A Bükk-vidék Geopark tervei a Nemzeti Geopark Bizottság előtt 2019.11.15. 13:10

A Nemzeti Geopark Bizottság 2019. november 14-i ülésén két, a BNPI-t is érintő témát tárgyalt.

Első napirendi pontként tájékoztató hangzott el a Novohrad-Nógrád Geopark 2018 nyarán zajlott, az UNESCO kiküldöttei által végzett ellenőrzésről. Az ellenőrzés során elismerték az előző 4 évben végzett munkát és a geopark újabb 4 évre zöld kártyát kapott.

Baráz Csaba előadásában elsősorban a Bükk-vidék Geopark létrehozásával kapcsolatos eddig elvégzett munkát foglalta össze és a lehatárolás szakmai kérdéseivel foglalkozott

A továbbiakban értékelték az UNESCO Geopark címre pályázó Bükk-vidék Geopark korábban a bizottság tagjaihoz eljuttatott előzetes jelentkezési dokumentációját.

Holló Sándor a Bükk-vidék geopark földtani értékeit mutatta be

A dokumentáció szakmai tartalmát nagyon jónak ítélték, csupán kisebb fejezetek átdolgozását, kibővítését javasolták.

Nagy Júlia a geoturisztikai, oktatási és menedzsment feladatokról és tervekről számolt be


A véglegesített dokumentációt 2020 tavaszán nyújtjuk be a Magyar Nemzeti Geopark Bizottságnak és jóváhagyásuk esetén jelezzük jelentkezési szándékunkat az UNASCO-nak.

Kapcsolódó

Répáshuta - Nagyvisnyó - Nagymező - Kis-kőháti zsomboly Tanösvény

Répáshuta - Nagyvisnyó - Nagymező - Kis-kőháti zsomboly Tanösvény

2018.05.13. 10:55
A tanösvény a Bükk-fennsík különleges felszínalaktani formakincsei közül a Kis-kőháti-zsombolyt – vízgyűjtő területét vesztett, fosszilis víznyelőbarlangot – és a Nagymező fokozottan védett növényvilágát mutatja be.
A tetőközeli zsombolyok a hegység legidősebb karsztalakulatai, valószínűleg későpliocén korú vagy öregebb víznyelőbarlangok táplálóterületüket és tölcsérjüket vesztett maradványai, mint például a Kálmán-réti-, a Kis-Kőháti-, a Lyukas-gerinci- és a Mélysár-bérci-zsomboly. Ehhez a bükki viszonylatban idősebb, tetőközeli zsombolynemzedékhez tartozik, a tanösvény által érintett Kis-kőháti-zsomboly is, amely néhány százezer évvel korábban víznyelőként működött. A Bükk legnagyobb felszíni karsztformája a Nagy –mező poljéja (karsztvápája ): olyan nagy területű, karsztosodó kőzetbe mélyülő karszttál, amelynek alját töbrök, ikertöbrök (uvalák), víznyelők tagolják. A Nagy-mező sűrű töbörhálózatát a tetők felől lefutó völgyek egykori, többnyire időszakos vízfolyásai hozták létre.
A Nagymező hazai viszonylatban egyedülálló 900 méter tengerszint feletti magasságával. Megfigyelhetjük a karszthegységek jellegzetes víznyelőit. A túra érinti Három-kőt, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Bükk déli részére, tiszta időjárás esetén a Tokaj-hegy és a Tisza-tó is látható.
Időtartam: 1 óra
Közepes nehézségű túra.Állomások:1. – Kis-Kőhát-nyereg (indítóállomás) 2. – Kis-kőháti-zsomboly (tábla) Bükki viszonylatban a legidősebb barlangok közé tartozik, amely néhány százezer évvel korábban víznyelőként működött. 3. – Nagy-mező (fokozottan védett terület) (tábla) A Bükk legnagyobb karsztvápája, amelynek alját töbrök, ikertöbrök (uvalák), víznyelők tagolják. Erdőirtás nyomán keletkezett hegyi rét számos növényritkasággal.

Vezetőfüzet:bkk-fennsiki_tanosvenyek.7.pdf
Tovább olvasom