Még mindig tud újat mondani Nógrádról egy majd’ 300 éves leírás 2022.09.25. 10:56

Nyolc előadás dolgozta fel Radványi Ferenc máig kiadatlan – 1725-1726 táján készült – monográfia jellegű ismertetőjét Nógrád megyéről a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. sorban már harmadik konferenciáján Salgóbányán, a Geocsodák Házában.

A rendezvény társszervezője a Magyarhoni Földtani Társaság volt, fővédnöke pedig Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. A program egy jó hír bejelentésével vette kezdetét: nemrégiben zajlott ugyanis a geopark idei UNESCO felülvizsgálata, a bírálók pedig úgy döntöttek, újabb 4 évig használhatja a Novohrad-Nógrád Geopark az UNESCO Globális Geopark címet. Az eredményhez a helyszínen gratulált és további együttműködéséről biztosította a szervezőket Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője; Fekete Zsolt, Salgótarján MJV polgármestere; valamint Rónai Kálmánné, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

Mint elhangzott: a Collectanea ad historiam comitatus de Nograd című mű kéziratos magyarítása eddig is kitűnő alapot szolgáltatott a megye történetírásához. Az 18. század elején született kézírásos anyagból kiolvasható, hogy a szerző leginkább személyes, azaz helyszínen szerzett információkból építkezett, ugyanakkor nem teljesen tiszta, hogy ki, illetve kik voltak még az adatközlői, valamint kinek az írásait használta fel az alkotás során.

A forrásanyag jelentősége ellenére sem a szerzőjéről, sem a keletkezése körülményeiről gyakorlatilag alig lehet tudni – a konferencia ezen fehér foltokat igyekezett tisztázni, továbbá vizsgálta azt is, hogy akkori élővilágról, épített környezetről és földtudományi helyszínekről írt adatai hogyan illeszkednek be a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark jelenlegi attrakciói közé.

A délelőtt előadások levezető elnöke Dr. Tóth Krisztina, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, levéltárvezetője volt, aki maga is lefordította már a művet, s kutatásai alapján kiderült, hogy a leírást Bél Mátyás evangélikus lelkész (fő műve a Notitia Hungariae novae historico-geographica) rendelhette meg Radványi Ferenctől. Ezt az információt erősítette meg Dr. Tóth Gergely is, a Bölcsésztudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, aki kitért a Radványi-féle leírásban felismerhető többféle írásmintára is, ami arra enged következtetni, hogy Radványi Ferenc megye-leíró munkáját számos írnok segíthette.

A konferencia második részében főként a földrajz, földtudomány került előtérbe például Dr. Gaál Lajos, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark szakemberének, illetve Prakfalvi Péter geológus előadásában. Harmos Krisztián, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nógrádi tájegységvezetője és Papp Ferenc természetvédelmi területfelügyelő közös előadással készültek, ők azt kutatták, hogy mit lehet megtudni Nógrád vármegye élővilágáról a Collectanea-ból. Ilyen megállapítás volt pl. hogy nagyon gyakori faj volt akkor a barna medve és a hód; illetve a mocsárvidékeken a réti csík, illetve a madárfajok közül még nagy számban előfordult a fogoly, a császármadár, és a fenyőrigó is.

A konferencia előadásai hamarosan elérhetőek lesznek a Novohrad-Nógrád Geopark honlapján.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom