Lila szőnyegként borítja a Hevesi-síkot a magyar sóvirág 2023.08.24. 12:27

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Hevesi Tájegységének gyepterületei csodás lila színben pompáznak a magyar sóvirág tömeges virágzásától.

A hazai szikesek címernövénye is lehetne, a tiszántúli puszták egyik legjellegzetesebb évelő virágos növénye, ami nyáron képes lilára festeni akár az egész horizontot.

Lilába öltözött Dél-hevesi táj. Fotó: Gál Renáta

A magyar vagy sziki sóvirág (Limonium gmelinii ssp. hungarica) a Kárpát-medence bennszülött növénye, a szegfűfélék rendjének (Caryophyllaceae) és a kékgyökérfélék családjának (Plumbaginaceae) tagja.

Sótűrő növény. Bőrnemű levelei jól raktározzák a vizet, emellett gyökere is mélyre hatol a talajban, így védekezik a növény a szélsőségesen száraz termőhelyen a kiszáradástól.

Augusztus végére lilára festette a Hevesi-síkot a magyar sóvirág. Fotó: Gál Renáta

A hazai ürmös szikes pusztákon szinte mindenhol él, különösen a Tiszántúlon jellemző. Több helyen még az árvízvédelmi töltések oldalában is találkozhatunk vele.

Mivel az utóbbi időben elég sok sziki fajunk terjedésnek indult az útszegélyeken – a műutak sózása miatt – így akár az autópályák mellett vagy a belterületi nagyáruházak parkolójában is elénk kerülhet.

Fotó: Gál Renáta

Számos népies neve ismert hazánkban, mint például a vasvirág, a lelleg, a sziksaláta, a jegesvirág, vagy a szikikáposzta.

Fontos tudni, hogy bár a magyar sóvirág nem védett növény, de természetvédelmi területen – mint minden más növényt – ezt sem szabad gyűjteni!


Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom