Bélapátfalva - Szilvásvárad, Kelemen széke tanösvény

2
Bélapátfalva - Szilvásvárad, Kelemen széke tanösvény
Bélapátfalva - Szilvásvárad, Kelemen széke tanösvény

Jelzés:

zöld bástya (Katonasíroktól)


Kiinduló pont:

A tanösvényt bármely pontján lehet kezdeni, mivel körtúra. Szilvásvárad felől közelítve Szalajka - völgy, vagy Bácsó-völgy, Katonasíroktól (ZB), vagy Diviaczky Gyula-forrástól (Z+ jelzésen) érdemes indulni. Bélapátfalva irányából Nagy-tó (Gyári-tó), piros jelzés, piros+ jelzést követve a Peresznye a kezdőpont.


Állomások száma:

9

Leírás:

A tanösvény végig követi az ősi sáncvárat, amelyben gazdag régészeti leletekre bukkantak. A tanösvény állomásain részletes információs táblákon mutatják be a bronzkori települést. Legérdekesebb pontja a Kele-pallag közelében található titokzatos geoglifa, a Fésűs-halom, amelynek vizsgálata és megfejtése még a jövő kutatóira vár. Szilvásváradról és Bélapátfalváról is megközelíthető a körtúra útvonala.

" A Töröksáncnak nevezett helyről – melyet néha kelta sáncnak, avar gyűrűnek, vagy a szlávok gyűrű alakú sáncának neveznek – kiderült, hogy mindegyiknél jóval idősebb, és az említett későbbi népek nem is használták. Lakói és építői a ma Szlovákia területén található Kyjatice, magyar nevén Kiéte községről elnevezett késő bronzkori kultúra hordozói voltak." (Forrás: Szilvásvárad és környékének története - Az őskortól a honfoglalásig, szerző: Regős József)

A Kelemen széke a Bükk és egyben hazánk egyik legjelentősebb őskori erődített települése a 80 hektáros, sáncokkal körülhatárolt és azokon is túlterjeszkedő területével, Rendkívüli épségben és formagazdagságban maradtak fenn a bronzkori ember védelmi földművei és temetkezési halmai.
Az őskori telep egykori lakói az erődítések rendszerének és lakóhelyeik kialakítása során kiválóan alkalmazkodtak a terület domborzati viszonyaihoz.
Figyelembe vették a mindennapi élethez szükséges víz biztosításának lehetőségét is.
Az erődítés nyomvonala a domborzathoz igazodva erősen kanyarog, néhol 100 méteres szintkülönbséget áthidalva meredek hegyoldalakon fut, másutt közel vízszintesen fut a hegy peremén - például a 3. és 4. állomások között.
A sáncokat több helyen bejáratok tagolják, ezek közül az északi (4. állomás) és a nyugati (7. állomás) kapujáról lehet feltételezni azt, hogy azok az őskorban, a sáncok létrehozásával egy időben épültek. A késő bronzkori település a sáncokon kívül eső területekre is kiterjed.
A nyugati és északi oldalon több, kisebb lakott foltot is sikerült az elmúlt évek kutatásai során lokalizálni.
Az eddigi kutatások eredményeként 2018 végéig csaknem 600 bronztárgy (tokosbalták, sarlók, karperecek, dísztűk) valamint eszköz- és nyersanyagtöredékek és három arany hajkarika került elő.
Két, bronztárgyakat tartalmazó kincslelet is előkerült a lelőhelyen.
A hegytetőn legkorábban Kr. e 5500-5000 tájékán települtek meg emberi közösségek.
A sáncok építésének pontos ideje nem ismert, de az ásatásokból előkerült leletanyagból arra lehet következtetni, hogy Kr. e 11-10. században kezdték őket építeni. A Kr. e 900-as évek környékén a sáncokkal övezett terület nagysága meghaladta a 80 hektárt.
A hegytetőn a későbbi évszázadokban is volt élet: egy kora avar kori, bizánci stílusú tarsolyzáró csat, egy késő avar öntött szíjvég és számos középkori tárgy - elsősorban nyílhegyek és pénzérmék - arra utalnak, hogy az egykori erődített település területén a népvándorlás korban és a középkorban is éltek emberek, de olyan méretű települések, mint a bronzkorban már nem alakult ki többé.

Útvonal: Szilvásvárad - Katonasírok - Kelemen-széke - Csortos-kő - Bácsó-völgy - Somos - Kele-pallag - Somos (visszafelé) - Kukucsó-cseres - Peresznye (Leágazási lehetőség Bélapátfalvára, P+ jelzésen) - Katonasírok

A 7.2 km táv csak a tanösvény hossza, ehhez még hozzá jön a Szilvásváradról (Szalajka-völgyből) vagy Bélapátfalváról (Gyári-tótól) történő megközelítés, ami plusz 2-3 km lehet.

Gyerekekkel is ajánlott.
Forrásvíz: Diviaczky-forrás


A tanösvény állomásai:

1. Katonasírok, A Kelemen széke és környezetének madárvilága

2. Kelemen széke, Kelemen széke erődített település bemutatása

3. Kelemen széke észak, Az őskori település erődítései

4. Csortos-kő bejárata, Mindennapi élet a bronzkori településen

5. Csortos-kő É-i vége, A Csortos-tető sáncai és a Kelemen széke földtani környezete

6. Források völgye

7. Kő-gerénd Ny-i völgye, Fémkereső műszeres kutatások a lelőhely területén.

8. Cser-tó, Fésűs-halom, Sáncok, halomsírok és települések az erődített településen kívül

9. Kelemen-széki- sziklaeresz


Létesítő, kezelő:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság


Ismeretközlés módszere:

tájékoztatótáblás


Vezetőfüzet:


Tájékoztató kiadvány, irodalom

http://epa.oszk.hu/03200/03255/00008/pdf/EPA03255_...

https://www.bnpi.hu/msite/194/foldvarak_atlasz.pdf


https://www.termeszetjaro.hu/en/tour/thematic-trai...

Length: 7.48 km
Timespan: 3:00:00
Difficulty:  6
Surface quality: Dirt: 84% (6.28 km); Gravel: 8% (598.4 m); Rocky: 5% (374 m); Asphalt: 3% (224.4 m)
Total ascending: 278 m
Total descending: 256 m

RELATED

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

08/23/2022 3:27 PM
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Read more