2018. 07. 23-27 között Szögligeten került megrendezésre az I. emlőskutató tábor. A tábor a ”Let’s be friendly to bats together” elnevezésű Visegrad Fund pályázat rendezvénysorozatának része volt. A résztvevők 4 napon keresztül számos érdekes és sokrétű előadáson illetve terepi programon vehettek részt.
Az első napon Hornok Sándor előadásában ektoparazitákról, Kurucz Kornélia előadásában pedig a hazai emlősfajokat érintő vírus- és baktérium fertőzésekről hallhattunk.Délután egy házban élő Kis-patkósdenevér kolóniát néztünk meg, melyek egy közeli templomtorony felújításából származó zavarás és klímaváltozás révén kényszerültek átköltözni az egykori lakóépületbe. Ezután egy denevérbarát módon kialakított templomi padlásszerkezetet néztünk meg.
Második nap az Esztramos-hegy barlangjait és barlangi denevérkolóniáit látogattunk meg. Itt található a Rákóczi I. sz. barlang, mely 1995 óta a világörökség része. A barlangban, melyet egy vasérckutató tárón keresztül lehet megközelíteni, tömegesen fordulnak elő a szebbnél szebb kőzettani képződmények, amik közül kiemelendők a különleges formációkat mutató cseppkövek.
Kis patkósdenevér (fotó: Szűcs Boldizsár)
Rákóczi I. barlang (fotó: Lea Ružanović)
A délután folyamán Forrásy Csaba tartott előadást a denevérek és kisemlősök fotózásáról, Somogyi Balázs pedig a kisemlős csapdázásról. Az érdeklődők az előadás után megismerkedhettek a bagolyköpet elemzés módszerével is.
Szerdán Boldog Sándor tartott előadást a templomi denevérkolóniákat érintő problémákról és a templomok denevérbarát felújításáról, melyekre élőben is mutatott példát.
Bagolyköpet elemzés (fotó: Boldogh Sándor)
Csütörtök reggel Győrőssy Dorottya előadásban megismerkedhettünk a denevérek hang alapú határozásával, külön kitérve a patkósdenevérek hangjainak sajátosságára és ezáltal a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) és a kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) hangjainak elkülönítésére. A nap második részében Izsó Ádám természetvédelmi őr vezetésével egy pele odútelepet ellenőriztünk le, ahol az odvakban mogyorós peléket (Muscardinus avellanarius) találtunk.
A tábor folyamán minden este denevérhálózásokon és kisemlős csapdázáson vehettünk részt. Bemutatásra került a denevérek telemetriás vizsgálati módszere és az ultrahangokat rögzítő denevérdetektorok használata.
Rőt koraidenevér (fotó: Golen Gerhárd)
A tábor ideje alatt 36 emlős faj jelenlétét sikerült kimutatnunk, ezek közül a legérdekesebb az északi késeidenevér (Eptesicus nilssonii) denevérhálóval való megfogása volt, mivel ennek a fajnak ez a 3. hivatalos magyarországi észlelése. Az északi késeidenevér mint neve is utal rá, a legészakibb elterjedésű faj a denevérek között. A 65. fokon túl már csak ez a faj képviseli a denevérek rendjét. Jelentős nagyságú elterjedési területe a Francia-Alpoktól egészen Japánig nyúlik. Legközelebbi állandó állományait az Alpokban és a Kárpátokban találhatjuk, azonban ott sem számít gyakorinak. Táplálékát, melyeket kisebb rovarok tesznek ki, elsősorban dúsabb vegetációval borított területen zsákmányolja. A nőstények gyakran táplálékszerző territóriumot tartanak fenn, melyet védelmeznek a szülőkolónia többi tagjával szemben.
Északi késeidenevér (fotó: Golen Gerhárd)
Golen Gerhárd
természetvédelmi őr
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
