Ismét csöröghet a bányásztelefon a gyógybarlangból 2024.06.14. 10:22

Június végétől újra megnyitjuk a gyógyulni vágyók előtt a Fekete-termet. Az új üzemeltetőnek a minőségi és aktív élet támogatása a célja rekreációs és gyógyterápiás programokkal.

A címben említett bányásztelefon a Szent István-barlang pénztárjánál. Térerő híján ez a legrövidebb módja a közvetlen kommunikációnak a barlangi személyzet (iroda) és a Fekete-teremben tartózkodók között.

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik, évente 50 ezren keresik fel a különleges cseppkőképződmények miatt. A fokozottan védett barlang jelenleg ismert hossza 1514 m, melyből 170 m hosszú szakasz a látogatók számára a nyitvatartási időben megtekinthető rész.

A cseppkövekben gazdag Szent István-barlang belső tere Fotó: Kozma Attila

A barlangnak azonban vannak olyan szakaszai is, amelyek csak különleges esetekben – pl. Barlangok Hónapja vagy Turizmus Világnapja – állnak nyitva az érdeklődők előtt: ez a Fekete-terem és a hozzá vezető Bányatáró, valamint a mintegy 50 m hosszúságban járdával feltárt rész, a Tordai-hasadék. Ezek az ún. hosszú túrák mindig nagy népszerűségnek örvendenek.

A korábban légzésterápiai célokra használt Fekete-terem első szakasza Fotó: Kozma Attila

A barlangnak a fennsíkperemen nyíló, az ország legmélyebb (-254 m) és a Bükk leghosszabb barlangjának számító István-lápai-barlanggal való összefüggése valószínűsíthető. A barlangok végpontjai között kb. 300 m körüli távolság adódik. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy a Szent István-barlang aktív, vizet vezető alsó járatszakasza a Soltész-kerti-mésztufabarlang, mely főleg mésztufában alakult ki, és aktív forrásként működik egész évben. A nagy karsztárvizek során a kis szelvényű forrásbarlang nem képes a víz teljes mennyiségét felszínre vezetni, és a visszaduzzadás miatt válik ismét aktívvá cikkünk „főszereplője”.

A Szent István-barlang cseppkövekben gazdag, és annak ellenére, hogy 1931. évi megnyitását követően üzemszerűen mutatják be a nagyközönségnek, látványos, fejlődő cseppkövekben gazdag. Járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy nemcsak értékes természeti kincsünk a Szent István-barlang, de az ország legrégebbi gyógyhelye címmel is rendelkezik. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság adatai szerint Miskolc-Lillafüred 1935-ben kapott klimatikus gyógyhely minősítést, melyet 1985-ben, majd 2008-ban újítottak meg. A Fekete-terem elnevezésű szakaszát 1991-ben gyógybarlanggá minősítették.

A teljesen megújított Szent István-barlang levegője tiszta, pollenmentes és közel 100%-os páratartalmú. E tényezőkhöz még hozzájárul az állandó 10 fok körüli hőmérséklet és nem utolsó sorban a barlangi környezet nyugtató hatása az emberi idegrendszerre.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezésére a ’90-es évektől egészen 2020-ig több, miskolci egészségügyi intézménnyel együttműködésben, tehát szakmai felügyelet mellett, a Fekete-teremben 20-30 fős csoportok kaphattak gyógyító hatású légzés- és barlangterápiás szolgáltatást, amely szolgáltatás a koronavírus járvány megjelenése óta szünetel.

A Fekete-terem lentről és fentről Fotó: Várhelyi-Szomszéd Eszter

Most úgy tűnik, az idei nyártól végre megszűnhet a Covid okozta kihasználatlanság, és az ökoturisztikai szempontú bemutatással párhuzamosan gyógyászati, rekreációs céllal újranyit a Fekete-terem, ennek érdekében írt ki a BNPI pályázatot áprilisban. A nyertes pályázó alkalmas arra, hogy mind gyógyászati, mind rekreációs programokat, terápiát tartson a Fekete-teremben.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak szívügye, hogy a Szent István-barlang természeti értékeit minél többen megismerjék, de ugyancsak célkitűzés, hogy az idegenforgalmi bemutatáson túl a gyógybarlang kedvező hatásait is élvezni tudják, akik pl. poszt-Covid okozta tünetektől (légzési nehézségek) szenvednek.

Az elkövetkezendő napokban, tájékoztatni fogjuk Önöket, az újranyitás mikéntjéről is. Kérjük, kövessék a Lillafüred barlangjai, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság facebook oldalunkat, valamint a honlapunkat, ahol minden újdonságról beszámolunk!

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom