fekete fenyő nem őshonos az Északi-középhegységben, így további terjedése sem kívánatos. Hiszen ezek a fenyőerdők létrejöttükkel az őshonos fajokat szorítják ki azok természetes élőhelyeiről.

A fenyők magja repítőkészülékes, így – a szél segítségével – nagy távolságokra is könnyedén el tudnak jutni, és új élőhelyeken is meg tudnak telepedni. A terjedő fenyőfajok gyakran védett és fokozottan védett növényfajokat szorítanak ki élőhelyükről, vagy a ritka, védendő társulások helyét foglalják el.

A fenyők további terjedését a faegyedek kivágásával és azok területről való lehúzásával akadályozzuk meg. A nagyobb fák letermelése után már hosszabb távon lesz biztosítható, hogy ezeknek a fajoknak a térnyerése ne veszélyeztesse az itt előforduló, őshonos ritka és védett fajok állományát és azok élőhelyeit. (Fotó: Kozma Attila)

Ezúton is köszönjük minden résztvevő lelkesedését és munkáját:

Bocz Renáta, Bodzás János Sándor, Cosima Riese, Farkas Roland, Illyés Evelin, Juhász Róbert, Kleffler Tünde, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Orosz Tamás, Péntek István, Prommer Mátyás, Szelényi Balázs, Szűcs Erzsébet

A csapat Fotó: Kozma Attila

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Szerző: Gál Renáta
projekt koordinátor
Pályázatkezelési Osztály

Felhasznált irodalom:

Concha Olmeda, Viera Šefferová, Evelyn Underwood, Lucía Millan, Teresa Gil, Sandra Naumann: UNIÓS ÉLŐHELYVÉDELMI CSELEKVÉSI TERV Cselekvési terv a 6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) élőhelytípus kedvező védettségi helyzetének fenntartására és helyreállítására

Kapcsolódó

2023/1 1. Sziasztok!

2023/1 1. Sziasztok!

2023.04.19. 14:34
Hallo zusammen! Mein Name ist Hanna und ich bin die neue Freiwillige der Organisation kulturweit aus Deutschland. Ich werde bis Ende August dieses Jahres in Eger bleiben. Hier sind ein paar Fakten über mich: Aufgewachsen bin ich in einem kleinen Dorf namens Trautmannshofen in Bayern, das in der Nähe der Stadt Neumarkt in der Oberpfalz liegt. Die nächstgrößere Stadt ist Nürnberg (Vielleicht habt ihr schon mal davon gehört.) Im Februar bin ich 23 Jahre alt geworden. Zusammen mit meinen Eltern wohne ich noch in Trautmannshofen. Mein älterer Bruder Lukas wohnt in Neumarkt. In meiner Freizeit bin ich gerne draußen, gehe wandern oder fahre mit dem Fahrrad. Außerdem lese ich gerne spannende Romane oder Krimis und gehe an den Wochenenden mit Freunden aus. Nachdem ich 2016 meinen Realschulabschluss gemacht habe, habe ich eine Ausbildung zur Industriekauffrau bei der örtlichen Öko-Brauerei "Neumarkter Lammsbrau" gemacht. Seit 2019 war ich bei der Thule GmbH in Neumarkt im technischen Kundendienst tätig. Nun war es Zeit für ein neues Abenteuer! Da ich schon immer mal für eine gewisse Zeit im Ausland arbeiten wollte, nutzte ich die Gelegenheit und bewarb mich für den Naturfreiwilligendienst bei kulturweit. Glücklicherweise wurde ich angenommen und mir wurde angeboten, den Freiwilligendienst im Bükk-Region Geopark in Eger, Ungarn zu absolvieren. Ich habe das Angebot angenommen und bin nun glücklich und neugierig, welche Erfahrungen dieser neue Lebensabschnitt für mich bringen wird!
Tovább olvasom