Nem mindennapi jelenség a Tarna-vidéken 2022.04.01. 09:45

Vándorsólyom költés gallyfészekben – avagy milyen eredményt hozhat a megszokottól eltérő viselkedés?

A Föld leggyorsabb állataként ismert ragadozó madár, amely hazánkból a ’60-as években jellemző széleskörű DDT használat miatt sajnálatosan kipusztult, a ’90-es évektől kezdte visszafoglalni korábbi élőhelyeit a hegyvidéki erdős területeken. Fészkelőhelyül leggyakrabban Magyarországon is nagy felületű, jó kilátással bíró, déli kitettségű sziklafalakat választ, vagy ritkábban azokra emlékeztető, emberi tevékenység nyomán keletkezett helyekkel, pl. felhagyott kőbányákkal, elhagyott iparterületeken lévő épületekkel is beéri. Külföldön az is előfordul, hogy településeken belül foglalja el magas épületek kőpárkányait. Fészeképítéssel nem nagyon bíbelődik; meglehetősen minimalista módon; a sziklapárkány törmelékébe kapart mélyedésbe rakja le jellemzően 3-4 tojását.

Vándorsólyom gallyfészekben Fotó: Illyés Evelin

Magyarországon eddig csak néhány esetben tapasztalták, hogy elfoglalta más ragadozó madarak, pl. ölyvek, illetve hollók korábbi években épített gallyfészkét. Ilyenkor sem válik azonban a tartós otthonteremtés megszállottjává: mivel a fészket nem tatarozza, az általában egy-két szezon alatt használhatatlanná válik, a gallyfészkelések valószínűleg ezért is ritkák.

A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben idén tavasszal gallyfészket foglaló vándorsólymok február közepén hallattak először magukról – szó szerint –, jellegzetes udvarló hangjukkal árulták el jelenlétüket. Mivel az adott erdőtömb közelében a fent leírt jellemzőkkel bíró sziklafal semmiképp nem található, a távolabbiak viszont már „törzslakos” sólyompárok által foglaltak, hétről hétre nagy érdeklődéssel vártam a fejleményeket. Úgy tűnik, végül feltalálták magukat, és a számukra szuboptimális környezetben is megkezdték a fészkelést. Remélhetőleg a táplálékot – főként az erdők fölötti „légteret” használó énekesmadarakat, galambféléket –, bőven kínáló vadászterületen sikeresen kirepítik majd fiókáikat.

Március végén a védett természeti területen beköszönt az erdőgazdálkodási értelemben vett vegetációs idő. Így a nagy zajjal, sok emberi mozgással járó erdészeti tevékenység az erdők belseje helyett inkább már csak a feltáró utakra koncentrálódik. A tájvédelmi körzet másik fő zajforrásai, a terepmotorosok is, a sűrű erdők helyett inkább az erdei utakon és a meredek, sziklás hegyoldalakban hódolnak illegális természetpusztító szenvedélyüknek. Amíg ezzel, „csupán” az „erdei sólymok” sziklán lakó társait háborgatják, talán remélhető, hogy legalább a költésnek e ritka módját választó pár fiókanevelését emberi zavarás nem veszélyezteti majd.

Fotó: Illyés Evelin

(A fentebb mellékelt fotók a madarak zavarásának elkerülésére, nagy távolságból, spektív lencséjén keresztül készültek.)

Felhasznált irodalom: Bagyura J., Haraszthy L. : „Magyarország ragadozó madarai és baglyai”

Vándorsólyom Fotó: Szitta Tamás

Kapcsolódó

2023/1 2. The first few days

2023/1 2. The first few days

2023.04.19. 14:37
Am 14. Maerz stieg ich ins Flugzeug in Richtung Budapest. Natürlich war ich ziemlich aufgeregt und gespannt. Ich war vorher noch nie in Ungarn. Wie werden die Leute dort sein und wie wird meine neue Heimatstadt aussehen? Was wird mich im Bükk-Region Geopark erwarten? Fragen über Fragen… Glücklicherweise wurde ich von Balázs am Flughafen abgeholt und meine Aufregung legte sich etwas nach dem herzlichen Empfang. Auf dem Weg in die Wohnung machten wir sogar noch einen Zwischenstopp bei Aldi, da am 15. Maerz ein Feiertag in Ungarn ist (Gedenktag der Revolution von 1848) und die Geschaefte geschlossen hatten. Ich nutzte den freien Tag direkt, um etwas die Innenstadt zu erkunden. Dort habe ich den Dobó-István-Platz, das Rathaus, sowie die Basilika gesehen. Erster Eindruck? Hier laessts sich aushalten! Am Samstag hat mich Balázs und sein Vater auf eine Wanderung im nahegelegenen Aggtelek Nationalpark eingeladen. Wir marschierten im Wald 15 km entlang der slowakischen Grenze von Aggtelek in Richtung Gömörszőlős. Kurz vor unserem Ziel wurden wir noch mit einem schönen weitlaeufigen Ausblick belohnt. Dort konnten wir bis zum Mátra-Gebirge sehen! In Gömörszőlős, wo es unter Anderem ein ökologisches Ausbildungszentrum gibt, haben wir dann zusammen noch zu Abend gegessen (Ungarische Gulaschsuppe) und den Abend mit einem Kartenspiel ausklingen lassen (auf ungarisch gar nicht so einfach ;) ) Es war ein sehr schöner Tag, vor allem, da ich von allen Teilnehmern herzlich empfangen und direkt in die Gemeinschaft aufgenommen wurde. Am Sonntag stand dann die Besichtung der Burg von Eger an. Von dort hat man einen guten Ausblick über die Stadt. Im Keller der Burg befindet sich eine Ausstellung zu einer der grössten Waffensammlung in Ungarn und es kann das ehemalige Verlies besichtigt werden. Für Geschichtsinteressierte sehr interessant!
Tovább olvasom