Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület

2
Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület
Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület

Védetté nyilvánítás: 1989
Terület: 22,4 ha

Az Erdőtelki Arborétum közvetlen szomszédságában található terület védetté nyilvánításának célja az Alföldön mára megritkult éger- és fűzlápi, valamint a mocsári tölgyes növénytársulások élővilágának megőrzése volt. Az égerláp területén ered a Hevesi-sík egyik jelentős patakja, a Hanyi-ér, amely az értékes erdőtársulások vízutánpótlását is biztosítja. Bár az égeres fajkészlete szegényes, az erdő megjelenése a „lábas égerfáknak” köszönhetően visszaidéz valamit az Alföld eredeti természeti képéből.

Az égeres és a Hanyi-ér természetvédelmi szempontból legértékesebb növényfajai a mocsári gólyahír (Caltha palustris), a vízmelléki csukóka (Scutellaria galericulata) és az erdeikáka (Scirpus sylvatica). A Hanyi-ér és az égerláp mint vizes élőhely fontos kétéltű szaporodóhely. Gyakori faj a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a zöld varangy (Bufo viridis), de előfordul a dunai tarajos gőte (Triturus dobrogicus) és a mocsári béka (Rana arvalis) is. A terület madártani értékét az égeres szegélyein, cser­jeszintben és a bolygatott növényzetű nyílt bok­ros gyepen és magaskórós élő­helyen költő, fészkelő énekesmadár-közösség jelenti. Az égeresben gyakori faj a fülemüle (Luscinia megarhynchos), a barátposzáta (Sylvia atricapilla), a kis poszáta (Sylvia curruca) és az erdei pinty (Fringilla coelebs). A ritkás fás-bokros élőhelyen jellemző faj a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a mezei poszáta (Sylvia communis). Az emlősök közül megemlítendő a hermelin (Mustela erminea), mely a település közelsége ellenére is előfordul a területen.

RELATED

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

09/02/2022 9:05 AM
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Read more