A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi Terv Plusz program keretében nyert támogatást a projekt megvalósítására. Jelen projekt a Batúz-tanya Természetvédelmi Területkezelési Központ területén, illetve ahhoz kapcsolódóan valósul meg. A fő cél a természetvédelmi szempontból kiemelkedő hazai és nemzetközi védelem alatt álló fajok ökológiai igényeinek kielégítése. A kezelés elsődleges eleme a BNPI saját tulajdonú állatállományára alapozott, extenzív természetvédelmi célú állattartás, mely szorosan összefonódik az Igazgatóságra alapfeladatul bízott génmegőrzési tevékenység ellátásával. A projekt konzorciumban valósul meg az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködve.
A projekt 860.000.000 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósul meg.
A támogatási intenzitás: 100%.
A projekt tervezett fizikai befejezése: 2026.06.30.
A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben (BMTK) közel 15.000 hektár gyepterület van a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében. A tájvédelmi körzet szívében, Szentistván külterületén található az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő, 2015 őszén átadott Batúz-tanya Természetvédelmi Kezelési Központ, melynek megépítésével az Igazgatóság a 2007-2013 közötti finanszírozási ciklusban, három pályázati ütemben felépült épületegyüttes több, mint 1.000 ha egybefüggő terület kezelését valósította meg.
A Batúz-tanya megvalósítása óta eltelt időszakban az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok alapján üzemeltetőként az Igazgatóság feltárta a meglévő rendszer gyakorlati hiányosságait, bizonytalanságait, melyek alapján további fejlesztési irányokat, lehetőségeket fogalmazott meg a természetvédelmi értékteremtést és a hagyományokra épülő területhasználatot szem előtt tartva. Jelen projekt ennek eredményeként került megtervezésre.
A Borsodi-Mezőség természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb területe a központi részen elhelyezkedő pusztai tömb. Az itt található Nagy-szék, és Kisecséri-legelő – melyek közepében található a Batúz-tanya – nem csak tájképileg kiemelkedő érték, de számos olyan botanikai és zoológiai ritkaságnak ad otthont, melyek speciális kezelést igényelnek.
A mára folyamatosan növekvő állomány és kezelési igények mentén további fejlesztések váltak szükségessé, egyrészről a Batúz-tanya megközelítése érdekében a tanyára vezető út 2 km hosszú szakaszának stabilizálása. Az út stabilizálásával egész évben megközelíthetővé válik a Batúz-tanya, megszűnik az utat övező gyepterületek közlekedés által történő károsítása, ezáltal csökken a központ üzemeltetéséből eredő környezeti terhelés.
Másrészt az állatállomány téli takarmányának biztosításához, megfelelő tárolásához takarmánytároló szín építése szükséges. A tanyán keletkező szerves trágya kezeléséhez a megnövekedett állatállomány számára indokolttá vált a trágyatároló építése, valamint szükségessé vált mezőgazdasági gépek (erőgép, rendsodró és terepjáró gépjármű beszerzése) beszerzése is.
A konzorciumi partner az ÉKM Magasépítésért Felelős Helyettes Államtitkárság a takarmánytároló kivitelezése során vesz részt a projektben az Igazgatóság konzorciumi partnereként. Ehhez kapcsolódóan az ÉKM mint konzorcium partner feladatai közé tartozik a takarmánytároló kivitelezés közbeszerzések a lebonyolítása, a projekt előkészítési szakaszában létrejött terveinek tervellenőrzése, jóváhagyása, a beruházás szerződés szerinti lebonyolításának műszaki ellenőri felügyeletének biztosítása.
A Borsodi-Mezőségre tradicionálisan a legeltető állattartás volt jellemző. Az elmúlt évszázad folyamán ez megváltozott, egyre több gyepet törtek fel és hasznosították szántóként. Évszázadokon keresztül a térség meghatározó gazdálkodási formája a gyepgazdálkodás és a hozzá kapcsolódó pásztoroló állattartás volt. A minél változatosabb legeltetés fontos a területen élő védett, fokozottan védet fajok számára is.
A tájhasználatban bekövetkező változások drasztikusan hatottak az élőhelyek szerkezetére. A füves élőhelyek visszaszorultak, az idős fák eltűntek, így sok élőlényszámára is csökkent az élettér. Az ártéri ligeterdők, a pusztában lévő fás legelők, idősebb magányos fák, vagy kisebb facsoportok, öreg gyümölcsfák és gyümölcsösök mára már szinte teljesen eltűntek. A legelők és kaszálók száma is drasztikusan csökkent a mezőgazdasági módszerek változásával, elsősorban a jó termőképességű löszgyepeket törték fel, így a löszhöz kötődő növényfajok szinte kivétel nélkül eltűntek ezekről a területekről.
A fejlesztés eredményeként 1140 hektár Natura 2000 gyepterületen javul az élőhelyek állapotának és a természeti értékek megőrzésének feltétele. A Batúz-tanyán tartott állatok (ló és szarvasmarha) legelési szokásaira alapozott – és a gyepek kaszálásával kiegészített –, a természetvédelmi elképzelésnek megfelelő mozaikos gyepkezelés feltétele valósul meg.
Az extenzív legeltetéses állattartás és a megfelelő időpontban végzett kaszálás a mezőségi füves puszta fenntartásának természetvédelmi szempontból is kívánatos módja. Ennek során olyn, a Kárpát-medencében őshonos szarvasmarha hasznosítására nyílik lehetőség, mint a magyartarka, a kárpáti borzderes fajta vagy a Furioso-North Star fajtájú lovak tenyészkanca és tenyészmén állománya. A természetvédelmi célú területkezelésen túl így a fajta genetikai állományának megőrzése is sikeresen folyik a tanyán.
A fejlesztés továbbá jelentős mértékben segítheti a kiemelten fontos magyar szöcskeegér (Sicista trizona trizona) védelmi munkáit, az egyéb faj- és élőhelyvédelmi tevékenységeket, lehetőséget és teret biztosít természetvédelmi bemutató és szemléletformáló munka végzéséhez. A magyar szöcskeegér a puszta kiemelkedően értékes emlősfaja – nemrég önálló faji státuszt kapott –, amelynek ma már csak a BMTK területén találhatóak ismert élőhelyei.
