2019-ben több alkalommal három-négyórás túrákon Prakfalvi Péter geológus vezetésével fedezhetik fel a környék őslénytani, földtani, vízföldtani, barlangtani értékekeit a Novohrad-Nógrád Geoparkhoz tartozó, földtudományi érdekességek sokaságát felvonultató Szentkúton.
A szentkúti kegyhely weboldalán részleteket is olvashatunk a programokról. Eszerint a résztvevők meglátogatják a barátlakásokat, megtudhatják, kik faraghatták ezeket a helyiségeket, a geológus a hely földtani érdekességeiről, a tektonikai különlegességéről, benne az ősmaradványokról is mesél. Szó lesz a földtani viszonyokról, a kunok és hunok csatájáról, és ezzel összefüggően a Szent László-hasadék keletkezéséről, vagy arról, mi az eredete a csodatévő szentkúti víznek.
A túra résztvevői betekinthetnek egy minikarszt működésébe, és választ kaphatnak arra is, hogy vannak-e egyéb karsztjelenségek a területen. A vadászgödörben, egy nehezen járható szurdokvölgyben, megfigyelhetik az elmúlt néhány tízezer év eróziós tevékenységét, a válogató erózió természetformáló erejét.
A főbb állomások között további megállóhelyek is szerepelnek, itt információkat kaphatnak a terület földtani felépítéséről, a kőzetek abszolút és relatív koráról, rátehetik a kezüket egy tektonikai vonalra, amely mentén két különböző korú kőzet találkozik, és megnézhetik a mintegy 15 millió évvel ezelőtt élt tengeri élővilág meszes maradványait is.
A legenda szerint víz szivárgott a földből, ahol Szent László lovának patája földet ért, amikor a kunok által bekerített király átugratott egy szakadékot, majd forrás tört elő. Ez 1091-ben történt, majd egy 1714-es irat szerint a Szűzanya jelent meg ott egy kisfiúnak, aki miután ivott a vízből, meggyógyult némaságából. A helyet szentnek nyilvánították, 1195-ben Szentkút lett a neve. A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely az ország legnagyobb katolikus búcsújáró helye.
A túrákra jelentkezni az info@szentkut.hu e-mailen, vagy a következő telefonszámokon lehet: +36 32 418 029, +36 20 400 58 78