Ha az ember ezt a címet meglátja, akkor elsőre biztosan nem arra gondol, hogy itt egy nagyon is komoly madárvédelmi tevékenységről van szó, hanem inkább arra, hogy valamilyen szekta cselekedeteiről, esetleg huliganizmusról vagy éppen egy felvonulásról fog olvasni valamelyik bulvárújság hasábjain. Pedig ez igenis természetvédelem, mégpedig a „legkevésbé szeretem” fajtából.
Ám, hogy képet kaphassunk a cikk tartalmáról, ahhoz először is ezeket a mozaikszavakat, szlengkifejezéseket és elnevezéseket kell közérthető nyelvre fordítanunk.
A névadó Saker, vagyis a kerecsensólyom nagyfeszültségű oszlopon
A hazai madarászok pontosan tudjak, hogy a „KFO” (kfozás) alatt mi nem egy dán kötésmintatervező stúdióra vagy éppen egy dél-korai e-sportolóra gondolunk, hanem az áramhálózat középfeszültségű oszlopai hatásainak felmérésére, jelesül, hogy mennyi madár sérülését, pusztulását okozzák az egyes oszlopok és vezetékszakaszok. Vagyis itt nem az élő madarakat figyeljük meg, hanem a madarak tetemeit keressük az oszlopok alatt azért, hogy megtaláljuk a problémás területeket, és az áramszolgáltató segítségével kezeljük ezeket a problémákat. Az „MME ifisek” kifejezés már sokkal ismertebb, hiszen alatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozatát értjük (amihez csatlakozhatnak az egyesület 30 évesnél fiatalabb tagjai), nem pedig egy brit cég informatikai szabványait. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapjának rendszeres olvasói pedig ezután már biztosan kitalálták, hogy a „BMTK” a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetet jelenti, nem pedig a Bölcsődei Mintaterv Katalógust vagy a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárat, bár ez utóbbit legalább tényleg körbe lehet járni. Na és akkor már csak a SakerRoads Life maradt, ami pedig a kerecsensólyom (Falco cherrug) védelmét célzó, az Európai Unió által is támogatott program. Habár némiképp mókás színezetet ad ennek a szókapcsolatnak, hogy Saker nevű sportautó is létezik, és ez alapján a Sakerroads már egészen könnyen félreértelmezhető lenne.
A felmérés indoka: leesett szigetelő
És akkor valójában mi is történt itt?
Az, hogy 2026 októberének második hétvégéjét közel tucatnyi fiatal (és néhány régebb óta fiatal) madarász arra szánta, hogy aktívan tegyen a hazai madárfajok megőrzéséért. A pénteki Batúz-tanya Természetvédelmi Kezelési Központra érkezés, valamint egy felettébb kielégítő vacsora után a BNPI részéről Tóth Péter, az MME részéről pedig Győrig Előd tájékoztatta a résztvevőket, hogy szombaton milyen útvonalon fogják a középfeszültségű vezetékszakaszok hatásait felmérni (vagyis merre fognak sétálni, ergo dögöt keresni), valamint arról, hogy mik a szervezők kérései a felmérés dokumentálása (oszlopfejek és tetemek fotózása) során. Ez utóbbi is legalább akkora jelentőséggel bír, mint hogy be legyen járva a terület, hiszen egy szakember már az oszlopfej és az azon lévő vagy nem lévő szigetelés megfelelően elkészített fotójából meg tudja mondani, hogy hol érhette a madarat végzetes áramütés. És ennek a tudásnak a birtokában tud a későbbiekben - természetesen az áramszolgáltatóval együttműködve - ezek ellen a balesetek ellen tenni.
Az esti eligazítás
Szombat reggel, némi ételosztás után, meg is indult a kis csapat. Fejenként 15-25 km hosszú szakaszt sétáltak le, ezalatt bejártak szántókat, gyepeket, megküzdöttek az autópályán (alatta) és a patakon (medren) való átkeléssel, bokrosokkal, fülesükből „szóló oroszlánokkal”, találkoztak érdeklődő helyiekkel, gazdálkodókkal, állatorvossal, kárpáti borzderesekkel, volt olyan, akit egy barátságos kutya követett (szerencsére barátságtalan nem volt), és volt olyan is, akit felvettek autóval, hogy az egyik „vakvágányról” visszajutás után segítsenek neki ismét a megfelelő irányba indulni. Mivel változó hosszúságú szakaszok jutottak az egyes felmérőknek, így különböző időpontokban végeztek és várták az összeszedésükre érkező autót. Volt, aki egy autópályafelüljárónál, de olyan is akadt, aki egy kocsmában vagy épp a nagyszüleinél töltötte addig az időt. A vacsora alatti sztorizás azt mutatta, hogy mindenkinek volt bőven élménye a túrája során. Az estét egy, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetről, és az itteni gyep- és állatvédelmi tevékenységekről szóló előadással zártuk, amelyek egy részét a Grassland IP Life támogatásával valósítottuk meg.
A felmérő magányossága
Vasárnap reggel megtekintettük a Batúz-tanya állatait, valamint a CitellusLife során kialakítandó Citellus Gardent és betekintést nyerhettünk, hogy mik a céljai ennek az európai uniós természetvédelmi projektnek, és hogy milyen eszközökkel tervezzük ezeket megvalósítani. Érdekes párhuzam, hogy míg a CitellusLife a hazai és romániai ürgepopuláció (Spermophilus citellus) megőrzését és növelését tűzte ki céljául, addig a KFO felmérést támogató SakerRoads Life pedig a predátoráét, a kerecsensólyomét. Hisz tudjuk, a természetben minden (majdnem) mindennel összefügg. Majd pedig egy autós kirándulás következett, ahol a védett terület különböző élőhelyeit, valamint a magyar szöcskeegér-védelmi tevékenység (Grassland IP Life) helyszíneit tekintettük meg.
Barátkozás a furioso-north starral
A hétvége során a felmérők 150 km hosszú oszlopszakaszt jártak be, ahol több mint 1300 oszlopot mértek fel, fotóztak le. Az itteni oszlopok mind madárvédelmi berendezéssel ellátott, ún. szigetelt oszlopok voltak, amik vezetékeire és fémrészeire már az oszlopsor felállítása után helyezett szigetelést az áramszolgáltató. Ezek különböző nagy projektek során valósultak meg, és ezeknek a szigeteléseknek az életkora minimum 10 év volt. Sajnos a bejárás során mégis jelentős mennyiségű, elsősorban áramütéstől elpusztult madarak tetemét találták meg az oszlopok alatt és azok közelében a felmérők. Ezek között a leggyakoribbak a különböző varjúfélék voltak jelen, de akadtak egerészölyvek (Buteo buteo), vörös vércsék (Falco tinnunculus), gyöngybaglyok (Tyto alba), fehér gólyák (Ciconia ciconia), szalakóták (Coracias garrulus), gyurgyalag (Merops apiaster) stb., de volt köztük vezetéknek ütközött guvat (Rallus aquaticus) és foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), valamint áramütéstől elpusztult nyestek (Martes foina) is. Így az a tapasztalatunk sajnos ismét beigazolódott, hogy ezek az utólagos szigetelések nem az örökkévalóságnak szólnak, és idővel elérnek, sérülnek, akár le is eshetnek, és akkor már csak egy kicsi kell, hogy megtörténjen a baj. A felmérés eredményeinek feldolgozása még folyamatban van, ami után ismételten az áramszolgáltatóval közösen próbálunk majd megoldást találni ennek a problémának az elhárítására.
_1920.jpg "A felmért oszlopok Google maps térképen (világoszölddel a védett terület határai, sárgával a felmért oszlopok helyei)_1920.jpg")
A felmért oszlopok Google maps térképen (világoszölddel a védett terület határai, sárgával a felmért oszlopok helyei)
Egykor szalakóta volt
És talán akkor már csak az merülhet fel kérdésként, hogy miért is a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet körül sétáltattuk meg a fiatalokat, és miért nem a védett területen belül, ott nincsenek madarak? De vannak, sőt vezetékszakaszok is, csak éppen ez utóbbiak el lettek ásva! Pontosabban az évezred elején ezek az oszlopokról függő vezetékszakaszok - pályázatoknak, önkénteseknek és az áramszolgálatónak köszönhetően – földkábelre lettek cserélve, és csak nagyon kisszámú, közvetlen a tanyák közelében lévő vezetékkel is rendelkező oszlop maradt a védett terület határain belül. Néhány vezetékkel már nem rendelkező oszlop is a területen lett hagyva, de azok így már nem a védett ragadozómadarakra jelentenek veszélyt, hanem a zsákmányállataikra, mivel a vércsék, ölyvek, de akár a sasok, sólymok is előszeretettel pihennek meg rajtuk, illetve vadásznak róluk.
Biztonságos oszlop a BMTK-ban egerészölyvvel
Végezetül pedig szeretnénk megköszönni a felmérőknek a munkájukat, név szerint Győrig Elődnek, Juhász Benedeknek, Lénárt Dávidnak, Mészáros Rékának, Nemes Márknak, Rauchwarter Tamásnak, Solt Szabolcsnak, Szilágyi Saroltának, Tóth Péternek, Vámos Csengének és Vig Bálintnak!
A felmérést végző csapat
Reméljük, folytatják tevékenységüket, és egyszer majd nem lesz rájuk szükség!
A fényképeket a résztvevők készítették.
