Avagy együtt tudunk élni visszatérő nagyragadozóinkkal?
Budapest, 2018. 06. 19. – A hazánkban kóborló, majd az elmúlt héten szabadon engedett barnamedve, Robi esetét sorra követik a médiában megjelenő hírek és videók különböző medveészlelésekről. A WWF Magyarország szerint az eset rávilágított arra, hogy mennyire fontos és sürgető újra megtanulnunk együtt élni őshonos nagyragadozóinkkal. Zavartalanságuk biztosítása fontos, a természetvédelmi szervezet a lakosság együttműködését kéri.
A múlt héten szabadon engedett barnamedve kóborlása során jelentős távolságokat tett meg dél felé. Érintette Abonyt, Kocsért, Tiszaalpárt, Tömörkényt, végül pedig Sándorfalva környékén sikerült altatólövedékkel elkábítani az állatot. E hosszú út során a riadalmon kívül a medve más gondot nem okozott. A napokban azonban újabb hasonló hírek keltek szárnyra: medvét láttak Sajókeresztúron, Szirmabesenyőn, Mezőkeresztesnél és Miskolcon is.
„A média közelmúltban megjelent híradásai azt a téves képzetet keltik, hogy a medvék újbóli felbukkanása egy kivételes és aggodalomra okot adó hír – mondta Patkó László, a WWF Magyarország nagyragadozó-programjának vezetője. – Az Északi-középhegység területén dolgozó természetvédelmi szakemberek, erdészek, állattartók és vadgazdálkodók eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a nagyragadozók előfordulhatnak a területükön. Állománynövekedésük egy természetes folyamat, amely Európa legtöbb országára jellemző.” Magyarországon a barnamedve őshonos, fokozottan védett faj, amelyet az 1800-1900-as években már csak ritkán figyeltek meg az országban. Az 1980-as évektől azonban egyre többször észleltek kóborló példányokat az ország területén. A barnamedvék május és június környékén szaporodnak, ilyenkor a nagyobb távolságok megtétele sem ritka a párkeresés érdekében.
A mostani Sajó menti megjelenés egyébként nem újdonság: korábban több híradás is érkezett már Sajópüspökiről, amelyek azt jelzik, hogy a Sajó-völgy fontos zöldfolyosó lehet a faj számára.
Ne hajszoljuk a medvét!
„Az országon átkóborló, Robinak keresztelt medve a megfigyelések alapján főleg gyümölcsökkel táplálkozott, ami egyébként is jellemző a barnamedvére, hiszen táplálékforrásuk akár 60-80 százaléka növényi eredetű lehet” – tette hozzá Patkó László. A medve múlt szerdai szabadon engedése óta azonban újabb egyedekről készült felvételek tartják lázban az országot. „A videókon szereplő medve – egyes romániai társaival ellentétben – nem szokott be a városokba és nem kukázik élelem után kutatva. Ez igaz a többi, hazánk területén előforduló medvére is. A települések környékén történő megjelenések sokkal inkább emberi zavarásra vezethetők vissza. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha medvét látunk, ne próbáljuk gépkocsival vagy traktorral hajszolni egy jó felvétel érdekében, hanem értesítsük az illetékes nemzeti parkot a weboldalukon szereplő telefonszámon” – jelentette ki a programvezető.
„A WWF Magyarország ezúton kéri a hazai lakosságot, hogy ne kövesse, ne kergesse, és semmilyen módon ne zavarja a nagyragadozókat, így a települések közelében esetlegesen előforduló medvét se. Nincs okunk a pánikra, ugyanakkor a hajszolással megijeszthetjük a medvét, míg az jó eséllyel magától visszatérne megfelelő élőhelyére. Tegyük lehetővé, hogy ezt zavartalanul megtehesse. Legyen ez az első lépés az együttélés felé” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
„Az együttélés nem lehetetlen, nagyragadozóinkkal meg lehet osztozni a természetes élőhelyeken, ahogy ezt külföldi példák is mutatják. Ez igaz a hiúzra, a szürke farkasra és a barnamedvére is” – mondta Domokos Csaba, a Milvus Csoport medvevédelmi és kutatási programvezetője.
A WWF Magyarország ezért párbeszédet kezdeményezett az érintettek bevonásával egy határon átnyúló, Euro Large Carnivores elnevezésű LIFE program keretein belül.
„Természetesen visszatelepülő őshonos nagyragadozóinknak – így a medvének, farkasnak és a hiúznak is – helye és szerepe van az Északi-középhegység erdeiben. Egykor elterjedt, de élőhelyük felszabdalása és üldöztetésük miatt eltűnt nagyragadozóinknak nagy szerepük lehet az erdő növényzetének megújulásában.Ezért elengedhetetlen, hogy a lakosság bevonásával, megfelelő tájékoztatás mellett konszenzusos alapon tanuljunk meg újra együtt élni a medvével és a többi nagyragadozóval. Ez mindannyiunk közös érdeke” – fejezte be Patkó László.
Keretes
A nagyragadozók szerepe az erdei ökoszisztémákban:
Az őshonos eurázsiai hiúz, szürke farkas és barnamedve nagy mozgáskörzettel rendelkeznek, egy egyed képes 50-60 négyzetkilométert is bejárni.
Ha élőhelyükön megfelelő egyedszámban vannak jelen, befolyásolják a növényevő vadfajok állományát és viselkedését. Zsákmányolásukkal segíthetik a növényzet megújulását, így az erdő végső soron egy változatosabb élőhellyé alakulhat át. A nagyragadozók jelenléte ezáltal hozzájárul az élővilág egészségéhez.
Fotó: Tomas Hulik
További információ:
Berende Alexa
PR kommunikációs munkatárs
E-mail: alexa.berende@wwf.hu
Tel.: +36 1 214 5554 / 106
Mobil: +36 30 655 2407
