Megújította együttműködését Igazgatóságunk és az MVM Émász Áramhálózati Kft. 2024.07.04. 06:20

Az MVM Émász és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság évtizedek óta komoly erőfeszítéseket tesz az áramhálózat működtetésének és a természet megóvásának összehangolása érdekében. A közös munka hatékonyabbá tétele érdekében a napokban megújították korábbi együttműködési megállapodásukat.

Antal József, az MVM Émász ügyvezető igazgatója és Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója ünnepélyes keretek között írták alá 2024. július 1-jén az új megállapodást a miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban. A dokumentumban rögzítették a gördülékeny, közös munkát segítő együttműködési kereteket, melynek fontos alapja a hatékony, két irányú kommunikáció és a rendszeres szakmai egyeztetések. Aktualizálták továbbá a villamosvezetékek üzemeltetéséhez kapcsolódó fontosabb kötelezettségeket azzal a céllal, hogy elősegítsék a természetvédelmi szempontok figyelembevételét a vezetékek állapotfelmérése, karbantartása, üzemzavar elhárítása és fejlesztése során.

(Balról) Dudás György, a BNPI általános igazgatóhelyettese, Rónai Kálmánné igazgató, Antal József, az MVM Émász Áramhálózat Kft. ügyvezető igazgatója és Gulyás Gábor Északi üzemvezető aláírásukkal látták el a megújított együttműködési megállapodást

Az MVM Émász az új vezetékszakaszok tervezésénél, létesítésénél és a meglévők átépítésénél, korszerűsítésénél a madárbarát eszközök (fejszerkezetek, készülékek, berendezések, szerelvények stb.) felhasználását és oszlopképek kialakítását részesíti előnyben.

A megállapodás aláírása alkalmából a társaság ünnepélyesen lezárta a napokban elkészült, jelentős madárvédelmi fejlesztését is. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hejőpapi melletti hulladéktelepen, az ott előforduló nagyszámú madárpopuláció védelme érdekében korábban már fejszerkezet-cseréket és szigetelő-átalakításokat valósított meg az áramszolgáltató, így minimalizálva a balesetek kockázatát. Mostanra pedig a tartószerkezetek és szabadvezetékek kiváltásával a madarak számára tökéletes biztonságot nyújtó földkábelt létesített a hulladéktelep teljes területén.

A madárfajok jelentős hányadára a különféle feszültségszintű elektromos vezetékhálózatok – mint környezeti tényezők – pozitív és negatív hatást is gyakorolnak – emelte ki köszöntőjében Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója.

Elmondta: egyik kedvező hatásuk az, hogy a gyéren fásult síkvidéki területeket élőhelyként használó fajok egyedeinek – közöttük olyan ritka, fokozottan védett fajokkal, mint a szalakóta, a kék vércse vagy a kígyászölyv – számtalan kiülési lehetőséget (megfigyelő és pihenőhelyet, zsákmányszerzési esélyt stb.) teremtenek a vezetékek és ezek tartószerkezetei. Meglepő talán, de a középfeszültségű hálózatok zártszelvényből készült kereszttartóinak nyitott végei, üregei is alkalmasak és szinte kivétel nélkül foglalt költőhelyek, amelyek főként a mezei verebek számára képeznek többlet fészkelési lehetőséget. Legtöbbünknek manapság az is magától értetődő és természetesnek vélt körülmény, hogy a fehér gólyák a települések kisfeszültségű hálózatának oszlopain fészkelnek és nevelik évről-évre utódaikat, és további példákat lehetne még említeni a kedvező hatásokra.

– Azonban a vezetékhálózatok részelemei kialakításuk eredményeként a rájuk rendszeresen beülő vagy fészket építő madarak áramütésének jelentős esélyét is képezik, továbbá – főként a vizes élőhelyek környezetében – bizonyos madárfajok (daru, lúdfélék, túzok) vezetékkel ütközésének esélye és az ütközés előfordulása szintén számottevő. Az Igazgatóságunk működési területén is évtizedekkel ezelőtt felismert, az élőhelyi jellemzők eltérései által befolyásolt pusztulásuk olyan mértékű (volt), amit az említett pozitív hatások közel sem ellensúlyoznak – tette hozzá Rónai Kálmánné.

E körülmény és folyamat tarthatatlanságát felismerve a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság együttműködést kezdeményezett az ÉMÁSZ Hálózati Kft.-vel. Ennek eredményeként eleinte eseti beavatkozások teljesültek bizonyos ismétlődően jelentős madárpusztulást okozó, veszélyesnek tapasztalt oszlopok fejszerkezetein, továbbá 2004 és 2006 években vette kezdetét „A túzok védelme Magyarországon” és „A kék vércse védelme a Pannon Régióban” megnevezésű első két madárvédelmi célú projekt, amelyek 2008-ban sikeresen teljesültek. Az eseti fejszerkezet-átalakítások, az első tervszerű kiegészítő madárvédelmi szerelvényezések és földkábeles szabadvezeték-kiváltás (Borsodi-Mezőség) eredményeként egyes kritikusan veszélyes oszlop-fejszerkezeteken és vezetékszakaszokon zajló madárpusztulásokat sikerült megszüntetni.

Azonban a szükségesnek ítélt még nagyobb léptékű, tervezetten teljesíthető és tartósan hatékony madárvédelmi beavatkozásoknak nem volt szabatos, írott szempontrendszere. Ezért a két szervezet munkatársai kidolgozták és vezetői 2008-ban aláírták az első, máig érvényes együttműködési keret-megállapodást.

A felek a megállapodásban deklarálták a hálózati madárvédelem megvalósítása iránti elkötelezettségüket,meghatározták együttműködésük alapvető szabályait és célkitűzéseit, mint pl. a meglévő szabadvezetéki elemek utólagos burkolása, a létesülő és felújításra kerülő vezetékszakaszok madárvédelmi szempontot is teljesítő kialakítása vagy földkábeles kiváltása,valamint gólyafészektartók, kerecsensólyom és szalakóta költőládák elhelyezése a különféle feszültségszintű hálózatok oszlopaira.A megállapodás a felek bármelyike által pályázati úton elnyert, a vezetékhálózat jobb madárvédelmi hatékonyságát eredményező projektek közös megvalósítását szintén lehetőségként nevezte meg.

A két első, Európai Uniós LIFE pályázati forrás felhasználásával közösen teljesített projektet további hat, részben szintén a LIFE vagy a hazai KEOP pályázatok forrásait felhasználó, a hálózati madárvédelem hatékonyságát célzó projekt követte. Utolsóként 2015-ben – immár kilenc évvel ezelőtt – a „Madarakra veszélyes 20 kV-os vezetékszakaszok madárbarát átalakítása a Hevesi Füves Puszták TK területén” és a „Madarakra veszélyes 20 kV-os vezetékszakaszok madárbarát átalakítása a Dél-Borsodi Tájegységben” megnevezésű projektek munkálatai valósultak meg. A nyolc projekt megvalósulásának tíz évet felölelő időszakában az alkalmas vagy alkalmazható madárvédelmi szerelvényezési módszerek megítélése, de az elérhető madárvédelmi szerelvények választéka és minősége is jelentősen változott, fejlődött. A 2000-es évek elején még csak az ún. szigetelő papucs – szakszerű megnevezése a kereszttartó burkolat – állt rendelkezésre, aminek az alkalmazhatósága és a védelmi hatékonysága sem volt teljes. A szigetelő papucs szerepét a 2010-es években egyre inkább átvették a különféle, szélesebb körben felhasználható, jobb madárvédelmi értékű burkolattípusok, amelyek a kezelt hálózatrész oszlop-fejszerkezeteinek jelenleg is legnagyobb részarányú szerelvényei. A 2015. június 30. dátummal teljesült utolsó két projekt megvalósítása során a kivitelezők már jelentős számban szereltek akkor hazánkban még első fecskeként is minősíthető innovatív függőszigetelős tartó fejszerkezetek-típusokat, amelyek madárvédelmi hatékonysága, várható hasznos élettartama, de pl. az üzembiztonsága is jelentősen felülmúlja a korábbi kiegészítő szerelvények bármelyikének ilyen jellemzőit.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság három vármegyényi működési területének a villamoshálózati madárvédelem mielőbbi teljesülése tekintetében leginkább frekventált Dél-Hevesi és Dél-Borsodi Tájegységeinek területén húzódó középfeszültségű hálózat oszlop-fejszerkezeteinek ideiglenes madárvédelmi kiegészítése, részbeni átalakítása vagy földkábeles kiváltása tíz év és nyolc célirányos projekt eredményekén tehát megvalósult.

E beavatkozásokkal érintett hálózatrész teljes hossza mintegy 1450 km, az érintett oszlopok száma pedig 15 500 db. Ez a mennyiség az MVM Émász Áramhálózati Kft. teljes hálózatának legalább 16,4 százalékát képezi.

A célzott madárvédelmi projektek munkálataival érintett, kijelölt vezetékszakaszok összesen 1 440 oszlopára madárvédelmi és műszaki, üzemviteli tapasztalatszerzési célokat szolgálva hatféle új, innovatív vagy „madárbarát” jelzővel is illethető fejszerkezet-típust szereltek a kivitelezők, melyek közül kettő típust az Émász jelenleg is általánosan alkalmaz hálózatépítési és felújítási munkái során.

Túzokvédelemi és élőhely-rekonstrukció célú beavatkozások során 41,5 km szabad légvezeték-szakaszt (mintegy 275 oszlopot) elbontottak, ezek helyére földkábeleket fektettek. 2015 évet követően a Mátra és a Bükk hegység területein további jelentős hosszúságú vezetékszakaszok földkábeles kiváltása is teljesült, de ezek a beavatkozások elsősorban az Émász üzemviteli problémáinak (fadőlések okozta üzemzavarok további előfordulásának kizárása) megoldását célozva zajlottak, noha természetvédelmi és tájképi hozadékai szintén vannak.

A felsorolt projektek és beavatkozások eredményeként az Igazgatóság működési területének a nyílt, gyéren fásult síkvidéki területrészein húzódó hálózatrészének oszlopain áramütés miatt jelenleg elpusztuló madarak száma a korábban ismert átlagos mennyiség tizedére mérséklődött. Az oszlop-fejszerkezetek ismert, madárvédelmi szempontból előnytelen műszaki jellemzői és az ezekre felszerelhető madárvédelmi eszközök alkalmazhatóságának korlátai között ennél hatékonyabb madárvédelmet jelentős terjedelmű szabadvezetékes hálózaton, relatíve rövid idő alatt jelenleg nemigen lehet elérni. Ugyanakkor az átmeneti madárvédelmi megoldásként immár 10, de több szakaszon 15 évvel ezelőtt burkolatokkal szerelt oszlopfejek burkolatainak állaga, madárvédelmi értéke növekvő arányban és egyre gyorsuló ütemben romlik, amivel párhuzamosan az előforduló madárpusztulások száma is egyre inkább növekszik. A félig üres vagy félig tele pohár analógiát említve a közösen elért eredmény a burkolatok állapotromlása ellenére még a jelentősen telt, de kissé szivárgó pohárral írható le, ezért a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – mint azt Rónai Kálmánné elmondta – örömmel venné, ha együttműködésük és közös megoldáskeresésük eredményeként a pohár belátható időtávlatban csordulásig telhetne.

Tény, hogy az elektromos vezetékhálózatokon 100 százalékos, tartós madárvédelmi hatékonyságot a földkábel vagy a szigetelt és kötegelt vezeték rendszerszintű használatával lehetne megvalósítani, azonban ezek rövidtávú, nagy részarányú megvalósulása sajnos nem reális elvárás. Ennek ellenére is törekedni kell a ma már rendelkezésre álló innovatív, madárvédelmi és műszaki szempontból is hatékony tartós műszaki megoldások egyre nagyobb hálózatrészt érintő alkalmazására.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az Émász illetékes szakemberei a megelőző évtizedek során, a hálózati madárvédelem teljesebbé tétele érdekében végzett felmérések, szakmai egyeztetések, tervezési és kivitelezési munkák, visszaellenőrzések során egyre bővülő tudást, jelentős tapasztalatokat szereztek. E tudást és szemléletmódot jelentős részben a feladat eredményes teljesítése érdekében végzett közös munka során, az eltérő szakterületeket képviselő munkatársak egymásnak adták át, együtt fejlesztették a jelenlegi szintre. E közösnek tekinthető, meglévő szakmai tudás és tapasztalt, valamint a megelőzően együtt elért eredmény hazánkban ma is egyedülálló, mintaértékű.

– Biztosak vagyunk abban, hogy e közös tudásra alapozva – figyelemmel a megújított együttműködési megállapodásban foglalt célokra – további tartós eredményeket és jelentős sikereket érünk el a hálózati madárvédelemben – zárta szavait az igazgató.

Kapcsolódó

1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !Jó napot! My name is Ronja Köhler, and I am 19 years old. My hometown is Lübeck, a city in northern Germany near the Baltic Sea. I always enjoyed being out in nature, some days just to clear my mind while working, and others to participate in tree planting and rubbish collecting activities. Because nature, for me, is a place to rest and learn simultaneously, I decided to apply for the Kulturweit nature volunteer program. I hoped to be in nature while learning more about bio and geodiversity on earth; furthermore, I wanted to give back to nature something for everything we get from nature.The UNESCO Commission sent Marei and me to the Bükk National Park. We got the wonderful opportunity to spend six months here in Hungary. Here we learn to look at nature in various ways and try to learn a new language, and meet many new people. Also, we learned a lot about ourselves during our stay in Hungary.After half a year in Hungary, I would like to work and travel for another half year. I am very interested in getting to know different countries, meeting new people and learning to understand diverse ecosystems. After a year of learning, travelling and gaining new impressions, I would like to start studying in the winter semester of next year. At the moment, I am very interested in sociology, psychology and political science. We want to share some of our experiences and impressions in the following articles. We must point out that these are individual reports, which are only representations of our own Perceptions. Have fun while reading!
Tovább olvasom