Módosultak a turistautak a Csörgő-völgy Erdőrezervátumban 2025.07.09. 16:30

A Mátra fokozottan védett erdőrezervátuma ezután is látogatható marad, de a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kérésére a Magyar Természetjáró Szövetség természetvédelmi okokból módosította a turistaút-hálózat erdőrezervátum magterület belsejére eső részét.

Csörgő-szurdok (Fotó: Dömsödi Áron / Magyar Természetjáró Szövetség)

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tapasztalatai szerint a Csörgő-völgy Erdőrezervátum területén az utóbbi évtizedben egyre többen térnek le a jelzett turistautakról. Márpedig az erdőrezervátumok elsődleges rendeltetése, hogy emberi hatások nélkül váljon vizsgálhatóvá bennük a természetes erdei életközösség viselkedése. Ezeken a helyeken az emberi jelenlét minden formája ellentétes az erdőrezervátumok létrehozásakor kitűzött célokkal, azaz a kiemelkedő biológiai értékű, különleges életközösség behatások nélküli fejlődésével, természetes folyamatainak megfigyelésével.

Ezért a háborítatlan természeti és az erdődinamikai kutatások érdekében, valamint a jogszabályi kötelezettségek alapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezte a Magyar Természetjáró Szövetségnél (MTSZ) az erdőrezervátumon átvezető, jelzett turistautak egyes szakaszainak módosítását, illetve megszüntetését. Ez fontos volt, hiszen konkrétan a Csörgő-völgy Erdőrezervátum élővilága kiemelkedő értékkel bír: mintegy két tucatnyi védett növényfaj, valamint nyolcvannál is több védett és fokozottan védett állatfaj otthona ez a fokozottan védett természeti terület.

Gázló és holtfa az erdőrezervátum mélyén (Fotó: Dömsödi Áron / Magyar Természetjáró Szövetség)

A Csörgő-patak mentén (Fotó: Dömsödi Áron / Magyar Természetjáró Szövetség)

Turistaút-változások

Az évek óta tartó egyeztetések fő célja emiatt az volt, hogy a turistautakat elterelje a Csörgő-völgy Erdőrezervátum magterületének belsejéből, de olyan módon, hogy a túrázók továbbra is bepillantást kaphassanak a gazdasági hasznosításból kivont természeti környezet különleges hangulatába.

Ezért az Ágasvár felől Mátraszentimrén át Lajosházáig vezető zöld négyzet jelzésű turistaút változatlan marad, és továbbra is lehetőséget biztosít a Csörgő-völgy Erdőrezervátum magterületének látogatására, ugyanis annak az északi peremén kanyarog. A Mátrakeresztes felől érkező piros sáv jelzésű turistaút viszont ezentúl nem érinti azt, hanem a nyugati határán, a korábbi piros kereszt jelzésű turistaút nyomvonalán fordul északnak Ágasvár felé. Változik a Fallóskúttól erre vezető zöld sáv, valamint a (nem az MTSZ kezelésében lévő) Mária út nyomvonala is: ezek a Csörgő-patakot átszelve ezentúl szintén az eddigi piros kereszt jelzés nyomvonalán kalauzolják a gyaloglókat Ágasvár felé.

A piros kereszt jelzés így indokolatlanná vált, helyét a fentiek szerint a piros és zöld sáv veszik át. A módosítással összehangolva ezen, az Ágasvári turistaházhoz vezető turistaúton a - főleg esőzések alkalmával tapasztalt - balesetveszély elkerülését, azaz a biztonságosabb bejárhatóságot biztosítandó egy meredek, nagyjából 180 m hosszú szakaszon az MTSZ turistaút területi felelősei idén tavasszal farönkökkel megtámasztott lépcsőt is kialakítottak.

Turistaút megszüntetés (Fotó: MTSZ)

Az új lépcsősor (Fotó: MTSZ)

Az erdőrezervátum magterületének belsejében a természeti környezet háborítatlanságának megteremtése érdekében két rövidebb turistaút szűnik meg. Az egyik a látogatók elől rácsokkal eddig is elzárt Csörgő-lyuk barlanghoz vezető piros barlang jelzésű, a másik a piros kör jelzésű turistaút, amelyet valójában már évekkel ezelőtt felszámoltak, de a terepen helyenként még megtalálható jelzéseit most tüntették el végleg az MTSZ munkatársai.

Figyelmeztető tábla a változásokról (Fotó: MTSZ)

Felhívjuk a kirándulók figyelmét, hogy mivel az erdőrezervátum magterülete fokozottan védett természeti terület, a kijelölt turistautakról letérni itt szigorúan tilos! A változásokról az MTSZ online felületein (mtsz.org, termeszetjaro.hu) elhelyezett figyelmeztetések mellett az érintett terület négy belépési pontján kihelyezett táblák is tájékoztatják a túrázókat, illetve felkerültek az MTSZ turistaút-nyilvántartásába is.

Az erdőrezervátumról

Az erdőrezervátumok alapvető és elsődleges célja a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség, az erdei ökológiai rendszer természetes folyamatainak megóvása. További célja - mindennek biztosításával - a megismerést célzó monitorozás és kutatás, hogy vizsgálhatóvá váljon egy természetes erdei életközösség emberi behatások nélküli fejlődése. Ezért a területre belépni - a kijelölt turistautak kivételével - csak természetvédelmi hatóság engedélyével, kutatási céllal lehetséges.

Az erdőrezervátumok alapfelmérése és egységes monitorozása közcélú feladat, amelyet a nemzetipark-igazgatóságok és az Agrárminisztérium támogat. A programot 1997 óta az Ökológiai és Botanikai Intézet koordinálja. A programban országosan 63 erdőterületet jelöltek ki, ahol a kiválasztott erdőtípusra jellemző, a természeteshez közeli állapotú erdei életközösségek megtalálhatók, és ahol a kiemelkedő biológiai értékű, különleges életközösség megóvása és az erdődinamikai kutatások megvalósíthatók. Az erdőrezervátumok kijelölésekor kiemelt cél volt, hogy bennük minden más célú emberi jelenlét megszűnjön.

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom