Veszélyben vannak a zöldikéink?! 2020.07.23. 12:46

Új betegség fenyegeti a kertek, parkok egyik jól ismert madarát, a zöldikét.

Az elmúlt időszakban Magyarország több pontján észleltek olyan beteg egyedeket, amelyek Trichomonas-fertőzés jeleit mutatták. A fertőzés tényét később a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. Mit tehetünk madárbarátként, madárvédőként a zöldikék védelmében?

A galambfélék körében már régóta ismert sárgagomb-betegség sajnos már nem csupán a parlagi galambok és postagalambok között szedi áldozatait. Az elmúlt két évtizedben a betegség több európai országban felütötte a fejét a pintyfélék körében is. Az eddigi tapasztalatok alapján különösen a zöldikék veszélyeztettek, de nincsenek biztonságban az erdei pintyek, tengelicek, meggyvágók sem. Vadon élő galambféléink (pl. kék galamb) mellett egyes ragadozómadarakat (például sólyomféléket) és baglyokat is érinthet a fertőzés.

Mit kell tudni a sárgagomb-betegségről?

A sárgagomb-betegséget egy egysejtű ostoros parazita, a Trichomonas gallinae nevű baktérium okozza. Fő gazdaszervezetei a galambok, a házigalamb (postagalamb) állományokban általánosnak mondható a kórokozó jelenléte. A fertőzés többnyire elhullással végződik, de kevésbé virulens baktériumtörzs esetén előfordulhatnak egyedek, melyek túlélik, viszont továbbra is hordozók maradnak. A fertőzés veszélyességét jól mutatja, hogy már egyetlen parazita bejutása is képes megbetegíteni a madarat.

A Trichomonas gallinae mikroszkóp alatt. (Forrás: WikiVet)

A baktérium az emésztőrendszer felső szakaszának nyálkahártyáját támadja meg, jellegzetes hámsérüléseket okozva. A torokban, nyelőcsőben, begyben keletkező sebeken fehéres-sárgás elváltozás („sajtszerű” massza) figyelhető meg, amely részben vagy egészben akadályozza a táplálkozást és a folyadékbevitelt. Az éhezés miatt a madár általános kondíciója romlik, fokozatosan legyengül, végül pedig elpusztul. A fertőzés mértékétől függően néhány naptól több hétig terjedhet ez a folyamat. A kis termetű pintyféléknél, mint például a zöldikénél igen gyors lefolyású a betegség.

Hogyan terjed?

Galambok esetében már pár napos fiókakorban megfigyelhető a fertőződés, mivel a szülők az első hetekben kizárólag begytejjel táplálják a fiókáikat. Ragadozómadaraknál a fertőzött zsákmány (pl. galamb) jelenti a fő veszélyforrást, míg az énekesmadarak szervezetébe ivóvízzel, vagy fertőzött táplálékkal (magvakkal) juthat be a kórokozó. A sárgagomb-betegség tehát minden esetben a fertőzött nyákkal, torokváladékkal való érintkezés útján terjed.

Honnan ismerhetjük fel?

Az egészséges madár élénk, tollazata rendezett, az emberrel szemben pedig alapvetően távolságtartó és bizalmatlan. A fertőzött madarakon megfigyelhetjük a betegség általános jeleit: levertség, felborzolt tollak, menekülési ösztön hiánya. További jellegzetes tünet a csőr körül látható, sárgás színű visszaöklendezett táplálékmaradvány, valamint a légszomj (nyitott csőrrel tátogás, zihálás).

Ez a zöldike csak a befogás és a gyűrűzés miatt „idegeskedik”, egyébként teljesen egészséges. A madár csőrében nem látható olyan elváltozás, ami sárgagomb-betegségre utalna. (Fotó: Molnár Márton)

Beteg zöldike a Trichomonas-fertőzés jellegzetes tüneteivel: sárga elváltozások a csőrön, felborzolt tollak, fénytelen tekintet. (Forrás: The Royal Society for the Protection of Birds, „Ask an expert” fórum link)

Mennyire veszélyes?

