Debreceni hallgatók segítettek a kaptárkövek megtisztításában 2024.12.06. 09:30

A Szomolyai-kaptárkövek természetvédelmi terület a Bükkalja egyik legrégebben, 1960-ban védetté nyilvánított területe. A közel 5 hektáros terület védelmét elsősorban az élettelen természeti értékek és kultúrtörténeti értékek indokolták.

Ezen a helyszínen a Bükkalján jellemző alapkőzetnek számító riolittufa a felszínből kúposan kiemelkedő csoportokban jelenik meg. Az önmagában is látványos megjelenésű sziklák általában mentesek a növényzettől, csendben rejtőznek az őket körülölelő tölgyesben. A fülkék oldalában szabályos, hosszúkás nyílású, sekély üregek figyelhető meg. Az üregek, amelyeket fülkéknek nevezünk, letűnt koroknak állítanak emléket. Egyesek szerint méhészek vájták egykor a szabályos fülkéket, kaptáraknak használva őket. Mások urnatemetkezési helyeknek vagy bálványimádati áldozóhelyeknek tartották őket. Sajnos – konkrét régészeti leletek hiányában – egyik hipotézist sem tudják a szakemberek alátámasztani.

A kopár sziklafelszíneken a növények nem képesek megtelepedni. A sziklák lábánál, a sziklákat behálózó kisebb-nagyobb repedésekben, hasadékokban azonban könnyen gyökeret eresztenek. A cserjék és fák gyökerei a résekben mélyre hatolnak. A fejlődő, vastagodó gyökér és törzs egyre jobban feszíti, tágítja a hasadékokat. Ez szélsőséges esetben nagyobb szikladarabok leszakadásához vezethet. Hosszú távon ezért a sziklaalakzatok és a fülkés sziklák is veszélybe kerülhetnek.

A kockázatok csökkentése érdekében Igazgatóságunk rendszeresen eltávolítja a sziklákon megtelepedő cserjéket és fákat. Az idei évben ehhez komoly segítséget kaptunk: a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszéke több napos terepgyakorlatot szervezett a Bükk-vidék Geopark földtudományi értékeinek megismerésére. November közepén négy földrész tizenkét hallgatója ragadott vasvillát vagy ollót, és a Nyugat-Bükki Tájegység munkatársainak irányítása mellett látványos változásokat okoztak a sziklák megjelenésében. Valamennyi sziklaformációt sikerült megszabadítani az őket benövő szedrektől, fás hajtásoktól. A sziklák mellett a látogatók által használt közlekedési folyosókat és pihenőhelyeket is megtisztítottuk. A hallgatók előadást hallhattak a terület földtani értékeiről is, itteni munkájuk befejezte után a térség további érdekes helyszíneivel ismerkedtek.

A növényzet eltávolítása után az alakzatok és fülkék látványosan megtisztultak. A kúpos sziklák és rejtélyes fülkéik a jövőben is várják az érdeklődőket.

Munkában az önkéntesek

Növényzettel benőtt szikla

Ugyanaz a szikla tisztítás után

Csoportképpel zárult a nap

Írta: Farkas Roland, Nyugat-Bükki Tájegység, tájegységvezető

Kapcsolódó cikk:

Szomolya - Kaptárkő tanösvény

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom