Története, értéke
Szárkő (vulkáni neck telérrel és lávaár-maradványokkal): az Ajnácskő melletti Gortva-puszta felett emelkedő hegycsúcs a hegység egyik legjellegzetesebb bazaltoszlopos feltárása. A 35-60 cm vastag oszlopok 50 m magasságot is elérnek és fordított legyező formájában lépnek felszínre. A csúcs környékén majdnem merőlegesek, míg az alacsonyabb részeken 40-60° dőlést mutatnak a neck közepe felé. Közvetlen a feltárás alján az oszlopok padokba mennek át, amelyek merőlegesek az oszlopokra. Ez az egykori kráter belső falának meredekségére utal. A vulkáni kürtő (neck) tehát egy kb. 150 m átmérőjű kráterbe torkollt bele, amelyet bazaltláva töltött ki. Helyenként, főleg a déli csúcsnál fennmaradt a kürtő eredeti breccsás kitöltése vörösesbarna lávafoszlányokkal (Gaál és Konečný 1995). A déli csúcs mögött, a szűk gerincen a bazalt függőleges elválását figyelhetjük meg, amely bazalttelérre utal. Ezen keresztül jutott a láva a felszínre és folyt észak felé. A mintegy 1,5 km hosszú kifolyt lávaár maradványai megtalálhatók a főcsúcs környékén (486 m), majd a Suhaj-kőn és a Cserép-kőn (414 m). Mindenhol szembetűnő a bazalt lávaárakra jellemző függőleges vastag oszlopos elválása. A bazalt radiometrikus kora a Szár-kőn 4,63 ± 0,2 millió év, a Cserép-kőn 4,1 ± 0,3 millió év (Balogh in Konečný et al. 1995).
A helyszínen át egy zöld jelölésű turistaösvény vezet.
Védelmi fokozat: 5, Természeti Rezervátum, Európai jelentőségű természeti terület része
