Mi az, amivel egyszerre segítjük a fehér gólyákat és a pompás kosborokat? 2023.03.06. 12:25

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekthez kapcsolódva – önkéntes program keretében – ismét gyepkezelési munkákat végeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a tiszadorogmai Sulymos-laposon.

Az akció keretében, a géppel nem járható részeken kaszálták le a területet, valamint a korábban már kivágott gyalogakác (Amorpha fruticosa) husángokat szedték össze.

A terület madártávlatból. Fotó: Kozma Attila

Az összegyűjtött vesszőkből gólyafészekalapokat készítettek a részvevők, hogy ezzel segítsék a Dél-Borsodi Tájegységbe visszaérkező fehér gólyák (Ciconia ciconia) sikeres fészkelését. A kész fészekalapok a későbbiekben majd tartóállványokra fognak kerülni, így segítve elő a madarak biztonságos költését az elektromos hálózat oszlopain. Az áramszolgáltató szakemberei általában az év első hónapjaiban (március közepéig) végzik a tartó nélküli fészkek eltávolítását, majd ezek helyére rakják fel a fészekalappal ellátott fészektartókat. Így próbálják elérni a gólyáknál, hogy ezeket az oszlopokat válasszák fészkeléshez, ne pedig olyanokat, amik nincsenek ellátva a megfelelő védelemmel.


Készülnek a gólyafészekalapok Fotó: Balázsi Péter

Gyalogakácból készült, némiképp sündisznóra hasonlító fészekalapok. Fotó: Laufer Zsanett

A területről fontos tudni, hogy ez a Tiszadorogma határában, a puszta vizeinek levezetésére épített Sulymos-főcsatorna szomszédságában lévő mocsárrét, a környék egyik utolsó nedves gyepterülete. Körülötte mindenfelé nagy kiterjedésű szántók találhatók, ezért megőrzése kiemelten fontos feladatunk. A mocsárrétek számos védett és közösségi jelentőségű állat- és növényfaj számára biztosítanak élőhelyet. Közéjük tartoznak a kétéltűek, mint a vöröshasú unka (Bombina bombina) és a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), amelyeknek ezek a tocsogós, vízállásos területek fontos szaporodóhelyet jelentenek. Emellett ezeket a nedves gyepeket madarak tömkelege is szívesen látogatja. Ilyenek például a gólyák, a gémek és a kócsagok is, amik táplálékszerzés céljából keresik fel rendszeresen a lapost. A mocsárréteken, a számos fűféle mellett megannyi virágos növény is előfordul. A terület védett növényfajai közül mindenképpen meg kell említeni a pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) nevű orchideafajt és a fátyolos, vagy más néven korcs nőszirmot (Iris spuria). A korábban kivágott, és most a területről lehordott inváziós gyalogakác ezeknek a növényeknek az életterét is benövi, így szüntetve meg azt.

A mocsárrét nagy része nem járható munkagépekkel, de a dolgos kezeknek köszönhetően nagy területet sikerült megszabadítani a gyalogakáctól (Amorpha fruticosa) Fotó: Gál Renáta


A felvételeket készítette: Kozma Attila és Soós Gábor

Bár most ezeket a virágzó növényeket nem csodálhatták meg a lelkes önkéntesek, ám szerencsére így is akadt látnivaló a pihenésre szánt percekben. A csatorna partján az őszapók (Aegithalos caudatus), a széncinegék (Parus major) és a fenyőrigók (Turdus pilaris) szinte egész nap fáradhatatlanul rajcsúroztak, az égbolton pedig a még éppen hazánkban tartózkodó nagy lilikek (Anser albifrons), valamint a mostanra már megérkezett bíbicek (Vanellus vanellus) és seregélyek (Sturnus vulgaris) csapatai húztak át több esetben. A szomszédos szántókról a mezei pacsirták (Alauda arvensis) énekét lehetett hallani, és szinte mindenki egyszerre nézett fel, mikor gyors egymásutánban egy, a közelben költő öreg és egy, még ivaréretlen rétisas (Haliaeetus albicilla) repült el felettük. Kaszálás közben pedig az előző évi madárfészkek és egy tavalyi törpeegér (Micromys minutus) fészek mellett egy szerencsétlenül járt kékes rétihéja (Circus cyaneus) hím tetemére is rábukkantak.

Ludakat megriasztó rétisas (Haliaeetus albicilla) Fotó: Széles Tamás

A nap végére pedig nem csak a kosborokat veszélyeztető gyalogakác mennyiségét sikerült így csökkenteniük, hanem – ezek vesszőinek felhasználásával – a közelben költő gólyáknak is segíteni tudtak.

A pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans) legerősebb közép-európai állományai a Kárpát-medencében találhatók, kiemelten a pannon szikesedő réteken és mocsárréteken. Akárcsak a többi hazai orchideánk, ez a növényfaj is védett. (Fotó: Schmotzer András és Balázsi Péter)


A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt célkitűzéseinek, a gyepes élőhelytípusok jellemző állat- és növényfajainak, valamint a projekt eredményeinek bemutatására – ismeretterjesztő céllal – rövid videók készültek. Az alábbi videóból a vizes réteken élő madárfajokat ismerhetik meg:

Fotók: Balázsi Péter, Gál Renáta, Kozma Attila, Laufer Zsanett, Széles Tamás

Drón felvételek: Kozma Attila, Soós Gábor

A projekthez kapcsolódó korábbi írásainkat ITT olvashatják.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.
További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom