Csúnya-völgyi barlangok és karsztformák

Kérjük görgess

A Délkeleti-Bükk legnagyobb összefüggő karsztterülete a répáshutai mészkősáv. Északról és délről jura pala fogja közre, ahonnan állandó és időszakos vizű völgyek érkeznek a mészkő térszínére. Ezeknek többsége karsztperemi víznyelőkben tűnik el, melyek közül legismertebb a Pénz-pataki-víznyelő. A jelenleg működő víznyelők kialakulása előtt a palákról érkező vízfolyások keresztülfutottak a még többé-kevésbé fedett mészkősávon és kivésték a Gyertyán-völgyet és oldalvölgyeit a Balla-, Kövesváradi-Csúnya-, valamint a Szarvaskúti-Csúnya-völgyet, melyek nevükkel ellentétben a Bükk leglátványosabb völgyei közé tartoznak. A fennsíki mészkőszintek völgyeivel szemben itt nincsenek víznyelő töbörsorok. A répáshutai mészkőhátságon a rétegfőkbe mélyülő ördögbarázdák mellett a víznyelőkben végződő búvópatakos vakvölgyek és a barlangok a legjellemzőbb karsztformák. Közülük legismertebb a Pénz-pataki-víznyelőbarlang. A Szarvaskúti-Csúnya-völgy torkolati szakaszának jobb oldalán hajdani víznyelő nagy méretű kürtőbarlangja nyílik, rétegfejekkel lépcsőzött völgyében pedig a kb. 130 m hosszúságú Kajla-zsomboly. A Kövesváradi-Csúnya-völgy felső szakaszának jobb oldalát számos kürtő, nyelő- vagy forrásszájszerű barlang lyuggatja. Torkolati szurdokának jobb oldalában két 20 m körüli hosszúságú forrásbarlang és a látványos mészkőívű Csúnya-völgyi rombarlang található. A Kövesvárad-tetőn nyíló Pongor-lyuk erősen feltöltött, átjáróvá csonkult forrásbarlang maradványában késő őskőkori és késő bronzkori kultúra edény-, illetve eszközleleteit tárták fel.

Kapcsolódó