Felsőtárkányban üléseztek az ürge- és földikutya kutató szakemberek

A Földikutya- és Ürgevédelmi Szakértői Csoport, ami egyben a természetvédelemért felelős helyettes államtitkárság szakmai tanácsadója, igazgatóságunk Felsőtárkányi Látogatóközpontjában tartotta idei első ülését.

A tanácskozás szakmai programpontjai, megvitatásra szánt témái mellett ez a rendezvény alkalmat adott arra is, hogy áttekintésre kerüljenek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egyes tájegységein található ürgeállományok aktuális természetvédelmi helyzete, a jövőjüket veszélyeztető tényezők.

Ennek keretében Papp Ferenc természetvédelmi őrkollégánk számolt be arról, hogy a Nógrádi Tájegység területén a nem alföldi jellegű élőhelyeken, magasabb és elszórtan cserjés, félszáraz gyepeken élt és él az ürge, a dűlőnevek tanulsága szerint a mainál jóval több helyen (gyakorlatilag végig a hegylábi részeken). Mai kolóniák Ipolyvece közelében homoktalajon, a pilinyi élőhelyen kötöttebb talajon, magasabb növényzetben, ahol még a lyukak megtalálása sem egyszerű és a határ közvetlen szlovák oldalán a Medves-fennsík alsó részein találhatóak meg. Gyakori jelenség, hogy az ürgelyukak a cserje, vagy oszlop tövében találhatóak.

Fotó: Vincze Bálint

Kleszó András, a Kelet-Bükki Tájegység vezetője jelezte, hogy jelenleg öt ürgelelőhely ismert a tájegységben. Sajóbábonynál 150 ha-os területnövekedést lehetne elérni élőhelyrekonstrukcióval, Szirmabesenyő repülőtéren a környék legjelentősebb mintegy 1000 egyededet számláló állománya él, Nyékládházán egy ürge szempontból alul-legeltetett lőtéren élnek az ürgék, míg Tard-Bála területen egy izolált foltban található az állomány.

Fotó: Vincze Bálint

Seres Nándor, a Dél-Borsodi Tájegység őrszolgálati munkatársa elmondta, hogy Magyarország második legnagyobb egybefüggő alföldi jellegű gyepterülete található itt. A sokszor magas növényzetben az ürgék megfigyelése nem mindig egyszerű, többé-kevésbé összefüggő foltokban találhatóak az állományok. Az emberi befogás már nem veszélyezteti az ürgéket, de a tanyákról kijáró macskák viszont tudnak károkat okozni az ürgeállományban.

Balázsi Péter természetvédelmi őr előadásában a világon egyedül itt élő, endemikus magyar szöcskeegér (Sicista trizona) Borsodi-Mezőségben található töredékállományanak helyzetéről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az utóbbi években számos új élőhelyfoltról is előkerültek egyedei. A magasabb térszínű, „gazosabb” élőhelyfoltokban, nedvesebb gyepek magasabb hátakra jellemző az előfordulásuk.

dr. Csorba Gábor, a Földikutya- és Ürgevédelmi Szakértői Csoport elnöke zárásként megköszönte Igazgatóságunk munkatársainak a magas színvonalú beszámolókat és szakmai támogatásáról biztosította a készülő, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található ürgeállományokra vonatkozó hosszú távú kezelési terv elkészültét.