Óvjuk a papucskosbort! 2020.05.17. 14:46

Lelkes, de felelőtlen természetfotósok veszélyeztethetik a fokozottan védett papucskosbor (Cypripedium calceolus) élőhelyeit a Bükki Nemzeti Parkban.

Az elmúlt napok tapasztalatai alapján szükségesnek tartjuk a természetfotózás okozta veszélyeztetésre felhívni a figyelmet, amelyet a sokszor jóhiszemű, lelkes növényrajongók okoznak a védett természeti területeken, vagy a védett természeti értékekben és azok élőhelyein.

Egyre többen érdeklődnek hazánk természeti kincsei iránt, ami jó, hiszen érzelmileg is kötődnek azon növény- és állatfajok iránt, amelyek megőrzése közös ügyünk. De ne feledkezzünk meg ügyelni arra, hogy a rajongás ne váljon a rajongás tárgyának a kárára. A látványos vagy ritka fajokat, akár az emberi kultúra és művészet remekeit sokan szeretnék megtekinteni, mi több szeretnék megörökíteni is saját maguk örömére, vagy gyermekeiknek, unokáiknak, barátaiknak. De mint ahogy a múzeumokban, a természetben is illik betartani bizonyos szabályokat. Ezek között vannak jogi, a társadalom és a szakmai csoportok által elvárt etikai, valamint a szociális fejlődésünk során saját magunkkal szemben felállított lelkiismereti szabályok is.

Különleges ritkaság a címben szereplő fokozottan védett orchidea-fajunk, a papucskosbor vagy más néven a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) is, amely hazánk féltett, sérülékeny értéke. A látványos növényt az emberi tevékenység, gyarlóság mellett ma már a klímaváltozás is fenyegeti. A szárazabbá és melegebbé váló klíma egyre jobban tizedeli az amúgy sem nagy létszámú állományait, amivel szemben igen nehéz védekezni. Amit tehetünk, az az élőhelyek állapotának a megőrzése, javítása, az emberi zavarás minimalizálása. A jóhiszemű természetfotózás is számos problémát okozhat.

A bíborkosbor vagy boldogasszony papucsa. Fotó: Sulyok József

A növény fotózására, megtekintésére az igény a virágzás rövid időszakában jelentkezik. Ilyenkor a legsérülékenyebb a növény és élőhelye is. Az akár egy évtizedig fejlődő fiatal növények alig észrevehetően bújnak meg a kifejlett példányok mellett a fűben. Egy vétlen lépessel is több fiatal hajtást pusztíthatunk el, még ha a virágzó egyedekre vigyázunk is.

Fotózáskor a legjobb beállítás keresése közben vétlenül is többet időzünk a növény körül, közben állunk, térdelünk, könyöklünk, guggolunk, fekszünk. Nem is gondolunk rá, de emiatt a talaj tömörödik, a benne elhelyezkedő, a megújulást biztosító növényi szervek károsodhatnak. Velük együtt károsodhatnak a növény fiatal, észrevétlenül megbújó utódai és a körülötte lévő egyéb növények is.

Fotó: Harmos Krisztián

Ha úgy gondoljuk, egyedül nem okozhatunk nagy kárt, vegyük számba, hogy rajtunk kívül bizonyára még több tucatnyian így tehetnek. A növényzet és a talaj pedig egyre jobban sérül, pusztul, felbomlik. A bolygatás hatására megtelepedhetnek özönnövények is, hiszen nincsenek védelmező szomszédok és az útközben, vagy az utolsó túránk során a bakancsunk talpára tapadt magjaik épp itt pottyannak le.

Védett természeti kincseink mindnyájunké, fontoljuk meg az elmondottakat és közösen óvjuk meg őket a következő nemzedékek számára. Az állami természetvédelemnek ez feladata, ezért szükséges a védelem érdekében bizonyos óvintézkedéseket tenni. A papucskosbor virágzása idején a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság óvintézkedései között az élőhelyek fokozott ellenőrzése, őrzése is szerepel. Nem cél a büntetés, de a szabályszegőkkel szemben a törvény szigorával is szükség lehet eljárni.

A gyönyörű növény megismerését is fontosnak tartjuk. Igazgatóságunk ezért hirdette meg az „Ochidea napot”, amikor szabályozott keretek között lehetőség nyílik a boldogasszony papucsa fotózására, miközben a növényről szakemberek tájékoztatják az érdeklődőket , a járványügyi szabályok maximális betartása mellett.

A fotósok által széttaposott élőhely.

Nem szeretnénk, ha Magyarország az Egyesült Királyság sorsára jutna, ahol 2004-ben a Lancashire-i golfpályán lévő, az egyik utolsó vadon élő boldogasszony papucsa tövet a 901-ik látogató az éjszaka leple alatt kiásta.

Letaposott bíborkosbor

Szerencsére a növény egy része túlélte a támadást. Azóta a rendőrség olyan 24 órás őrizetet biztosít a növény élőhelyén a virágzás ideje alatt, amelyet csak az Angliába látogató legmagasabb szintű VIP személyek részére tartanak fenn.

Boldogasszony papucsa. Fotó: Bartha Csaba

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom