Csodálatos átváltozás

Csodálatos átváltozás

A könnyen felmelegedő kisvizek, a tiszta patakok, a sekély, vízinövényekkel szegélyezett tavak számos rovar számára biztosítanak szaporodóhelyet. E fajok közös jellemzője, hogy lárváik az átalakulást megelőzően rövidebb-hosszabb ideig vízi életmódot folytatnak.


Mennyi ideig tart a kérészélet?

A tiszavirág nevet viselő rovar a hazai kérészek legismertebb képviselője. Kifejlett példányai, az imágók mindössze 1-2 napig élnek, és ez idő alatt gondoskodnak a fajfenntartásról, azaz a szaporodásról. A kérészek fejlődése azonban ennél jóval hosszabb időt vesz igénybe: életük nagy részét lárvaállapotban töltik, ami fajtól függően néhány hónapot, de akár 3 évet is jelenthet.

A kérészlárva a potroh oldalán elhelyezkedő kopoltyúk segítségével lélegzik. (Szerző: dr. Kriska György, licenc: CC-BY-NC-SA-4.0)


Amikor virágzik a folyó

A kérészek átalakulása nyár elején szinte egy időben, tömegesen következik be, amit a köznyelv tiszavirágzás vagy dunavirágzás névvel illet – a két legismertebb kérészfaj, a tiszavirág és a dunavirág nevére utalva. A kérészek fontos szerepet töltenek be a vízi táplálékláncban. A rajzást követően elpusztult, vízbe eső imágók főleg a halak és madarak számára jelentenek táplálékot. A lárvákat szívesen fogyasztják egyes kétéltűek és ragadozó rovarok, például a szitakötőlárvák, csíkbogarak. Mivel a kérészek kizárólag tiszta, szennyezéstől mentes vizekben fordulnak elő, jelenlétük sokat elárul a kutatók számára a vízfolyás tisztaságáról.

Kérész egy tiszta vizű hegyi patakban. Ezek az apró rovarok a vizek természetességi állapotának jelzői. Számuk, fajgazdagságuk a víz tisztaságát mutatja. (Forrás: orszagalbum.hu)


Egy modern probléma: a fényszennyezés

A kérészek rajzása többnyire szürkületkor kezdődik, az imágók a vízről visszaverődő fény alapján tájékozódnak. Az utak aszfaltburkolata hasonlóképpen veri vissza a fényt, mint a vízfelszín, így a közvilágítás okozta fényszennyezéssel együtt ez a jelenség többezer kérész pusztulását okozza. A megtévesztett rovarok ugyanis víz helyett az aszfalt felszínére akarnak petézni, amely az utódok sorsát is megpecsételi...

A közvilágítás helyenként halálos csapdát jelent a kérészek számára. (Fotó: Rácz Gergő)


A félelmetes szitakötőlárva

Az elegánsan repülő szitakötők lárvái szintén a vízben kezdik meg életüket. Kezdettől fogva ragadozó életmódot folytatnak, az ún. fogóálarc segítségével szerzik meg zsákmányukat. Kisebb rovarlárvák, halivadékok, ebihalak egyaránt szerepelnek az étlapjukon. Többnyire lesből vadásznak, és kizárólag mogzó állatokat veszik célba.

A kiölthető fogóálarc segítségével a szitakötők akár az 1 cm-nél messzebb lévő zsákmányra is le tudnak csapni anélkül, hogy megmozdulnának. (Forrás: wired.com)


Legjobb védekezés: a támadás

Félelmetes megjelenésük ellenére a szitakötőlárváknak is szép számmal vannak ellenségeik: főleg a halak és a nagyobb méretű ragadozó rovarok zsákmányolják őket. A kisszitakötők karcsú, törékeny lárvái igyekeznek jól elrejtőzni a víz alatti növényzetben, ami rejtőszínüknek köszönhetően többnyire sikerül is. A nagyszitakötők lárvái már harciasabbak: potrohvégi tüskéiket felmeresztve próbálják elriasztani a támadót, ha kell, „bevetik” a fogóálarcukat is. Ha ez sem használ, végül menekülőre fogják.

Ez a „víziszörny” a sebes karcsúacsa lárvája. (Fotó: Bócsó Anita)


Kibújok a bőrömből!

A kérészekhez hasonlóan a szitakötők lárvái is hosszabb időn át (1-2 évig) fejlődnek a vízben, melynek során többször vedlenek. Az utolsó vedlés a szárazföldön megy végbe. A lárva rendszerint egy vízparti növény levelére felkapaszkodva bújik ki a szűkké vált lárvabőrből.

A szitakötők fejlődéséből hiányzik a bábállapot. Az elhagyott lárvabőr arról tanúskodik, hogy megtörtént az átváltozás. (Fotó: Balázs Attila)

Frissen átalakult szitakötő. Színei ilyenkor még halványabbak, és a szárnyait is meg kell szárítani, mielőtt a levegőbe emelkedhetne. A képen a harántsávos katonaszitakötő (Sympetrum striolatum) nősténye látható. (Fotó: Bócsó Anita)


A vizek védelmének fontossága

A szitakötők a kisvizektől, mocsaraktól kezdve a patakokon át a nagyobb folyókig sokféle élőhelyen előfordulnak. Egyes fajok igen érzékenyek a vízi környezet megváltozására: a meder kotrása, a növények eltávolítása, a vízbe került szennyeződések, a vizes élőhelyek lecsapolása mind kedvezőtlenül hatnak ezekre a rovarokra.

Talán meglepő, de ez is egy szitakötő-élőhely. (Fotó: Molnár Márton)

A képen látható sötét hegyiszitakötő (Cordulegaster bidentata) a hegyvidéki patakok forrásközeli szakaszain él. Sok más tényező mellett az erdészeti beavatkozások, tarvágások is veszélyeztetik a faj fennmaradását. (Fotó: Urbán László)


A szitakötők és a klímaváltozás

Az éghajlat felmelegedése szintén rosszul érinti a szitakötőket, hiszen egyedfejlődésükhöz szükség van a vízi környezetre. Az élőhelyek kiszáradása, eltűnése miatt mára több fajuk Európa-szerte ritka, veszélyeztetett.

A klímaváltozás hatása egyre kézzelfoghatóbb: már Észak-Magyarországon is megjelent a mediterrán légivadász. (Fotó: Lantos István)


Játékos tudáspróba

Ha szeretnéd próbára tenni tudásodat, töltsd ki a feladatlapot. További, témához kapcsolódó játékos feladatokat találsz itt:

A szitakötők élete – rövid kvíz a Vízipók-csodapók rajzfilm „Hazudik-e a szitakötő?” c. része alapján

Vízi makrogerinctelenek – csoportosítós feladat

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom