Kishartyáni Kőlyuk-oldal

3
Kishartyáni Kőlyuk-oldal
Kishartyáni Kőlyuk-oldal
Kishartyáni Kőlyuk-oldal

Fekvése, megközelítése

Kishartyánban a kultúrház előtt térjünk le a 22-es útról Nógrádmegyer felé. 1 km után község szélén álló templomnál, a temető déli oldalán vezető bekötőúton a Kővölgyben folytassuk utunkat. A termelőszövetkezeti major portalanított útja vezet el a védett Kőlyuk-oldalhoz.

Keletkezése

A 13 hektár kiterjedésű védett területen szép feltárulásban láthatjuk az oligocén tenger üledékét. A mintegy 30 millió évvel ezelőtti tenger parti sávjában halmozódott fel a néhol különleges formát mutató sárgásbarna, nagy kvarc tartalmú, homokkő. A kőzet alsó része keményebb, sötét színű, még a felső egyharmada világosabb és lazább szerkezetű, benne kavicsos rétegek is vannak. Ebben a világos színű rétegben cápafogakat is találtak.
A megközelítően 300 méter hosszú és mintegy 30-40 m magas kőzetfal legmeredekebb részén, valószínűleg egy lazább üledék kimosásával, természetes üreg keletkezett, melyet mesterségesen mélyítettek tovább. A tatár- és törökdúlás idején menedékhelyül szolgált a helyieknek, valamint a XIX. század végéig remeteéletet élő szerzetesek is lakták az üregeket.

Felszínalaktani jellemzők

A barlang több helységből áll: egy 6x5 m alapterületű nyitott előtérből, amely nappali tartózkodási hely, tűzrakó-és tüzelőtároló hely volt; egy 6 m hosszú, 2 m széles és 2 m magas teremből, amely éjszakai pihenőhelyként szolgált és ablakkal is rendelkezett; valamint egy 5 m hosszú és mintegy 1,5 m magas kisebb üregből, amely élelmiszer és ivóvíz tárolására szolgálhatott. A barlangot a kőfalon mélyített lépcsőkön lehetett elérni és a csúcs irányába lehetett elhagyni egy kapaszkodókkal ellátott feljárón keresztül.

Növény-és állatvilága

A geológiai látványossága mellett a terület néhány védett növény- és állatfajjal is büszkélkedhet. Védett növények közül megtalálható itt a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) és említést érdemel a kakukkfű (Thymus spp.) is, mert egyedein az európai jelentőségű nagyfoltú hangyaboglárka (Maculinea arion) állománya él. A szitakötők közül előfordul itt a lápi acsa (Anaciaeschna isosceles) és a berni egyezményes, a kipusztulás szélén álló, piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) is. Lepkék közül nagy számban találkozhatunk a kis színjátszólepkével (Apatura ilia), valamint a nagy rókalepkével (Nymphalis polychloros). A bogarak közül a szarvasbogár (Lucanus cervus) néhány példányát is megfigyelhetjük. Madarak közül említést érdemel a tövisszúró gébics (Lanius collurio), hangját hallatja a sárgarigó (Oriolus oriolus) és a kakukk (Cuculus canorus). A macskabagoly (Strix aluco) az idős, odvas fákat keresi. Az égen gyakran látjuk körözni az egerészölyvet (Buteo buteo), amely rágcsáló, hüllő, kétéltű vagy rovar zsákmányára vadászik. A homokköves oldal aljában jelenleg állattartó telep működik. A tereprendezés következtében kialakult mesterséges homokfalba 1 pár fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) is fészkel. A napsütötte homokkőfalakat előszeretettel keresi fel a zöld gyík (Lacerta viridis) és a fürge gyík (Lacerta agilis).
Az oligocén kori homokkő meglehetősen egységes flórája és vegetációja elsősorban azokon az élőhelyeken tűnik szembe, ahol az alapkőzet a felszínre bukkan, illetve csak sekély talajréteg borítja (sziklagyepek, lejtősztyeppek, bokorerdők, szurdokerdők). A Kőlyuk-oldal oligocén homokkövén megtalálható a fali kövirózsa (Sempervivum tectorum)– feltehetően kivadult – jól fejlett, dúsan virágzó tövei. A sziklafal alsó szegélyében a sárga iglice (Ononis pusilla) és néhány tő cicó (Thymelaea passerina) is előfordul. A homokkőszikla alatti laposabb, homokos részeken és nyílt gyepekben megtalálható a homoki habszegfű (Silene conica). A homokkőfalakon pionír, ritka gomolyos kőhúr (Minuartia glomerata) kis egyedszámban van jelen. A meszes homokkőmálladékon a pézsmahagyma (Allium moschatum), a bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) és a deres fényperje (Koeleria glauca); valamint a lejtősztyeppekben, felhagyott legelőrészeken a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) egyedeivel találkozhatunk.


Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom