Száz hektárnyi védett terület égett le 2022.08.29. 08:14

Az idei év rendkívül aszályos időjárásnak köszönhetően számos helyen és körülmények között tapasztalhattunk meg természeti környezetben tűzeseteket.

Alföldön, dombvidéken és hegyek között. Száraz fű, nádasok, zsombékosok, borókások, erdőterületek, fasorok és facsoportok, nincs is talán olyan hely és életközösség, ami ne szenvedett volna káreseményt az idén és még nincs itt az év vége…

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területét tekintve nemrégiben a Dél-Hevesi Tájegységben csaptak fel a lángok, Átány közigazgatási határában. A Nagy-fertői mocsár néven ismert területrészen két nap leforgása alatt megközelítőleg 100 hektárnyi természeti terület „szenesedett el”. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet szerves részeként ismert szikes pusztai táj gyepekkel, zsombékosokkal és mocsarakkal tarkított síkvidéki környezet. A tájra alapvetően a legelő állatállomány és a gazdag madárvilág jellemző. Találkozhatunk itt a nagyon megritkult dél-hevesi túzokállomány (Otis tarda) utolsó példányaival, az élőhelyek átalakulása miatt egyre veszélyeztetettebb hamvas rétihéja (Circus pygargus) költő egyedeivel, a fiókáit vadászni tanító parlagi sasokkal (Aquila heliaca), de a világ egyik leggyorsabb madarával, a kerecsensólyommal (Falco cherrug) is.

A katasztrófavédelmi szakemberek megtettek mindent a lehetőségeikhez mérten, hogy csökkenteni tudják a károkat, de a fokozódó hőmérséklet és a megélénkülő szél újra és újra lángba borította a füves területet. A szebb napokat megélt mocsaras részeken most óriási repedések tátonganak, az elszenesedett zsombékok között nem fog búvóhelyet találni a réti fülesbagoly (Asio flammeus) vagy a sárszalonka (Gallinago gallinago). A rovarvilág és a rágcsálók egy része a tűz martalékává vált, ami túlélte, azt másnap a ragadozók szedtek össze könnyedén, menedék híján. Nem mondható ki biztosra a tűz eredete mire is vezethető vissza, de ami tény, hogy az ember akarva akaratlanul is hozzá szokott járulni az ilyen eseményekhez. Kerti bográcsozás a falu szélén, az autóbók kidobott csikk, mindenfelé szétdobált műanyag és egyéb üvegek, számos, végtelenül sorolható emberi könnyelműség…

Nagyon nagy nyomás nehezedik a változó és egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények közepette a természeti környezetünkben megmaradt növény és állatvilágra egyaránt. A rendkívül gyorsan átalakuló környezetünkben a velünk együtt élő fajok megóvása és a jövő nemzedékek számára való fenntartása a természetvédelmi szakemberek rendkívüli feladata és a 21. századi ember felelős kihívása is egyben. Tegyünk hát ennek érdekében a hétköznapok során is és óvjuk, védjük együtt természeti környezetünket!

FELHÍVJUK A FIGYELMET, hogy az országos tűzgyújtási tilalom továbbra is érvényben van. Senkit ne tévesszen meg a változékony időjárás, még mindig tilos tüzet gyújtani a magyarországi erdőkben, a vasút és közút menti fásításokban, de még a kijelölt tűzrakóhelyeken is!

  • A saját kertjében mindenki bográcsozhat és grillezhet, de a tüzet nem szabad magára hagyni.
  • A kirándulók, autósok ne dobják el a cigarettacsikket, mert az út menti száraz növény könnyen meggyulladhat.
  • A kerti zöldhulladékot pedig csak ott szabad elégetni, ahol és amikor ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ahol nincs ilyen önkormányzati rendelet, ott ez tilos.
  • Tarlót égetni sehol sem szabad.

Idén már több mint 14.300 tűz keletkezett a szabadban, amelyeknél 67-en sérültek meg, 7 ember pedig életét vesztette. Vegyük komolyan a tűzgyújtási tilalmat, a természeti környezetünk megóvása közös érdekünk!

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom