Véleményezhető a „Hór-völgy, Déli-Bükk (HUBN20002)” Natura 2000 fenntartási terve 2021.04.21. 13:53

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az Agrárminisztérium célzott támogatásával Natura 2000 területek fenntartási terveit készíti.

Igazgatóságunk a nyílt tervezés gyakorlatát követve be kívánja vonni az érintett területhasználókat, hatóságokat, önkormányzatokat, civil szervezeteket és a lakosságot a tervezési folyamatba.

Elkészült a „Hór-völgy, Déli-Bükk (HUBN20002) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) fenntartási tervének egyeztetési tervdokumentációja.

A COVID-19 betegséggel összefüggő járványügyi helyzet miatt lakossági, illetve Natura 2000 gazdafórumot nem szervezünk. A tervdokumentáció elérhetőségét a következőképpen biztosítjuk:

1. A Natura 2000 fenntartási terv egyeztetési dokumentációja innen letölthető

2. Mivel a dokumentációt – terjedelmi korlátok miatt – nem áll módunkban minden érintett (földhasználó, kezelő, hatóság, civil szervezet) részére eljuttatni, így az érintett önkormányzatok (Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Kács, Kisgyőr, Répáshuta, Sály) részére egy-egy nyomtatott példányt megküldtünk önkormányzati kifüggesztésre. A tervdokumentáció az önkormányzatoknál megtekinthető 2021. május 7-ig.

A Natura 2000 fenntartási tervek egyeztetési dokumentációi és a már elfogadott Natura 2000 fenntartási tervek a tematikus aloldalunkról is letölthetők.

Kérjük, hogy a tervdokumentációval kapcsolatos véleményét (postai címünkön vagy központi e-mail címünkön /titkarsag@bnpi.hu) küldje meg 2021. május 7-ig.

A Natura 2000 terület, illetve az azokon található közösségi értékek hosszú távú megőrzésére, fenntartására, természetvédelmi kezelésére tett észrevételeit, javaslatait köszönettel vesszük!

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom