Szelfitilalom: a medve nem játék 2018.06.19. 13:33

Avagy együtt tudunk élni visszatérő nagyragadozóinkkal?


Budapest, 2018. 06. 19. – A hazánkban kóborló, majd az elmúlt héten szabadon engedett barnamedve, Robi esetét sorra követik a médiában megjelenő hírek és videók különböző medveészlelésekről. A WWF Magyarország szerint az eset rávilágított arra, hogy mennyire fontos és sürgető újra megtanulnunk együtt élni őshonos nagyragadozóinkkal. Zavartalanságuk biztosítása fontos, a természetvédelmi szervezet a lakosság együttműködését kéri.


A múlt héten szabadon engedett barnamedve kóborlása során jelentős távolságokat tett meg dél felé. Érintette Abonyt, Kocsért, Tiszaalpárt, Tömörkényt, végül pedig Sándorfalva környékén sikerült altatólövedékkel elkábítani az állatot. E hosszú út során a riadalmon kívül a medve más gondot nem okozott. A napokban azonban újabb hasonló hírek keltek szárnyra: medvét láttak Sajókeresztúron, Szirmabesenyőn, Mezőkeresztesnél és Miskolcon is.

„A média közelmúltban megjelent híradásai azt a téves képzetet keltik, hogy a medvék újbóli felbukkanása egy kivételes és aggodalomra okot adó hír – mondta Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó-programjának vezetője. – Az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön. Állománynövekedésük egy természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.” Magyarországon a barnamedve őshonos, fokozottan védett faj, amelyet az 1800-1900-as években már csak ritkán figyeltek meg az országban. Az 1980-as évektől azonban egyre többször észleltek kóborló példányokat az ország területén. A barnamedvék május és június környékén szaporodnak, ilyenkor a nagyobb távolságok megtétele sem ritka a párkeresés érdekében.

A mostani Sajó menti megjelenés egyébként nem újdonság: korábban több híradás is érkezett már Sajópüspökiről, amelyek azt jelzik, hogy a Sajó-völgy fontos zöldfolyosó lehet a faj számára.

Ne hajszoljuk a medvét!
„Az országon átkóborló, Robinak keresztelt medve a megfigyelések alapján főleg gyümölcsökkel táplálkozott, ami egyébként is jellemző a barnamedvére, hiszen táplálékforrásuk akár 60-80 százaléka növényi eredetű lehet” – tette hozzá Patkó László. A medve múlt szerdai szabadon engedése óta azonban újabb egyedekről készült felvételek tartják lázban az országot. „A videókon szereplő medve – egyes romániai társaival ellentétben – nem szokott be a városokba és nem kukázik élelem után kutatva. Ez igaz a többi, hazánk területén előforduló medvére is. A települések környékén történő megjelenések sokkal inkább emberi zavarásra vezethetők vissza. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha medvét látunk, ne próbáljuk gépkocsival vagy traktorral hajszolni egy jó felvétel érdekében, hanem értesítsük az illetékes nemzeti parkot a weboldalukon szereplő telefonszámon” – jelentette ki a programvezető.

„A WWF Magyarország ezúton kéri a hazai lakosságot, hogy ne kövesse, ne kergesse, és semmilyen módon ne zavarja a nagyragadozókat, így a települések közelében esetlegesen előforduló medvét se. Nincs okunk a pánikra, ugyanakkor a hajszolással megijeszthetjük a medvét, míg az jó eséllyel magától visszatérne megfelelő élőhelyére. Tegyük lehetővé, hogy ezt zavartalanul megtehesse. Legyen ez az első lépés az együttélés felé” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

„Az együttélés nem lehetetlen, nagyragadozóinkkal meg lehet osztozni a természetes élőhelyeken, ahogy ezt külföldi példák is mutatják. Ez igaz a hiúzra, a szürke farkasra és a barnamedvére is” – mondta Domokos Csaba, a Milvus Csoport medvevédelmi és kutatási programvezetője.

A WWF Magyarország ezért párbeszédet kezdeményezett az érintettek bevonásával egy határon átnyúló, Euro Large Carnivores elnevezésű LIFE program keretein belül.

„Természetesen visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak – így a medvének, farkasnak és a hiúznak is – helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt nagyragadozóinknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában.Ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni a medvével és a többi nagyragadozóval. Ez mindannyiunk közös érdeke” – fejezte be Patkó László.

Keretes
A nagyragadozók szerepe az erdei ökoszisztémákban:
Az őshonos eurázsiai hiúz, szürke farkas és barnamedve nagy mozgáskörzettel rendelkeznek, egy egyed képes 50-60 négyzetkilométert is bejárni.

Ha élőhelyükön megfelelő egyedszámban vannak jelen, befolyásolják a növényevő vadfajok állományát és viselkedését. Zsákmányolásukkal segíthetik a növényzet megújulását, így az erdő végső soron egy változatosabb élőhellyé alakulhat át. A nagyragadozók jelenléte ezáltal hozzájárul az élővilág egészségéhez.

Fotó: Tomas Hulik

További információ:

Berende Alexa

PR kommunikációs munkatárs
E-mail: alexa.berende@wwf.hu
Tel.: +36 1 214 5554 / 106
Mobil: +36 30 655 2407


Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
MareiIm Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert.Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt.Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom
8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben.Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik.Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche.Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen.Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise!Marei und Ronja
Tovább olvasom