Bélapátfalva - Szilvásvárad, Kelemen széke tanösvény

2
Bélapátfalva - Szilvásvárad, Kelemen széke tanösvény
Bélapátfalva - Szilvásvárad, Kelemen széke tanösvény

Jelzés:

zöld bástya (Katonasíroktól)


Kiinduló pont:

A tanösvényt bármely pontján lehet kezdeni, mivel körtúra. Szilvásvárad felől közelítve Szalajka - völgy, vagy Bácsó-völgy, Katonasíroktól (ZB), vagy Diviaczky Gyula-forrástól (Z+ jelzésen) érdemes indulni. Bélapátfalva irányából Nagy-tó (Gyári-tó), piros jelzés, piros+ jelzést követve a Peresznye a kezdőpont.


Állomások száma:

9

Leírás:

A tanösvény végig követi az ősi sáncvárat, amelyben gazdag régészeti leletekre bukkantak. A tanösvény állomásain részletes információs táblákon mutatják be a bronzkori települést. Legérdekesebb pontja a Kele-pallag közelében található titokzatos geoglifa, a Fésűs-halom, amelynek vizsgálata és megfejtése még a jövő kutatóira vár. Szilvásváradról és Bélapátfalváról is megközelíthető a körtúra útvonala.

" A Töröksáncnak nevezett helyről – melyet néha kelta sáncnak, avar gyűrűnek, vagy a szlávok gyűrű alakú sáncának neveznek – kiderült, hogy mindegyiknél jóval idősebb, és az említett későbbi népek nem is használták. Lakói és építői a ma Szlovákia területén található Kyjatice, magyar nevén Kiéte községről elnevezett késő bronzkori kultúra hordozói voltak." (Forrás: Szilvásvárad és környékének története - Az őskortól a honfoglalásig, szerző: Regős József)

A Kelemen széke a Bükk és egyben hazánk egyik legjelentősebb őskori erődített települése a 80 hektáros, sáncokkal körülhatárolt és azokon is túlterjeszkedő területével, Rendkívüli épségben és formagazdagságban maradtak fenn a bronzkori ember védelmi földművei és temetkezési halmai.
Az őskori telep egykori lakói az erődítések rendszerének és lakóhelyeik kialakítása során kiválóan alkalmazkodtak a terület domborzati viszonyaihoz.
Figyelembe vették a mindennapi élethez szükséges víz biztosításának lehetőségét is.
Az erődítés nyomvonala a domborzathoz igazodva erősen kanyarog, néhol 100 méteres szintkülönbséget áthidalva meredek hegyoldalakon fut, másutt közel vízszintesen fut a hegy peremén - például a 3. és 4. állomások között.
A sáncokat több helyen bejáratok tagolják, ezek közül az északi (4. állomás) és a nyugati (7. állomás) kapujáról lehet feltételezni azt, hogy azok az őskorban, a sáncok létrehozásával egy időben épültek. A késő bronzkori település a sáncokon kívül eső területekre is kiterjed.
A nyugati és északi oldalon több, kisebb lakott foltot is sikerült az elmúlt évek kutatásai során lokalizálni.
Az eddigi kutatások eredményeként 2018 végéig csaknem 600 bronztárgy (tokosbalták, sarlók, karperecek, dísztűk) valamint eszköz- és nyersanyagtöredékek és három arany hajkarika került elő.
Két, bronztárgyakat tartalmazó kincslelet is előkerült a lelőhelyen.
A hegytetőn legkorábban Kr. e 5500-5000 tájékán települtek meg emberi közösségek.
A sáncok építésének pontos ideje nem ismert, de az ásatásokból előkerült leletanyagból arra lehet következtetni, hogy Kr. e 11-10. században kezdték őket építeni. A Kr. e 900-as évek környékén a sáncokkal övezett terület nagysága meghaladta a 80 hektárt.
A hegytetőn a későbbi évszázadokban is volt élet: egy kora avar kori, bizánci stílusú tarsolyzáró csat, egy késő avar öntött szíjvég és számos középkori tárgy - elsősorban nyílhegyek és pénzérmék - arra utalnak, hogy az egykori erődített település területén a népvándorlás korban és a középkorban is éltek emberek, de olyan méretű települések, mint a bronzkorban már nem alakult ki többé.

Útvonal: Szilvásvárad - Katonasírok - Kelemen-széke - Csortos-kő - Bácsó-völgy - Somos - Kele-pallag - Somos (visszafelé) - Kukucsó-cseres - Peresznye (Leágazási lehetőség Bélapátfalvára, P+ jelzésen) - Katonasírok

A 7.2 km táv csak a tanösvény hossza, ehhez még hozzá jön a Szilvásváradról (Szalajka-völgyből) vagy Bélapátfalváról (Gyári-tótól) történő megközelítés, ami plusz 2-3 km lehet.

Gyerekekkel is ajánlott.
Forrásvíz: Diviaczky-forrás


A tanösvény állomásai:

1. Katonasírok, A Kelemen széke és környezetének madárvilága

2. Kelemen széke, Kelemen széke erődített település bemutatása

3. Kelemen széke észak, Az őskori település erődítései

4. Csortos-kő bejárata, Mindennapi élet a bronzkori településen

5. Csortos-kő É-i vége, A Csortos-tető sáncai és a Kelemen széke földtani környezete

6. Források völgye

7. Kő-gerénd Ny-i völgye, Fémkereső műszeres kutatások a lelőhely területén.

8. Cser-tó, Fésűs-halom, Sáncok, halomsírok és települések az erődített településen kívül

9. Kelemen-széki- sziklaeresz


Létesítő, kezelő:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság


Ismeretközlés módszere:

tájékoztatótáblás


Vezetőfüzet:


Tájékoztató kiadvány, irodalom

http://epa.oszk.hu/03200/03255/00008/pdf/EPA03255_...

https://www.bnpi.hu/msite/194/foldvarak_atlasz.pdf


https://www.termeszetjaro.hu/en/tour/thematic-trai...

Length: 7.48 km
Timespan: 3:00:00
Difficulty:  7
Surface quality: Dirt: 84% (6.28 km); Gravel: 8% (598.4 m); Rocky: 5% (374 m); Asphalt: 3% (224.4 m)
Total ascending: 278 m
Total descending: 256 m

RELATED

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

07/10/2023 3:54 PM
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Read more