Emlőstani konferencia 2018.08.21. 13:28

  1. Index
  2. Hírek
  3. Emlőstani konferencia

2018. 07. 23-27 között Szögligeten került megrendezésre az I. emlőskutató tábor. A tábor a ”Let’s be friendly to bats together” elnevezésű Visegrad Fund pályázat rendezvénysorozatának része volt. A résztvevők 4 napon keresztül számos érdekes és sokrétű előadáson illetve terepi programon vehettek részt.

Az első napon Hornok Sándor előadásában ektoparazitákról, Kurucz Kornélia előadásában pedig a hazai emlősfajokat érintő vírus- és baktérium fertőzésekről hallhattunk.Délután egy házban élő Kis-patkósdenevér kolóniát néztünk meg, melyek egy közeli templomtorony felújításából származó zavarás és klímaváltozás révén kényszerültek átköltözni az egykori lakóépületbe. Ezután egy denevérbarát módon kialakított templomi padlásszerkezetet néztünk meg.

Második nap az Esztramos-hegy barlangjait és barlangi denevérkolóniáit látogattunk meg. Itt található a Rákóczi I. sz. barlang, mely 1995 óta a világörökség része. A barlangban, melyet egy vasérckutató tárón keresztül lehet megközelíteni, tömegesen fordulnak elő a szebbnél szebb kőzettani képződmények, amik közül kiemelendők a különleges formációkat mutató cseppkövek.

Kis patkósdenevér (fotó: Szűcs Boldizsár)

Rákóczi I. barlang (fotó: Lea Ružanović)


A délután folyamán Forrásy Csaba tartott előadást a denevérek és kisemlősök fotózásáról, Somogyi Balázs pedig a kisemlős csapdázásról. Az érdeklődők az előadás után megismerkedhettek a bagolyköpet elemzés módszerével is.

Szerdán Boldog Sándor tartott előadást a templomi denevérkolóniákat érintő problémákról és a templomok denevérbarát felújításáról, melyekre élőben is mutatott példát.

Bagolyköpet elemzés (fotó: Boldogh Sándor)

Csütörtök reggel Győrőssy Dorottya előadásban megismerkedhettünk a denevérek hang alapú határozásával, külön kitérve a patkósdenevérek hangjainak sajátosságára és ezáltal a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) és a kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) hangjainak elkülönítésére. A nap második részében Izsó Ádám természetvédelmi őr vezetésével egy pele odútelepet ellenőriztünk le, ahol az odvakban mogyorós peléket (Muscardinus avellanarius) találtunk.

A tábor folyamán minden este denevérhálózásokon és kisemlős csapdázáson vehettünk részt. Bemutatásra került a denevérek telemetriás vizsgálati módszere és az ultrahangokat rögzítő denevérdetektorok használata.

Rőt koraidenevér (fotó: Golen Gerhárd)



A tábor ideje alatt 36 emlős faj jelenlétét sikerült kimutatnunk, ezek közül a legérdekesebb az északi késeidenevér (Eptesicus nilssonii) denevérhálóval való megfogása volt, mivel ennek a fajnak ez a 3. hivatalos magyarországi észlelése. Az északi késeidenevér mint neve is utal rá, a legészakibb elterjedésű faj a denevérek között. A 65. fokon túl már csak ez a faj képviseli a denevérek rendjét. Jelentős nagyságú elterjedési területe a Francia-Alpoktól egészen Japánig nyúlik. Legközelebbi állandó állományait az Alpokban és a Kárpátokban találhatjuk, azonban ott sem számít gyakorinak. Táplálékát, melyeket kisebb rovarok tesznek ki, elsősorban dúsabb vegetációval borított területen zsákmányolja. A nőstények gyakran táplálékszerző territóriumot tartanak fenn, melyet védelmeznek a szülőkolónia többi tagjával szemben.

Északi késeidenevér (fotó: Golen Gerhárd)


Golen Gerhárd

természetvédelmi őr

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Jegyvásárlás
szerző
Golen Gerhard
természetvédelmi területfelügyelő

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05

Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.

A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.

Felső-tó

A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.

Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45

A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.

A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel.

Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.

Gyerekekkel is ajánlott.

Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom
Rejteki tanösvény (kis kör)

Rejteki tanösvény (kis kör)

2022.09.01. 10:58

A Rejteki tanösvények közül a rövidebb (kis kör), a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő, 800 m-es sétaút.

Az útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul.

Az útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be.

Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvaddal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban természetiskolai programokhoz kapcsolható.

Tovább olvasom
2022/1. - 4. Easter egg hunt for adults

2022/1. - 4. Easter egg hunt for adults

2022.08.23. 15:33

Ostereiersuche für Erwachsene

[28.03.2022-01.04.2022]

Letzte Woche waren wir dann erneut in der Nähe von Bükkzsérc um Pinienbäume nicht nur zu entfernen, sondern auch zu vermessen und zu zählen. Mit einer Kluppe (einem Messschieber aus der Forstwirtschaft) wurden die Bäume auf Brusthöhe vermessen, der Durchmesser notiert und der Baum danach mit orangener Forstmarkierfarbe versehen. Da für die Abholzung größerer Bäume erstens das Einverständnis höherer Autoritäten eingeholt und zweitens eine Firma engagiert werden muss, war diese Aufgabe nötig.

Am folgenden Tag waren wir im Landschaftsschutzgebiet Nagy Mező, wo man besonders gut die Karstlandschaft mit den unterschiedlichen Dolinen, Poljen und Uvalas sehen kann.

Donnerstags war ein klischeehafter Tag, wie man ihn sich im Nationalpark vorstellt. Wir sind nach Kisgyőr gefahren und wurden dort auf einem Hang rausgelassen. Zwei Freiwillige, ein GPS-Gerät, wilde Natur ohne jegliche Wege und Regenwetter. Unsere Aufgabe war es Frühlings-Adonisröschen (Adonis Vernalis) zu finden, mit dem GPS-Gerät zu markieren und die Anzahl der Blumen an dieser Stelle aufzuschreiben. Das Finden der Blumen fühlte sich ein wenig wie Ostereiersuche für Große an. Aus diesem Grund und da es abfallendes Gelände mit Teils undurchdringbarer Vegetation war, hatten wir Schwierigkeiten Struktur in unsere Arbeit zu bringen.

Tovább olvasom