Amint már említettük, a betegség nem új keletű, azonban az énekesmadarak körében végzett pusztításra csak a 2000-es évek második felében derült fény. Nagy-Britanniában 2005-ben figyelték meg az első eseteket, pár évvel később pedig már Hollandiában és Franciaországban is beszámoltak hasonló jelenségről. Napjainkban már Európa számos országban igazolták a zöldikék érintettségét: pl. skandináv államok, Németország, Szlovénia. Magyarországon idén találták az első bizonyított Trichomonas-os zöldike eseteket. Elsőként Nyugat-Magyarországon számoltak be a jelenségről. Az elmúlt hónapban Igazgatóságunk területén, a salgótarjáni madármenhelyen is észlelték a fertőzést, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mályi Madármentő Állomásra is érkeztek beteg zöldikék.

A fertőzés terjedésével a 2010-es évektől több országban átfogó kutatások indultak, amelyek a pintyfélék, elsősorban a zöldikék érintettségét vizsgálták. A vizsgálatba bevont, elhullottan talált példányok szinte mindegyikénél kimutatták a Trichomonas baktériumok jelenlétét. Az adatok alapján egyértelmű összefüggés figyelhető meg pl. a zöldikék körében tapasztalt szokatlanul magas elhullási arány és a fészkelő állományok csökkenése között. Nagy-Britanniában tíz év alatt 66%-kal csökkent a költő párok száma!

A zöldike fészkelő állományának változása Magyarországon 1999-2019 között. Nehéz egyértelműen megmondani, mi állhat az utóbbi évek „hullámzása” mögött. (Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, MMM adatbázis / Trend adatok)

Érdekes jelenség, hogy Hollandiában a vizsgálatok szintén nagyfokú fertőzöttséget mutattak ki az elpusztult zöldikék között, ám az ottani fészkelő állomány létszámában nem érzékelhető jelentős változás. Egyes vizsgálatok szerint a fiatal korban (fiókaként) kevésbé virulens Trichomonas gallinae törzzsel megfertőződött madarakban immunitás alakulhat ki a fertőzőbb baktériumtörzsekkel szemben, illetve a fertőzést túlélve hordozókká válhatnak.

Mit tehetek madárbarátként?

A zöldike az áttelelő madárfajok közé tartozik, így télen gyakran feltűnik a madáretetőkön. Az etetés miatt egy helyre koncentrálódó madártömeg már önmagában is növeli a fertőzés kockázatát. A sárgagomb-betegség leggyakrabban tavasszal és nyáron üti fel a fejét a madarak között, de Franciaországban pl. 2016/17 telén figyelték meg a fertőzés nagy arányú terjedését, ami egyértelműen mutatja a kapcsolatot a betegség és a téli madáretetés (illetve a madáretető, mint potenciális fertőzési gócpont) között.

A zöldikék télen nagy számban keresik fel a madáretetőket. (Fotó: Molnár Márton)

A megelőzésben a legfontosabb kulcsszó (ebben az esetben is) a higiénia. A nem körültekintően végzett madáretetés több okból is káros lehet a madarakra nézve: nem csupán a Trichomonas-fertőzés, hanem a szalmonella, madárhimlő és különböző mikotoxinok is okozhatnak pusztulást az etető vendégei között. Néhány egyszerű gyakorlati tanács figyelembe vételével azonban jelentősen csökkenthetjük a fertőzésveszélyt:

  • Az etetőanyag (pl. a napraforgó) legyen tiszta, száraz. Az elázott, átnedvesedett magvak könnyen megbetegítik a madarakat. Rendszeresen távolítsuk el a táplálékmaradványokat (maghéjat) és az ürüléket az etetőből!
  • Fejezzük be időben az etetést! A tavasz beköszöntével szükségtelen a madarakat tovább etetni, hiszen a természetben is elegendő táplálék áll rendelkezésükre.
  • Rendszeresen tisztítsuk, fertőtlenítsük az itatókat és a fürdőedényeket! A szappanos víz tökéletesen megfelel erre a célra, de vízzel hígított fertőtlenítőszert is használhatunk az edények átmosására.

A nyári melegben nagy segítséget jelentenek a madaraknak a folyamatosan működtetett itató- és fürdőhelyek. Ha rendszeresen tisztítjuk, fertőtlenítjük az edényt, máris sokat tettünk a zöldikék és a pintyfélék védelmében. (Fotó: Orbán Zoltán, MME)

Bócsó Anita
Bócsó Anita
környezeti nevelő

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27

Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot

[21.03.2022-26.03.2022]

Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen.

Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.

An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft.

Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.

Tovább olvasom