Módosultak a turistautak a Csörgő-völgy Erdőrezervátumban 2025.07.09. 16:30

A Mátra fokozottan védett erdőrezervátuma ezután is látogatható marad, de a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kérésére a Magyar Természetjáró Szövetség természetvédelmi okokból módosította a turistaút-hálózat erdőrezervátum magterület belsejére eső részét.

Csörgő-szurdok (Fotó: Dömsödi Áron / Magyar Természetjáró Szövetség)

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tapasztalatai szerint a Csörgő-völgy Erdőrezervátum területén az utóbbi évtizedben egyre többen térnek le a jelzett turistautakról. Márpedig az erdőrezervátumok elsődleges rendeltetése, hogy emberi hatások nélkül váljon vizsgálhatóvá bennük a természetes erdei életközösség viselkedése. Ezeken a helyeken az emberi jelenlét minden formája ellentétes az erdőrezervátumok létrehozásakor kitűzött célokkal, azaz a kiemelkedő biológiai értékű, különleges életközösség behatások nélküli fejlődésével, természetes folyamatainak megfigyelésével.

Ezért a háborítatlan természeti és az erdődinamikai kutatások érdekében, valamint a jogszabályi kötelezettségek alapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezte a Magyar Természetjáró Szövetségnél (MTSZ) az erdőrezervátumon átvezető, jelzett turistautak egyes szakaszainak módosítását, illetve megszüntetését. Ez fontos volt, hiszen konkrétan a Csörgő-völgy Erdőrezervátum élővilága kiemelkedő értékkel bír: mintegy két tucatnyi védett növényfaj, valamint nyolcvannál is több védett és fokozottan védett állatfaj otthona ez a fokozottan védett természeti terület.

Gázló és holtfa az erdőrezervátum mélyén (Fotó: Dömsödi Áron / Magyar Természetjáró Szövetség)

A Csörgő-patak mentén (Fotó: Dömsödi Áron / Magyar Természetjáró Szövetség)

Turistaút-változások

Az évek óta tartó egyeztetések fő célja emiatt az volt, hogy a turistautakat elterelje a Csörgő-völgy Erdőrezervátum magterületének belsejéből, de olyan módon, hogy a túrázók továbbra is bepillantást kaphassanak a gazdasági hasznosításból kivont természeti környezet különleges hangulatába.

Ezért az Ágasvár felől Mátraszentimrén át Lajosházáig vezető zöld négyzet jelzésű turistaút változatlan marad, és továbbra is lehetőséget biztosít a Csörgő-völgy Erdőrezervátum magterületének látogatására, ugyanis annak az északi peremén kanyarog. A Mátrakeresztes felől érkező piros sáv jelzésű turistaút viszont ezentúl nem érinti azt, hanem a nyugati határán, a korábbi piros kereszt jelzésű turistaút nyomvonalán fordul északnak Ágasvár felé. Változik a Fallóskúttól erre vezető zöld sáv, valamint a (nem az MTSZ kezelésében lévő) Mária út nyomvonala is: ezek a Csörgő-patakot átszelve ezentúl szintén az eddigi piros kereszt jelzés nyomvonalán kalauzolják a gyaloglókat Ágasvár felé.

A piros kereszt jelzés így indokolatlanná vált, helyét a fentiek szerint a piros és zöld sáv veszik át. A módosítással összehangolva ezen, az Ágasvári turistaházhoz vezető turistaúton a - főleg esőzések alkalmával tapasztalt - balesetveszély elkerülését, azaz a biztonságosabb bejárhatóságot biztosítandó egy meredek, nagyjából 180 m hosszú szakaszon az MTSZ turistaút területi felelősei idén tavasszal farönkökkel megtámasztott lépcsőt is kialakítottak.

Turistaút megszüntetés (Fotó: MTSZ)

Az új lépcsősor (Fotó: MTSZ)

Az erdőrezervátum magterületének belsejében a természeti környezet háborítatlanságának megteremtése érdekében két rövidebb turistaút szűnik meg. Az egyik a látogatók elől rácsokkal eddig is elzárt Csörgő-lyuk barlanghoz vezető piros barlang jelzésű, a másik a piros kör jelzésű turistaút, amelyet valójában már évekkel ezelőtt felszámoltak, de a terepen helyenként még megtalálható jelzéseit most tüntették el végleg az MTSZ munkatársai.

Figyelmeztető tábla a változásokról (Fotó: MTSZ)

Felhívjuk a kirándulók figyelmét, hogy mivel az erdőrezervátum magterülete fokozottan védett természeti terület, a kijelölt turistautakról letérni itt szigorúan tilos! A változásokról az MTSZ online felületein (mtsz.org, termeszetjaro.hu) elhelyezett figyelmeztetések mellett az érintett terület négy belépési pontján kihelyezett táblák is tájékoztatják a túrázókat, illetve felkerültek az MTSZ turistaút-nyilvántartásába is.

Az erdőrezervátumról

Az erdőrezervátumok alapvető és elsődleges célja a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség, az erdei ökológiai rendszer természetes folyamatainak megóvása. További célja - mindennek biztosításával - a megismerést célzó monitorozás és kutatás, hogy vizsgálhatóvá váljon egy természetes erdei életközösség emberi behatások nélküli fejlődése. Ezért a területre belépni - a kijelölt turistautak kivételével - csak természetvédelmi hatóság engedélyével, kutatási céllal lehetséges.

Az erdőrezervátumok alapfelmérése és egységes monitorozása közcélú feladat, amelyet a nemzetipark-igazgatóságok és az Agrárminisztérium támogat. A programot 1997 óta az Ökológiai és Botanikai Intézet koordinálja. A programban országosan 63 erdőterületet jelöltek ki, ahol a kiválasztott erdőtípusra jellemző, a természeteshez közeli állapotú erdei életközösségek megtalálhatók, és ahol a kiemelkedő biológiai értékű, különleges életközösség megóvása és az erdődinamikai kutatások megvalósíthatók. Az erdőrezervátumok kijelölésekor kiemelt cél volt, hogy bennük minden más célú emberi jelenlét megszűnjön.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom