Debreceni hallgatók segítettek a kaptárkövek megtisztításában 2024.12.06. 09:30

A Szomolyai-kaptárkövek természetvédelmi terület a Bükkalja egyik legrégebben, 1960-ban védetté nyilvánított területe. A közel 5 hektáros terület védelmét elsősorban az élettelen természeti értékek és kultúrtörténeti értékek indokolták.

Ezen a helyszínen a Bükkalján jellemző alapkőzetnek számító riolittufa a felszínből kúposan kiemelkedő csoportokban jelenik meg. Az önmagában is látványos megjelenésű sziklák általában mentesek a növényzettől, csendben rejtőznek az őket körülölelő tölgyesben. A fülkék oldalában szabályos, hosszúkás nyílású, sekély üregek figyelhető meg. Az üregek, amelyeket fülkéknek nevezünk, letűnt koroknak állítanak emléket. Egyesek szerint méhészek vájták egykor a szabályos fülkéket, kaptáraknak használva őket. Mások urnatemetkezési helyeknek vagy bálványimádati áldozóhelyeknek tartották őket. Sajnos – konkrét régészeti leletek hiányában – egyik hipotézist sem tudják a szakemberek alátámasztani.

A kopár sziklafelszíneken a növények nem képesek megtelepedni. A sziklák lábánál, a sziklákat behálózó kisebb-nagyobb repedésekben, hasadékokban azonban könnyen gyökeret eresztenek. A cserjék és fák gyökerei a résekben mélyre hatolnak. A fejlődő, vastagodó gyökér és törzs egyre jobban feszíti, tágítja a hasadékokat. Ez szélsőséges esetben nagyobb szikladarabok leszakadásához vezethet. Hosszú távon ezért a sziklaalakzatok és a fülkés sziklák is veszélybe kerülhetnek.

A kockázatok csökkentése érdekében Igazgatóságunk rendszeresen eltávolítja a sziklákon megtelepedő cserjéket és fákat. Az idei évben ehhez komoly segítséget kaptunk: a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszéke több napos terepgyakorlatot szervezett a Bükk-vidék Geopark földtudományi értékeinek megismerésére. November közepén négy földrész tizenkét hallgatója ragadott vasvillát vagy ollót, és a Nyugat-Bükki Tájegység munkatársainak irányítása mellett látványos változásokat okoztak a sziklák megjelenésében. Valamennyi sziklaformációt sikerült megszabadítani az őket benövő szedrektől, fás hajtásoktól. A sziklák mellett a látogatók által használt közlekedési folyosókat és pihenőhelyeket is megtisztítottuk. A hallgatók előadást hallhattak a terület földtani értékeiről is, itteni munkájuk befejezte után a térség további érdekes helyszíneivel ismerkedtek.

A növényzet eltávolítása után az alakzatok és fülkék látványosan megtisztultak. A kúpos sziklák és rejtélyes fülkéik a jövőben is várják az érdeklődőket.

Munkában az önkéntesek

Növényzettel benőtt szikla

Ugyanaz a szikla tisztítás után

Csoportképpel zárult a nap

Írta: Farkas Roland, Nyugat-Bükki Tájegység, tájegységvezető

Kapcsolódó cikk:

Szomolya - Kaptárkő tanösvény

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom