Módosultak a turistautak a Csörgő-völgy Erdőrezervátumban 2025.07.09. 16:30

A Mátra fokozottan védett erdőrezervátuma ezután is látogatható marad, de a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kérésére a Magyar Természetjáró Szövetség természetvédelmi okokból módosította a turistaút-hálózat erdőrezervátum magterület belsejére eső részét.

Csörgő-szurdok (Fotó: Dömsödi Áron / Magyar Természetjáró Szövetség)

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tapasztalatai szerint a Csörgő-völgy Erdőrezervátum területén az utóbbi évtizedben egyre többen térnek le a jelzett turistautakról. Márpedig az erdőrezervátumok elsődleges rendeltetése, hogy emberi hatások nélkül váljon vizsgálhatóvá bennük a természetes erdei életközösség viselkedése. Ezeken a helyeken az emberi jelenlét minden formája ellentétes az erdőrezervátumok létrehozásakor kitűzött célokkal, azaz a kiemelkedő biológiai értékű, különleges életközösség behatások nélküli fejlődésével, természetes folyamatainak megfigyelésével.

Ezért a háborítatlan természeti és az erdődinamikai kutatások érdekében, valamint a jogszabályi kötelezettségek alapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezte a Magyar Természetjáró Szövetségnél (MTSZ) az erdőrezervátumon átvezető, jelzett turistautak egyes szakaszainak módosítását, illetve megszüntetését. Ez fontos volt, hiszen konkrétan a Csörgő-völgy Erdőrezervátum élővilága kiemelkedő értékkel bír: mintegy két tucatnyi védett növényfaj, valamint nyolcvannál is több védett és fokozottan védett állatfaj otthona ez a fokozottan védett természeti terület.

Gázló és holtfa az erdőrezervátum mélyén (Fotó: Dömsödi Áron / Magyar Természetjáró Szövetség)

A Csörgő-patak mentén (Fotó: Dömsödi Áron / Magyar Természetjáró Szövetség)

Turistaút-változások

Az évek óta tartó egyeztetések fő célja emiatt az volt, hogy a turistautakat elterelje a Csörgő-völgy Erdőrezervátum magterületének belsejéből, de olyan módon, hogy a túrázók továbbra is bepillantást kaphassanak a gazdasági hasznosításból kivont természeti környezet különleges hangulatába.

Ezért az Ágasvár felől Mátraszentimrén át Lajosházáig vezető zöld négyzet jelzésű turistaút változatlan marad, és továbbra is lehetőséget biztosít a Csörgő-völgy Erdőrezervátum magterületének látogatására, ugyanis annak az északi peremén kanyarog. A Mátrakeresztes felől érkező piros sáv jelzésű turistaút viszont ezentúl nem érinti azt, hanem a nyugati határán, a korábbi piros kereszt jelzésű turistaút nyomvonalán fordul északnak Ágasvár felé. Változik a Fallóskúttól erre vezető zöld sáv, valamint a (nem az MTSZ kezelésében lévő) Mária út nyomvonala is: ezek a Csörgő-patakot átszelve ezentúl szintén az eddigi piros kereszt jelzés nyomvonalán kalauzolják a gyaloglókat Ágasvár felé.

A piros kereszt jelzés így indokolatlanná vált, helyét a fentiek szerint a piros és zöld sáv veszik át. A módosítással összehangolva ezen, az Ágasvári turistaházhoz vezető turistaúton a - főleg esőzések alkalmával tapasztalt - balesetveszély elkerülését, azaz a biztonságosabb bejárhatóságot biztosítandó egy meredek, nagyjából 180 m hosszú szakaszon az MTSZ turistaút területi felelősei idén tavasszal farönkökkel megtámasztott lépcsőt is kialakítottak.

Turistaút megszüntetés (Fotó: MTSZ)

Az új lépcsősor (Fotó: MTSZ)

Az erdőrezervátum magterületének belsejében a természeti környezet háborítatlanságának megteremtése érdekében két rövidebb turistaút szűnik meg. Az egyik a látogatók elől rácsokkal eddig is elzárt Csörgő-lyuk barlanghoz vezető piros barlang jelzésű, a másik a piros kör jelzésű turistaút, amelyet valójában már évekkel ezelőtt felszámoltak, de a terepen helyenként még megtalálható jelzéseit most tüntették el végleg az MTSZ munkatársai.

Figyelmeztető tábla a változásokról (Fotó: MTSZ)

Felhívjuk a kirándulók figyelmét, hogy mivel az erdőrezervátum magterülete fokozottan védett természeti terület, a kijelölt turistautakról letérni itt szigorúan tilos! A változásokról az MTSZ online felületein (mtsz.org, termeszetjaro.hu) elhelyezett figyelmeztetések mellett az érintett terület négy belépési pontján kihelyezett táblák is tájékoztatják a túrázókat, illetve felkerültek az MTSZ turistaút-nyilvántartásába is.

Az erdőrezervátumról

Az erdőrezervátumok alapvető és elsődleges célja a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség, az erdei ökológiai rendszer természetes folyamatainak megóvása. További célja - mindennek biztosításával - a megismerést célzó monitorozás és kutatás, hogy vizsgálhatóvá váljon egy természetes erdei életközösség emberi behatások nélküli fejlődése. Ezért a területre belépni - a kijelölt turistautak kivételével - csak természetvédelmi hatóság engedélyével, kutatási céllal lehetséges.

Az erdőrezervátumok alapfelmérése és egységes monitorozása közcélú feladat, amelyet a nemzetipark-igazgatóságok és az Agrárminisztérium támogat. A programot 1997 óta az Ökológiai és Botanikai Intézet koordinálja. A programban országosan 63 erdőterületet jelöltek ki, ahol a kiválasztott erdőtípusra jellemző, a természeteshez közeli állapotú erdei életközösségek megtalálhatók, és ahol a kiemelkedő biológiai értékű, különleges életközösség megóvása és az erdődinamikai kutatások megvalósíthatók. Az erdőrezervátumok kijelölésekor kiemelt cél volt, hogy bennük minden más célú emberi jelenlét megszűnjön.

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom