Felső-csevice forrás, Tar

3
Felső-csevice forrás, Tar
Felső-csevice forrás, Tar
Felső-csevice forrás, Tar

Helyi jelentőségű védett természeti terület

A Zagyva völgyében fekvő Tar többek között csevicéiről lett híres. A forrásokat Tarról a sárga jelzésen haladva közelíthetjük. meg Az 1990-es években végzett terepi vizsgálatok szerint legalább négy csevice-forrásról kell említést tenni a területen. Ezek a következők:
- Alsó-csevice: az ún. Fehér-kőbányától DNy-ra, közvetlen a Csevice-patak medre mellett, a Fekete-kőbánya alatt.
- Felső-kiépített csevice: az előzőtől mintegy 800 m-re DK-re a Csevice-völgyben medencével foglalt forrás.
- Felső-csevice: az előzőtől 15-20 m-re D-re, kútgyűrűvel foglalt, kútszerelvény nélküli ásott kút.
- Gyalogos hídnál lévő csevice: belterületen a Zagyvát áthidaló gyalogos hídnál a folyó bal partján.

Jellemzők, vízminőség

Jelenlétére a gyenge bugyborékolás és a vasas elszíneződés utal. A legkorábbi feljegyzés a tari csevicékről 1851-ből származik, amely Tar területén két helyről ír le „savanyú vízforrást”. Egy 1865-ből származó leírás a tari csevicét a savanyú vagy borvizek közé sorolja. Ezen belül a vasas, égvényes (az alkálifémek régies elnevezése) vizek között szerepelteti.
Noszky Jenő1926-ban már három helyen ír a felszínre törőcsevicéről. Ebből kettőt a Csevice-völgyben említ, a harmadikat a Zagyva partján adja meg, amit az itt lakók „Hasfájós-csevice”-nek hívnak. Ugyanő1937-ben az Alsó-csevice felhígulását az 1930-as évek közepén a forrástól nem messze működő Fekete-kőbányával magyarázza.
A csevicék első vízkémiai elemzését 1961-1962-ben végezték, mely a fenti csevicék közül az első háromra terjedt ki. Megállapították, hogy mindhárom víz alkáli-hidrogénkarbonátos, szénsavas összetételű. Azonban volt eltérés a két Felső-csevice és az alsó között. Az Alsócsevice nátrium és magnézium jellegű és kloridos, a felsők pedig kalcium és nátrium jellegűek. Ugyanezen években a víz szén-dioxid eredetének vizsgálatánál elvetették azt a korábbi nézetet, mely szerint a Mátra-hegység utóvulkáni tevékenységeként tör szén-dioxid tartalmú forrás a felszínre. Inkább gondolták helyesnek azt a magyarázatot, hogy a széndioxid szerves eredetű, az oligocénkori szénhidrogén anyakőzet szerves maradványainak bomlásából származtatható.
1969-ben a Cserhát-hegységre végzett földtani térképezés jól rögzíti az akkori állapotokat. Ebből látható, hogy a Felső-csevicénél faragott terméskőből (dácittufa) medencét építettek és a kifolyásánál nem falazták fel teljesen. A teljesen zárt medencét később, valószínűleg 1977-ben, hozták létre, ahol a víz egy csövön keresztül folyik ki. Az Alsó-csevicét megmunkálatlan természetes kőből (andezit) rakták ki. Az 1970-1971-ben végzett szén-dioxid eredetére vonatkozó kutatások eredményeként azt a magyarázatot fogadhatjuk el leginkább, hogy a szén-dioxid feláramlások metamorf keletkezésűek lehetnek. Eszerint a nagy mélységben található kőzetek, ill. az abban elhelyezkedő ásványok a magas hőmérsékleten és nyomáson felbomlanak, ami szén-dioxid felszabadulással jár. A felszínre jutáshoz pedig meglazult kőzetzónák, ún. vetőzónák kellenek, amik a tari csevicék esetén bizonyítottak.
Az Alsó-csevicéhez érve beigazolódni látszanak Noszky Jenő1926-ban megírt sorai: „csak az a kár, hogy a jó tariak a tisztántartás erényével keveset gondolnak”. Mivel ez a forrás van legközelebb a községhez a lakosság is leginkább ezt használja. Sem esztétikai, sem egészségügyi szempontból nem megfelelő az állapota.

Növény-és állatvilág

Az oda vezető utat a védett bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) lilás-rózsaszín virága színesíti. Az égerligettel körülvett forrás vizénél lepkék tömege repül, ezek közül említésre érdemes a védett atalantalepke (Vanessa atalanta), a kis színjátszólepke (Apatura ilia) és a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne). A forrással szembeni bányában a gyorsan felmelegedő köveken előszeretettel tartózkodik a fürge gyík (Lacerta agilis). A lakott területet elhagyva, bal kézre egy leszakadt partfalban néhány pár, szintén fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) is fészkel.

Látnivalók

Maga a Felső-Csevice forrás és környéke természetvédelmi terület. További látnivalói a patak túlsó partján álló magányos sziklatömb, illetve a forrást bemutató tábla mellett induló sárga kör jelzésen, 200 méter megtétele után elérhető kilátópont. Innen szép kilátás nyílik Ágasvár és Óvár felé, továbbá a Szakadás-gödörre. Bizarr sziklaalakzatok is szép számban megtalálhatók itt. Érdemes felkeresni.

Környező terület

A forrásokat elhagyva a turistautat, a patakmeder partját szép sziklafalak szegélyezik. A forrásoktól nem messze balra nyílik egy kicsi völgy, szintén mutatós sziklaformákkal, néha vízeséssel. Szintén a közelben található a Szakadás-gödör is, melynek zárt, sokszor igen szűk szurdokaiban különlegesen szép harasztokat lehet találni.

Kapcsolódó